Az, hogy milyen posztokat kedvelünk a közösségi médiában, erős hatással lehet a mások általi megítélésünkre. A Kaspersky kiberbiztonsági cég szerint az európaiak jellemzően tisztában vannak az online tevékenységeik esetleges következményeivel. Ez abból a jelentésből derül ki, melyet 11 európai ország több mint 8500 tizenhat évesnél idősebb internethasználójának megkérdezése után állítottak össze.

A megkérdezettek 38 százaléka szerint a fogyatékkal élőket lekicsinylőnek ítélt posztok lehetnek a legkárosabbak valaki álláskilátásaira vagy kapcsolataira nézve. Mindeközben háromból egy válaszadó (34%) azt mondta, hogy a koronavírus elleni védőoltás ellen hangoló posztok megosztása vagy a transzellenes nyelvezet használata (32%) ugyancsak hatással lehet a karrierlehetőségekre.

A kutatásban a munkahelyi vezetők csaknem fele beismerte, hogy keresett már rá egy munkatársra a neten, amikor az adott kolléga belépett a vállalathoz, és talált olyat, amit elítélendőnek vélt. A válaszadók több mint 40 százaléka arról számolt be, hogy ismer valakit, akinek a munkájára vagy a karrierjére negatívan hatott egy régi közösségi médiás poszt.

Mindezek ellenére az emberek csaknem egyharmada még sosem nézte át vagy törölte a régi posztjait a közösségi oldalakról.

Az online jelenlét alapján kialakított megítélés sok ember számára jelent problémát. A válaszadók 42 százaléka véli úgy, hogy a közösségi médiás profilja nem ad róla hiteles képet. További 48 százalék úgy gondolja, hogy mások téves következtetéseket vonhatnak le róluk az internetes keresési előzményeik alapján.

Aggodalomra ad okot ugyanakkor, hogy a 16–21 év közöttiek túlnyomó többsége (81%) úgy véli, hogy teljes ellenőrzéssel rendelkezik afelett, hogy valamit véglegesen törölni tudjon az online jelentétéből. A Kaspersky felhívja rá a figyelmet, hogy ez közel sem minden esetben igaz.

Élet a halál után

Több millióra tehető azok száma, akik elhunytuk után hátrahagyják a közösségi médiás profiljaikat és az internetes keresési előzményeiket. Sokaknak természetesen nincs lehetőségük arra, hogy előbb átnézzék a digitális lábnyomukat. A felmérés aggasztó mértékű tudatossághiányra bukkant: a felhasználók csaknem harmada (30%) még sosem gondolt arra, hogy mi lesz a digitális lábnyomával a halála után.

Az emberek csaknem egyötöde (19%) tévesen azt feltételezi, hogy az összes közösségi médiás fiókját automatikusan, véglegesen törölni fogják.

Az eredményekből kiderül, hogy a válaszadók 37 százaléka nem érezné kényelmetlennek az elhunyt szülő közösségi médiás profiljához való hozzáférést, amennyiben a szülő meghagyná a bejelentkezési adatait a végrendeletében. A saját halálukra gondolva ugyanakkor már másként vélekednek, hiszen ugyanekkora százalék érzi kényelmetlennek a közösségi médiás fiókba való bejelentkezéshez szükséges adatainak megadását a saját végrendeletében.

Magyar közjegyzők: egyre több hagyatéki eljárásban kérdés, kié lesznek online dolgaink

Bonyolult és részleteiben még nem szabályozott a digitális javak átörökítése, pedig rohamos terjedésük miatt egyre fontosabbá válik, mi lesz a sorsuk halálunk után. Ezt mutatja, hogy már a hagyatéki eljárásokban is egyre gyakrabban jelennek meg a kriptopénzek, a közösségimédia-profilok vagy a felhőben tárolt dokumentumok - hívja fel a figyelmet a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK).

„Az adatok mindenhová követnek minket, a részünkké válnak, és egész életünkben velünk maradnak. Sokszor előfordul, hogy azok az adatok, amelyeket ma megosztunk, nem ugyanannak az embernek a képét tükrözik, akivé holnap válunk” – idézi a Kaspersky közleménye Miroslav Korent, a vállalat Kelet-Európáért felelős igazgatóját. „Jobban meg kell értenünk, hogy a megosztott adatoknak az idő múlásával milyen hatása lehet, és hogy miként változtathatják meg a későbbi életünket. A legfontosabb azzal tisztában lenni, hogy törölhetjük-e véglegesen, illetve hogy milyen mértékben törölhetjük azt a régi digitális identitásunkat, amely már nem tükrözi többé az értékeinket.”

Az adatvédelem kezelésével és az egyén „elfelejtéshez való jogával” kapcsolatos tudatosság növelése rendkívül fontos, hiszen a megállapítások is egyre mélyülő szakadékot mutatnak az emberek online jelenlét feletti vélt ellenőrzése és a valóság között.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.