Nemcsak a lájkok számát, hanem az Instagramnak a fiatalok mentális egészségére gyakorolt negatív hatására rávilágító kutatási eredményt is megpróbálta elrejteni a képmegosztót tulajdonló Facebook. A problémákra nem feltétlenül a platform elhagyása jelentheti a megoldást.
A Kaspersky kutatásából az derült ki, hogy a magyarok 40 százaléka többet használta a közösségi hálózatokat a helyi és az országos lezárások alatt, mint a világjárvány előtt. Miután azonban sokan napi több órát töltünk a közösségi oldalakon, különösen oda kell figyelnünk arra, hogy ne éljenek vissza a személyes adatainkkal – hívja fel a figyelmet a kiberbiztonsággal foglalkozó cég.
A Star Wars-filmek sztárja egy érdekes elméletnek nézett utána, igaz-e. Az volt.
Két külföldi egyetem több száz olyan tartalommegosztót vizsgált, amelyek gyakran publikálnak a Facebookon. Kutatásuk szerint a féligazságoknak és megtévesztő posztoknak nem nehéz kitűnniük a valós és hiteles információk között, nagyobb esélyt adva ezzel a veszélyesebb bejegyzések terjedésének is. A Facebook szerint nincs miért aggódni.
Rákay Philip és Bohár Dániel posztjait is 13 millió forint körüli összeggel tolták meg, hogy lejárassák a miniszterelnök-jelöltet.
Korábban betiltani próbálták a tálibok az internetet, ma már propagandához és felderítéshez is ügyesen használják a közösségi oldalakat és a világháló más eszközeit.
Áfabevallást be nem nyújtó adózó lett a közösségi oldalt indító cég.
A szolgáltatás májusban is akadozott, de akkor visszatért. A Hundub most megint eltűnt.
Elvárható társadalmi szerepvállalás, vagy önkényes cenzúra? A közösségi médiából az afganisztáni hatalomátvétellel egy időben elkezdtek eltűnni a tálibok oldalai, újból felvetve a kérdést, meddig terjedhet a platformok demokratikus vétójoga. Steven Buckley brit kutató szerint a közösségi média önmagában is a politika résztvevőjévé vált, de nem szabad elfelejteni: minden online folyamat a valóságban látott mintákon alapszik.
Annak érdekében, hogy a tálibok ne tudják a közösségi oldalakon keresztül könnyen lenyomozni az afgánokat, a Facebook és a LinkedIn biztonsági intézkedéseket vezetett be.
Több, nyíltan melegellenes bejegyzés is szerepelt a Magyar Vöröskereszt Vas- és Veszprém megyei igazgatójának közösségi oldalán - írja a Telex.
A magyarok egy évtizede viszonylag aktívan használják a közösségi médiát – a lakosságnak csupán 3 százaléka nem használ efféle platformokat – a világjárvány alatt a hazai felhasználók több mint háromötöde (63%) szerint a közösségi szolgáltatások jelentették a létfontosságú kapcsolatfenntartás helyét számukra. A Kaspersky megbízásából készült kutatás fényt derített arra, hogy melyek a leggyakrabban használt platformok, mi a közösségi média szerepe és hatása a magyarok életére.
Meglehetősen sok idő kellett ahhoz, hogy a TikTok is felfigyeljen a Snapchat igen kedvelt és már többek által is lemásolt funkciójára.
Az AP és a Reuters a közösségi média oldal új partnerei.
Rendkívül nehéz időszakon vannak túl a kisvállalkozók, mert sokuk működését a járvány gyakorlatilag ellehetetlenítette. Az új technológiák adta lehetőségek azonban kiutat jelenthetnek számukra, és bár a digitális átállás nem mindenkinél halad zökkenőmentesen, nem maradnak segítség nélkül abban, hogy modernebb, válságállóbb üzletté fejlődhessenek.
A közösségi térből néhány éven belül egy élő-lélegező világ lesz, melynek lakói maguk a felhasználók – így jellemezte Mark Zuckerberg Facebook-alapító, milyen jövő vár az oldalra.
Annyi pénzzel csábítja magához a különféle influenszereket a Facebook, hogy a legjobbaknak munkát sem kell vállalniuk.
A brit kormány úgy döntött, hogy a labdarúgásban alkalmazott büntetéseket az online elkövetett szabályszegésekre is kiterjeszti.
Felszámolta a melegek által alapított közösségek csatornáit a WeChat. A kínai tulajdonban álló szolgáltatás nem indokolta a döntést, és egyelőre úgy látszik, nem is akarja.
Meg a Twitter és a YouTube első emberét is. Az elemzők szerint a volt elnök csak médiafigyelemre vágyik.
