Kínai való világ – 4. rész: Megfigyelés és propaganda éjjel-nappal
8 perc
2023.02.25. 17:00
Mi köze van a vaskézzel uralkodó kínai elitnek a kommunizmus eszméihez? Hogyan működik az országban a cenzúra a kultúrában és a digitális térben? Kína kifelé erőt sugároz, belül viszont mindent megtesz azért, hogy 1,4 milliárd polgárát ellenőrizze, manipulálja és információs buborékban tartsa. Katarina Baer újságíró és Kalle Koponen fotográfus könyvében három sanghaji lakos életét követi nyomon a 2020-as koronajárvány idején. Történeteiken keresztül azt próbálják kideríteni, hogy az elnyomó intézkedések és a magánélet alapjait fenyegető állami beavatkozás ellenére miért elégedett mégis sok kínai az ország vezetésével. A Kínai való világ című kötetet, melyből több részletet is közlünk, a HVG Könyvek adja ki. Ez sorozatunk utolsó része.
Napjainkban, a mesterséges intelligencia fejlődésének idején talán nem is gondolnánk, hogy a cenzúrához milyen erős ülőizmok kellenek. Az állami Beijing News szerint 2013-ban a kínai államigazgatásban és magánvállalatoknál összesen 2 millió cenzor dolgozott, és számuk a kutatók szerint azóta drámaian megnőtt. A Toutiao hír- és közösségi portálon tevékenykedő cenzorok száma a társaságnál dolgozó egyik cenzor szerint a múlt évtized közepe után néhány tucatról két év alatt ezerre nőtt. A South China Morning Post által megkeresett másik online cég szerint 2017-ben a bérköltségek egyharmadát a cenzorok fizetésére fordították.
A tartalom durva előválogatását mesterséges intelligencia végzi. Miután a tartalmat különböző kockázati kategóriákba sorolta, a cenzorok – hús-vér emberek – bejegyzésről bejegyzésre haladva elkezdik átvizsgálni a legmagasabb kockázatú és a bizonytalan eseteket. A legnagyobb kockázatot jelentő tartalmak a politikával, a szexszel, az erőszakkal, a terrorizmussal és az önpusztítással kapcsolatosak. A Hszi elnökkel és a Tienanmen vérengzéssel kapcsolatos anyagokat azonnal eltávolítják a kínai bitvilágból.
Az Inke nevű streamingszolgáltató azonban a leginkább a dohányzást cenzúrázza, mivel annak bemutatása tilos (Kínában többen dohányoznak, mint a nyugati országokban). A posztokból sok feltűnő tetoválást is eltávolítanak, mondja a South China Morning Postnak a vállalat szóvivője. Kínában házasságon kívüli viszonyokról, kábítószer-fogyasztásról és vallási szektákról sem szabad posztolni a közösségi médiában.
Nem mindenkiből válik jó cenzor. A Toutiao álláshirdetéseiben a diplomások között keresett cenzorokat. A felhívás szerint ahhoz, hogy valaki sikeres legyen a munkájában, szeretnie kell a híreket, politikai éleslátással kell rendelkeznie, és ismernie kell az internet felügyeletére vonatkozó törvényeket és szabályokat.
A mesterséges intelligencia fejlődése, valamint az ágazat professzionalizálódása és bővülése hatékonyabbá tette a cenzúrát, de Kína ismeri a diktatúrák történetét, a sajátját is beleértve. A megfigyelőhálózat csak akkor működik jól, ha megvan az elrettentő erő, hogy bárki – akár egy szomszéd vagy családtag – a legcsekélyebb dologért is feljelenthet bárkit.
