Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Július 27-én az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió átfogó vámegyezményben állapodtak meg.
Több mint 2 ezer milliárd forinttal szórakozik a kormány azzal, hogy összeakasztotta a bajuszt az amerikaiakkal és a norvégokkal. Magyarországon 2010 óta amúgy is csökken a norvég és Egyesült Államok-beli érdekeltséggel rendelkező hazai cégek száma, ez most a látványos kreténkedéssel felgyorsulhat. Ezek a cégek összességében még mindig ezermilliárdos árbevétellel és kétezer milliárdos saját tőkével bírnak, így fontos részei a magyar gazdaságnak.
„2010 elején még 4800 amerikai vagy norvég érdekeltségű magyar cég működött Magyarországon, ezek száma mára 3900 alá csökkent” – mondja Tóth Tamás, az Opten ügyvezetője. Az igazgató szerint a 20 százalékos visszaesés mögött az amerikai jelenlét csökkenése áll: míg a norvég érdekeltségű társaságok száma 100 körül stagnált, az egyesült államokbeli tulajdonúaké 4700-ról 3700-ra esett vissza.
Kikről van szó? |
Amerikai vagy norvég érdekeltségűnek számít egy cég, ha közvetlen tulajdonosai vagy azok tulajdonosai között van egyesült államokbeli vagy norvég székhelyű cég, esetleg magánszemély. Ha a vizsgált időszakban bármikor volt a feltételeknek megfelelő érdekeltség, akkor az adott cég éves beszámolója bekerült az aggregált statisztikába. Az elemzés nem veszi figyelembe a tulajdoni hányadokat, csak a befolyás létezésének tényét. |
Az Opten adataiból az is kiderül, hogy az elmúlt öt évben közel 20 ezer fővel esett az amerikai érdekeltségű cégekben foglalkoztatottak száma, ami a tulajdonosváltások miatt nem feltétlenül elbocsátásokat jelent, de az amerikai befolyás mértékének csökkenését mindenképpen. Fontos azonban látni, hogy e vállalkozások számának alakulása nem követte a hazai trendeket, hiszen ugyanebben az időszakban a Magyarországon működő cégek száma emelkedett.
A napjainkban is működő amerikai és norvég érdekeltségű társaságok mindazonáltal jelenleg is megkerülhetetlenek a magyar gazdaságban. 2013-as összárbevételük meghaladta az 1200 milliárd forintot, saját tőkéjük pedig közel 2500 milliárd forint volt. A 35 ezer fős alkalmazotti létszámról és az elmúlt öt évben – csak társasági adó formájában – befizetett 83 milliárd forint adóról sem szabad megfeledkezni.
A kisebb számú norvégiai érdekeltségben – elsősorban a Telenornak köszönhetően – nagyobb a tőkekoncentráció, mint amerikai társaikban. 2013-ban a 100 norvég tulajdonú cég 168 milliárd forint saját tőke mellett 183 milliárd forint árbevételt, a 3700 amerikai vállalat 2267 milliárd forint saját tőke mellett 1094 milliárd forint árbevételt ért el.
Július 27-én az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió átfogó vámegyezményben állapodtak meg.
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
A kiberbiztonsági követelmények teljesítése érdekében további fél év felkészülési időt kaptak az érintett szervezetek.
Adózási és adatszolgáltatási kötelezettségek 2025. július 30. és 2025. augusztus 31. között.
A tízes toplistán a nyolcadik helyre került a kamcsatkai földrengés, mégsem voltak halálos áldozatok. Ez hogyan lehetséges? Cikkünkben igyekszünk válaszokat találni. Felidézzük azt a 2004-es katasztrófát is, amikor a világ egy életre megtanulta, mi az a cunami.
Ha sikerül a kormányváltás, más törvényre is hasonló sors vár.
A kormányközeli lap a közvélemény-kutató megfutamodásáról írt, aki szerint erről szó sincs.
Új műsorvezetőket kap a Kalandra fal!