Mi köze van a vaskézzel uralkodó kínai elitnek a kommunizmus eszméihez? Hogyan működik az országban a cenzúra a kultúrában és a digitális térben? Kína kifelé erőt sugároz, belül viszont mindent megtesz azért, hogy 1,4 milliárd polgárát ellenőrizze, manipulálja és információs buborékban tartsa. Katarina Baer újságíró és Kalle Koponen fotográfus könyvében három sanghaji lakos életét követi nyomon a 2020-as koronajárvány idején. Történeteiken keresztül azt próbálják kideríteni, hogy az elnyomó intézkedések és a magánélet alapjait fenyegető állami beavatkozás ellenére miért elégedett mégis sok kínai az ország vezetésével. A Kínai való világ című kötetet, melyből több részletet is közlünk, a HVG Könyvek adja ki.
A digitális disztópia megvalósulni látszik. Kínában a digitális megfigyelés egyik előnye egyértelműen a térfigyelő kamerák egyre kifinomultabb használata, ugyanakkor a pártapparátus az internetet továbbra is durván ellenőrzi, amint a 2020. tavaszi koronavírus-válság is bizonyította.
A világháló ellenőrzésének középpontjában álló, úgynevezett „Nagy tűzfal” két alapvető funkciót tölt be. Először is távol tartja a nyugati versenytársakat, jelentős előnyhöz juttatva a kínai internetes cégeket. Másodszor, blokkolja a pártra veszélyes vagy potenciálisan veszélyes információkhoz való hozzáférést. A világháló és különösen a sok közösségimédia-platform fontos találkozóhellyé vált, ezért a kínai vezetés egyre buzgóbban kénytelen fenntartani az ideológiai fegyelmet.
Ahogy a „Nagy tűzfal” az 1990-es évek végétől fokozatosan megépült, a kínaiak már nem fértek hozzá a Facebookhoz, a Twitterhez, a Google keresőhöz, a WhatsApphoz, a YouTube-hoz és az Instagramhoz. A főbb nyugati médiumok honlapjait blokkolták. Sok más nyugati portálhoz olyan mértékben lelassították a hozzáférést, hogy az már érezhetően zavarja a felkeresésüket.
Mondani sem kell, hogy a könyveket, magazinokat, filmeket és tévésorozatokat is szigorúan cenzúrázzák. A sanghaji nagy angol nyelvű könyvesbolt például rengeteg nyugati klasszikust árul, Shakespeare színműveitől a Robin Hoodon át a Harry Potter-sorozatig, de olyan könyvet nem érdemes ott keresni, amely Kínát kritikusan szemlélné. Friss könyvek is megtalálhatók mindaddig, amíg nem Kínáról, hanem a Nyugatról szólnak, 2019 őszén például tornyokban álltak J. D. Vance amerikai író Vidéki ballada az Amerikai Álomról (Hillbilly Elegy) című bestsellerének példányai.
A kínai átlagemberek életét és mindennapjait azonban leginkább az befolyásolja, ami Kína zárt internetének „tűzfalán” belül történik.
A 904 millió felhasználó révén a kínaiak alkotják a világ legnagyobb internetezői bázisát, amelynek tagjai lelkesen pötyögnek, lájkolnak és szörfölnek a neten. Az elmúlt évtized első felében 1300 közösségimédia-cég és -oldal működött, naponta több millió kommenttel, állapotfrissítéssel és egyéb bejegyzéssel.2 A kínaiak különösen buzgón élnek az élő videóstreaming-szolgáltatásokkal.3 2020 márciusára az összes internetfelhasználó 63 százaléka – jóval több mint félmilliárd kínai – használt ilyen szolgáltatásokat, akár úgy, hogy élő videót tett közzé magáról, akár úgy, hogy másokat nézett. Sehol a világon nincs annyi mobilfizetés, mint Kínában, és egyetlen annyira egyeduralkodó közösségimédia-alkalmazás sem létezik, mint a Kínában rendkívül népszerű WeChat.
Egy magyar bombaszakértő segítette az 1920-as években a japán elnyomás ellen harcoló koreai szabadságharcosokat – derül ki Csoma Mózes, a Károli Gáspár Református Egyetem bölcsészkarának dékánja, volt dél-koreai magyar nagykövet tanulmányából.
Olaszországi nyaralása idején történt végzetes baleset az osztrák extrémsportolóval.
Az Evergrande csődje óta tudhatjuk: elég nagy bajok vannak a kínai ingatlanszektorral.
