Kitüntetést alapított Schmitt Pál; az államfő határozata a Köztársaság Elnökének Érdemérme és a Köztársaság Elnökének Díszoklevele Éremmel kitüntetések alapításáról a Magyar Közlöny csütörtöki számában jelent meg.
Egy új minőség költözött a Sándor-palotába: a múlt pénteki beiktatási ceremónián elhangzott, jól megírt és hatásosan előadott, első államfői beszéd alapján elég világosan kirajzolódott, hogy mire számíthatunk Schmitt Páltól - és természetesen az is, hogy mire nem - olvasható Török Gábor blogján.
Húsz évvel ezelőtt, 1990. augusztus 3-án választotta az országgyűlés köztársasági elnökké Göncz Árpád írót. Ekkor már az SZDSZ-es Göncz betöltötte az ideiglenes államfői tisztséget, májustól augusztusig ugyanis az Országgyűlés elnöke volt.
Az Országgyűlés csütörtökön elfogadta a korábbi államfőket megillető juttatásokról szóló törvényt. A jogszabály rögzíti, hogy csak akkor kaphat lakást a volt köztársasági elnök, ha korábban más közjogi tisztség betöltésének jogcímén még nem szerzett lakáshasználati jogosultságot.
Schmitt Pál keresi a megoldást arra, hogyan maradhatna köztársasági elnökként a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) első embere - állítja két különböző, de meg nem nevezett forrásra hivatkozva a csütörtöki Népszava.
A volt köztársasági elnököt havonta a mindenkori köztársasági elnöki tiszteletdíj havi összegének megfelelő mértékű juttatás illeti meg.
Sem a Köztársasági Elnöki Hivatal, sem az Alkotmánybíróság nem függeszti ki a Nemzeti Együttműködésről szóló nyilatkozatot.
Talán beírhatom a nevem a történelemkönyvekbe - nyilatkozta Schmitt Pál a Fideszbe való belépését követően. Az Orbán–Schmitt-alku feltehetően már akkoriban arról szólt, ami kedden végül is bekövetkezett.
Az eddigi elnökválasztások második legnagyobb támogatottságával, 263 szavazattal már az első fordulóban államfővé választotta Schmitt Pált a parlament. De mi jön most? - tette fel a kérdést Török Gábor politológus.
A feng shui szabályai szerint választott államfőt a Fidesz: mostantól szabadon áramolhat az energia. Schmitt Pál nem fékezné a kormány lendületét.
A magyar elnökválasztásról közölt tudósítást keddi számában a Die Presse című osztrák napilap.
Az Országgyűlés ma várhatóan megválasztja Magyarország új, augusztus 6-án hivatalába lépő köztársasági elnökét.
Képviselői mandátumigazolással kezdte munkáját hétfőn kora délután az Országgyűlés; ezt követően a törvényhozás új tagja, Daher Pierre, a Fidesz politikusa letette képviselői esküjét.
Ellenszavazat nélkül támogatta a Fidesz parlamenti frakciója Schmitt Pál jelenlegi házelnök köztársasági elnökké választását; így kedden a kormánypárti képviselők őt támogatják a szavazáson vagy szavazásokon - közölte a képviselőcsoport hétfői ülése után Lázár János.
Schmitt Pál jelölésével szemben alapvetően két érvet szokás felhozni: pártpolitikus előéletét és megkérdőjelezhető alkalmasságát - írja Török Gábor politológus.
Az LMP-frakció úgy akarja kifejezni nagyrabecsülését Sólyom László eddigi munkája iránt, hogy szimbolikusan újra köztársasági elnöknek jelöli - mondta a párt frakcióvezető-helyettese.
Eldőlt a kérdés: Orbán Viktor bulgáriai nyaralásából küldött levelében Schmitt Pált javasolta a Fidesz és a KDNP államfő-jelöltjének. Az elnök megválasztása során mire lesz érdemes figyelnünk? - teszi fel a kérdést a politológus.
A mandátumának lejárta előtt álló köztársasági elnök öngyilkos politikát folytat a vétókkal, ugyanis utolsó (amúgy csekélynek látszó) esélyét is eljátssza ezekkel a lépésekkel - írja Török Gábor politológus.
Korábban hónapokon keresztül téma volt a köztársaságielnök-választás, a mostani villámmódszer üzenete elég világos: a kormányon lévők nem szeretnék, ha jelentős publicitást kapna az esemény - olvasható Török Gábor blogján.
A Fidesz-frakció június 28-án dönt arról, hogy kit jelöl köztársasági elnöknek és az előtt egy héttel Lázár János frakcióvezető gyűjti össze a Fidesz-KDNP képviselők véleményét - írja szerdai számában a Népszabadság.
