Még mindig marad bőven jó szívvel ajánlható kiadvány a június 13– 16. között zajló 95. Ünnepi Könyvhétre megjelenő könyvek közül. A HVG ajánlójának harmadik részében is megtalálunk minden témát a filozófiai írástól a nemzetközi szerzők regényéig.
Riportkönyv, életútinterjú, nemzetközi és magyar regények, a HVG könyvajánlójának második részében folytatjuk a június 13– 16. között zajló 95. Ünnepi Könyvhét megjelenéseiből kiemelt művek bemutatását.
Ha létezik mágikus drog a modern korban, az LSD biztosan az. Ugyanakkor valódi modern találmány, a gyógyszeripar mellékterméke. Norman Ohler, akit a náci Németország drogjait taglaló könyvéről már a hazai olvasók is ismerhetnek, Kemény anyag című kötetében tényfeltárását egy archívumban kezdte.
A Mire megszülettünk című kötet gondolatgazdag és anekdoták sorával megspékelt, korszakértékelő közös meditálás.
A balti országokkal a fókuszban indul a Friss Hús, idén először a fővárosi mellett vidéki helyszíneken is.
Pszichopátiás személyiségzavar, a 20. század kollektív traumáinak lelki lenyomata és az irodalom mint eladható termék – többek között ezekről a témákról is volt szó Mártonffy András 11 éjszaka című könyvének bemutatóján a Tavaszi Margó Irodalmi Fesztiválon, ahol a kötet szerzőjével Karafiáth Orsolya beszélgetett.
Támadás a szexuális normák ellen, felhívás erőszakra, az egyház és a vallás szemtelen kifigurázása – csak néhány indok, miért gondolták úgy egyes kormányok és cenzorok a történelem folyamán, hogy egy irodalmi műnek nem szabad a szélesebb olvasóközönséghez eljutnia. A fajok eredetétől kezdve a Bovarynén át az Amerikai psychóig remekművek egész sora került már tiltólistára forradalmi nézetei, szókimondása vagy éppen kendőzetlen stílusa miatt. A gazdagon illusztrált kötet kötelező olvasmány: az írásbeliség kezdetétől napjainkig tekinti át a cenzúra történetét – külön oldalakat szentelve a betiltott magyar irodalomnak is. A HVG Könyvek által megjelentett kiadványból több részt is közlünk.
Daniel Kehlmann, a legrangosabb német irodalmi elismerés, a Kleist-díj kitüntetettje legújabb regényében Georg Wilhelm Pabst osztrák filmrendező élettörténetét eleveníti meg egy állítólag elkészült, de aztán eltűnt film apropóján.
Gyerekek szemszögéből gyerekeknek írta meg Lantos Péter orvos, agykutató, író, hogyan élte túl édesanyjával a gettó és a bergen-belseni koncentrációs tábor szörnyűségeit. A gyerekkönyv több díjat is elnyert külföldön, képregényváltozata is készül, mint a szerző fogalmaz: „váratlanul elég sikeres lett”.
A Teleki Téka alapítója 200 éve hunyt el, az évfordulóra rendezett tudományos ülésszak anyagát Musis patriis… (A haza múzsáinak) címmel adták ki.
Erpenbeck a Kairos című könyvében arról akart mesélni, hogy az NDK-ban az élet azért többről is szólt, mint amit A mások élete című Oscar-díjas filmben a nézők, olvasók láthattak.
Csütörtök délután kezdődik, és három napon át tart a Margó Irodalmi Fesztivál tavaszi rendezvénysorozata. Az irodalomkedvelőket ingyenes programokkal, könyvbemutatókkal, dedikálásokkal, pódiumbeszélgetésekkel és koncertekkel is várják a szervezők.
Charlie – ma már mindenki egyszerűen csak így ismeri. Hogy idáig jusson, megelőzte mintegy két évtizednyi, hihetetlen kalandokkal teli külföldi zenélés, miközben itthon szinte elfeledték. Tulajdonképpen 40 évesen futott csak be a Tátrai Banddel, majd a saját zenekarával. Dupla viszkis jégről, életveszélyes kalandokról, a zene-dalszöveg viszonyról is kérdeztük a 77 éves énekest. Balla István és Németh Róbert interjúja.
Támadás a szexuális normák ellen, felhívás erőszakra, az egyház és a vallás szemtelen kifigurázása – csak néhány indok, miért gondolták úgy egyes kormányok és cenzorok a történelem folyamán, hogy egy irodalmi műnek nem szabad a szélesebb olvasóközönséghez eljutnia. A fajok eredetétől kezdve a Bovarynén át az Amerikai psychóig remekművek egész sora került már tiltólistára forradalmi nézetei, szókimondása vagy éppen kendőzetlen stílusa miatt. A gazdagon illusztrált kötet kötelező olvasmány: az írásbeliség kezdetétől napjainkig tekinti át a cenzúra történetét – külön oldalakat szentelve a betiltott magyar irodalomnak is. A HVG Könyvek által megjelentett kiadványból több részt is közlünk.
Ősszel harminc országban jelenik meg közel egyszerre az Angela Merkel német exkancellár politikai visszaemlékezéseit tartalmazó kötet, amely számtalan izgalmas kérdésre adhat választ, hogy mi miért történt a politikus regnálása idején.
Az elmúlt pár év ihlette az írót, de egy régmúltba nyúló családtörténetet is követhetünk a könyvben, sőt a fotóriporterként is ismert szerző egy fényképet is belevon a műbe.
A szemtanúk százai előtt a kortárs irodalom elismert alkotóját életveszélyesen megsebesítő merénylő a 35 éve érvényben lévő halálos ítéletet akarta végrehajtani. A támadást az áldozat, Salman Rushdie könyvben örökítette meg.
Az Írók Boltjában bocsátották útjára a Hét nyelven beszélünk című kötetet, amelyben hat külföldi költő magyarra fordított versei találhatók.
Támadás a szexuális normák ellen, felhívás erőszakra, az egyház és a vallás szemtelen kifigurázása – csak néhány indok, miért gondolták úgy egyes kormányok és cenzorok a történelem folyamán, hogy egy irodalmi műnek nem szabad a szélesebb olvasóközönséghez eljutnia. A fajok eredetétől kezdve a Bovarynén át az Amerikai psychóig remekművek egész sora került már tiltólistára forradalmi nézetei, szókimondása vagy éppen kendőzetlen stílusa miatt. A gazdagon illusztrált kötet kötelező olvasmány: az írásbeliség kezdetétől napjainkig tekinti át a cenzúra történetét – külön oldalakat szentelve a betiltott magyar irodalomnak is. A HVG Könyvek által megjelentett kiadványból több részt is közlünk.
Apponyi Albert emlékiratáért pedig 1 millió 111 ezer 111 forintot adtak.
