Csütörtökön új front nyílt Orbán Viktor közösségi médiás kampányhadjáratában: bár az elmúlt évtizedben (és kiváltképp a Covid idején) Facebook-oldala központi szerepet kapott a közéletben, a miniszterelnök ezúttal a Youtube felé terjeszkedik, a tartalom pedig cirógatóan hathat azoknak, akik belefáradtak a Fidesz szürreálisabbnál szürreálisabb gyűlöletkampányaiba a videómegosztó hirdetései között. Orbán Youtube-ján ugyanis nem csupán a Facebookról ismert videókkal vagy a közelmúlt nyilvános eseményeiből kiragadott felvételekkel,

hanem a Nagy Imre és társai újratemetésén elmondott beszédétől kezdve, Hajdú Péter Frizbi-interjúin át régi idők kampánykörútjairól készült riportokkal is találkozhatunk, mosolyarchívum jelleggel.

Orbán Viktor Youtube-csatornája egyébként 2013 júniusa óta létezik, idén február 3-án azonban eltűnt róla minden korábbi felvétel, és ami maradt, azt pedig joggal érezhetjük a hivatalos kampány előszelének. Bár megkérdeztük Havasi Bertalant, a miniszterelnök kampányfőnökét is a közösségi médiás terjeszkedés motivációiról (és ha válaszolna, természetesen kiegészítenénk a cikket), logikus magyarázatot könnyű találni rá.

Screenshot

A miniszterelnök Facebook-oldala hemzseg ugyan a videóktól, mégsem észszerűtlen, hogy megjelent a Youtube-on. A Facebook alapvetően a viralitást veszi figyelembe a mozgóképes anyagoknál: az algoritmusban prioritást élveznek ugyan a videók, de a felhasználó nem tudatosan találkozik velük, hanem azért, mert az üzenőfala felkínálja neki, és ennek megfelelően hamarabb tovább is görget. Egy ilyen térben idegenül működnének Orbán Viktor korábbi interjúi és kampányfilmecskéi, és amíg a politikai imázs vizuális apróságait hibátlanul meg tudja jeleníteni a Facebookon is, a kampányba amúgy illeszkedő, távlatosságot sugárzó mélyebb anyagok inkább a Youtube-ra valók.

Az már más kérdés, hogy ezzel alapvető demokratikus hiányosságokra világít rá a miniszterelnök, ugyanis

a nyugati demokráciákban teljesen életszerűtlen a helyzet, hogy éveket, évtizedeket kelljen visszautazni az időben ahhoz, hogy a kormányfőt egy őszinte beszélgetésben, mélyinterjúban vagy vágatlan felvételeken lássuk.

Az egyetlen ezt imitáló jelenséget a mai magyar közéletben a péntek reggeli rádióinterjúk jelentik, de egy-két macsósabb megszólaláson kívül ez sem szól a miniszterelnökről magáról, csak Nagy Katalin magas labdáiról az aktuális kormányzati narratíva nyomán.

MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda / Fischer Zoltán

A hagyományos média begyűrése után várható volt, hogy Orbán a Youtube-on is megjelenik, mert ugyan ott továbbra is a legfrissebb magyar rapszámok és pongyola influenszertartalmak dominálnak, egyre nagyobb a kereslet a politikai videók iránt is. A Partizán az uralkodója ennek a térnek a maga 250 ezer feliratkozójával, de a nagyobb hírszájtok elemzéseit, riportjait is rendre a keresési listák élmezőnyében találhatjuk, és egyébként a hazai podcastoknál is hasonló a helyzet.

A Facebookon ugyan a Megafon százmilliókkal megtolt propagandával igyekszik kielégíteni az igényeket, YouTube-on hamar kiderült, hogy a jobboldali-konzervatív szakértelemnek nincs piaca (Rákay Philip például gyakorlatilag feladta az ellen-Partizán-projektjét, amely hosszú interjúkat gyártott a Youtube-ra), így légüres térben tudnak terjedni Orbán most kitett archív felvételei, és persze ki tudja, hogy a jövőben lesz-e szó ennél frissebb, exkluzív tartalmakról. Orbán imázsa szempontjából is fontos, hogy a nevére rákeresve ne csak az általa felépített autoriter rezsimet elemző tartalmak bukkanjanak fel, hanem a fiatalabb, nagy ígéretnek tűnő vagy visszatérésre készülő politikus megszólalásai is. Mintha azt akarnák, hogy arra az Orbán Viktorra emlékezzük, aki előbb megígérte, aztán háromszor el is verte a Gyurcsányt.

Ha viszont csak a miniszterelnök csapatának médiaaffinitására hagyatkozunk, félkész képet kapunk arról, hogy mit keres Orbán Viktor a Youtube-on. Ne legyenek illúzióink:

a Fidesz egész pályás választási letámadásának legújabb epizódját látjuk.

A kormánypárt hónapok óta versenyt fut saját magával, hogy lejárató kampányokat folytasson az ellenzék, és főként Márki-Zay Péter ellen a Youtube-on; a Premium-előfizetőkön kívül mindenkihez elérnek a reklámok a „Gyurcsány-showról”, amelyben a miniszterelnök aktuálisan legerősebbnek tűnő kihívóját szövik bele a konteóba. Orbán Viktor emberarcúnak beállított videói ehhez tesznek hozzá egy nemcsak valami ellen, hanem valamiért szóló dimenziót, ráadásul ugyanazt az arculatot viszik tovább, amelyet még Kötcsén mutatott be a kormányfő, és emelte ki magát pártja folyamatos sárdobálásából. Akkor azt jósoltuk, hogy az országgyűlési kampányban a Facebookon kívül is találkozhatunk majd vele – ezek szerint helyesen.

Az életérzést aligha, de a politikai különcködést remekül átadja Orbán Viktor saját logója

Szó nincs arany boltívről vagy kis pipáról a sportcipőn: Orbán Viktor szombaton bemutatott logója ugyan a Facebook-mindennapok részévé fog válni, de egyelőre nem több, mint a pártpolitikán túlmutató elnöki arculat legújabb eleme. Az viszont lehet, hogy a kampányban is fogunk vele találkozni.

A Fidesz figyeleméhségét egyébként jól mutatja, hogy hétfőn már a párt finanszírozásából reklámozták a Facebookon a miniszterelnök Youtube-csatornáját, azzal a mottóval, hogy „legyünk minél többen”, mert „együtt erő vagyunk”. A háborús toborzás narratívája tehát új platformot kapott, ebben pedig még az is szerepet játszhat, hogy a Youtube-on a Facebookot egyre nagyobb arányban elhagyó fiatalokat is megtalálhatja itt. Erről tanúskodik, hogy Orbán csapata már a Youtube rövid, állóvideós felületére, a Shortsra is tett fel klipet – ez gyakorlatilag a Google TikTokjának felel meg. Nem zárnánk ki, hogy utóbbin is felbukkan a miniszterelnök idővel, de a TikTokon egyelőre be kell érnünk Márki-Zay Péterrel.

Screenshot

Filter nélkül

A közösségi média legnagyobb ajándéka a politikának, hogy amíg korábban csak a legügyesebb szereplők tudták folyamatosan magukra terelni a sajtó figyelmét és irányítani a közbeszédet, addig az interneten az újságírókat megkerülve sokan már közvetlenül tudják elérni a választókat. Magyarországon különösen igaz ez: a választókhoz egyirányúan, fentről érkező narratívák kiemelkedően fontosak a (fél)autoriter rendszerek fenntartásában, a koordinált propaganda pedig ezzel összhang a hagyományos médiában túlharsogja a független újságírást.

Orbán Viktor már 2010-ben azt állította, hogy a választást a Facebookon nyerték meg, de ez persze nem volt igaz, csupán az irányt jelezte. A NER identitáspolitikájának megszilárdulásában döntő szerepet játszott a teljes médiakontroll, beleértve a közösségi médiát, amelynek zászlóshajója lett a miniszterelnök mára 1,1 milliós táború Facebook-oldala.

Screenshot

Bár a Facebookot nézve könnyű a miniszterelnök sokszínű karakterén nevetgélni, a valóságban a grammra kimért kormánykommunikáció egyik legösszetettebb termékéről van szó. Orbán Viktor kizárólag jól futó fotókkal és videókkal tölti fel az oldalát, a posztok pedig akár szimpatizánst, akár kritikust érnek el, érzelmi hatást váltanak ki, amely a mai napig kenőanyaga a NER motorjának.

Legyen szó járványhelyzetről, válságról, sportról, vagy akár magánjellegű tartalmakról, Orbán csapata minden eseményt úgy tud bemutatni, hogy a kormányzati narratívákba tökéletesen illeszkedjen. Hol úgy, hogy a miniszterelnök egynek tűnik közülünk, hol úgy, hogy hadvezérként megvéd minket a veszélyektől – a lényeg, hogy a fogyasztó érzelmi állapotát metssze, amit lát. A hatás pedig felülírja azt, hogy a miniszterelnök különböző arcai teljesen összeférhetetlenek – pont úgy, ahogy a Fidesz kommunikációjában is valamiért megfér egymás mellett Magyarország elképesztő nagyságérzete a világpolitikai áldozatszerep hangoztatásával.

A Facebookon tehát sikeres a Fidesz, és pontosan tudják, hogyan kell az elérést az egekbe tolni: ennek egyik leglátványosabb példája, hogy szinte az összes fideszes politikus egymás kommentszekcióiban tobzódik, hogy ezáltal minél több üzenőfalra eljussanak a posztok.

A kormánypárt láthatóan ráérzett arra, hogy a Twitteren és TikTokon élő világban Magyarország megmaradt Facebook-országnak,

és a legtöbb energiát ennek a platformnak kell szentelni. Ezt jól mutatja az is, hogy amíg a Facebookon Orbánnak milliós tábora van, Instagramon (ahova konkrétan ugyanazokat a tartalmakat tölti fel) csak 160 ezren követik, (újjá)születő, párezres Youtube-csatornája pedig már most megelőzte Twitterét, ahova 2020 októberében posztolt utoljára.

A Twitter egyébként a globális politika legfontosabb közéleti platformja, és Novák Katalin, Varga Judit, Kovács Zoltán, vagy éppen Orbán Balázs is aktív felhasználója. A miniszterelnököt persze izgatja a nemzetközi figyelem – posztjait a mai napig angolul is kommentálja –, de az biztos, hogy kevesebb kritikus szempár figyeli azon a Facebookon, amely globális szinten már veszít a felhasználóinak számából. A Youtube-on viszont csak magyarul futnak a tartalmak, ami ha más nem, aláhúzza: a Fidesz kampányában csak az számít, hogy Magyarországon ne legyen olyan felület, ahol nem hangoznak el elégszer a fontos üzeneteik.

A szerző Orbán Viktor facebookos politikai kommunikációjának szimbolizmusáról és érzelmi narratíváiról írta szakdolgozatát.