A Nevadai Egyetem kutatói találtak egy gyógyszerjelöltet, amely az életveszélyes bélfertőzés kezelése helyett arra helyezi a hangsúlyt, hogy miként lehet kivédeni a fertőzést.
Összesen 137 darab, a koronavírus-járvány előtt és után született tanulmányt néztek át kutatók, hogy kiderítsék, hatással volt-e az emberek mentális egészségére a pandémia. Az eredmények többnyire pozitívak, de van azért néhány kivétel.
A nemzetközi tudományos adatbázisba, a GISAID-ba nemrég több olyan génszekvencia is felkerült, ami azt bizonyítja: Kína nem mondott igazat a koronavírus-járvány kirobbanásával kapcsolatban. Az adatokat el is kezdték törölni, ám addigra felfigyelt rá a nemzetközi tudományos közösség.
A városvezetés nyolc telepből mindössze hármat használt, március elején azokat is lezárta. A lakhatási válság kellős közepén 80 hektáron 40 ezer egység áll üresen, miközben a helyieknek akár 5 évet is kell várni, míg lakáshoz jutnak.
Beleillik az egyre romló amerikai–kínai kapcsolatokba a koronavírus laborszökevénynek minősítése Washingtonban, ami ellen Peking tiltakozik, és politikai motivációt emleget, de nem segít magán azzal, hogy titkolózik.
Japán tudósok fejlesztették ki azt az antivirális gyógyszert, ami a legújabb tesztek szerint legalább 29 órával csökkenti a koronavírus-fertőzést, és a tünetek is hamarabb elmúlnak tőle.
Korábban egy olyan jelentés szivárgott ki, amely arra a következtetésre jutott, hogy a világjárványt okozó vírus egy vuhani laborból származik, de a kormány szerint a vizsgálat még nem megbízható.
Mi köze van a vaskézzel uralkodó kínai elitnek a kommunizmus eszméihez? Hogyan működik az országban a cenzúra a kultúrában és a digitális térben? Kína kifelé erőt sugároz, belül viszont mindent megtesz azért, hogy 1,4 milliárd polgárát ellenőrizze, manipulálja és információs buborékban tartsa. Katarina Baer újságíró és Kalle Koponen fotográfus könyvében három sanghaji lakos életét követi nyomon a 2020-as koronajárvány idején. Történeteiken keresztül azt próbálják kideríteni, hogy az elnyomó intézkedések és a magánélet alapjait fenyegető állami beavatkozás ellenére miért elégedett mégis sok kínai az ország vezetésével. A Kínai való világ című kötetet, melyből több részletet is közlünk, a HVG Könyvek adja ki. Ez sorozatunk utolsó része.
Mi köze van a vaskézzel uralkodó kínai elitnek a kommunizmus eszméihez? Hogyan működik az országban a cenzúra a kultúrában és a digitális térben? Kína kifelé erőt sugároz, belül viszont mindent megtesz azért, hogy 1,4 milliárd polgárát ellenőrizze, manipulálja és információs buborékban tartsa. Katarina Baer újságíró és Kalle Koponen fotográfus könyvében három sanghaji lakos életét követi nyomon a 2020-as koronajárvány idején. Történeteiken keresztül azt próbálják kideríteni, hogy az elnyomó intézkedések és a magánélet alapjait fenyegető állami beavatkozás ellenére miért elégedett mégis sok kínai az ország vezetésével. A Kínai való világ című kötetet, melyből több részletet is közlünk, a HVG Könyvek adja ki.
Mi köze van a vaskézzel uralkodó kínai elitnek a kommunizmus eszméihez? Hogyan működik az országban a cenzúra a kultúrában és a digitális térben? Kína kifelé erőt sugároz, belül viszont mindent megtesz azért, hogy 1,4 milliárd polgárát ellenőrizze, manipulálja és információs buborékban tartsa. Katarina Baer újságíró és Kalle Koponen fotográfus könyvében három sanghaji lakos életét követi nyomon a 2020-as koronajárvány idején. Történeteiken keresztül azt próbálják kideríteni, hogy az elnyomó intézkedések és a magánélet alapjait fenyegető állami beavatkozás ellenére miért elégedett mégis sok kínai az ország vezetésével. A Kínai való világ című kötetet, melyből több részletet is közlünk, a HVG Könyvek adja ki.