A Fidesz, az LMP, a DK, valamint a KDNP szavazói értékelik a legtöbbre a demokráciát, a jobbikosok 17 százaléka konkrétan diktatúrát akar. Az MSZP-szavazók a leginkább csalódottak a demokratikus rendszerben – derült ki a Tárki kutatásából.
Az illegális bevándorlás elutasítása és a kormányzati bevándorláspolitika támogatása június óta egyre inkább pártkötődéseken átívelő üggyé vált, "a tartós stabilizáció után vélhetően ennek is köszönhető" a Fidesz–KDNP táborának szeptemberi erősödése a kutatóintézet szerint. A Jobbikkal 17 százalék szimpatizál, az MSZP, a DK és az LMP támogatottsága egyaránt egy-egy százalékponttal csökkent.
Egy felmérés szerint a német választókorúaknak már csak a kisebbik fele szeretné, ha Angela Merkel lenne a kancellár. A CDU-szavazók körében 89 százalékos a német kancellár támogatottsága, a bajor testvérpárt táborában viszont jóval alacsonyabb, 74 százalékos. A romló eredmények a menekültválsággal állnak összefüggésben. Ugyanakkor továbbra sincs a színtéren olyan szereplő, akinek személyes támogatottsága akár csak megközelítené Angela Merkelét.
A Fidesznek ezen a nyáron úgy sikerült bővítenie a szavazótáborát, hogy aktivizálta a korábban pártot nem találók nagyjából 300 ezres csoportját. A harmincas-negyvenes lakosság körében óriási, 14 százalékpontos népszerűség-növekedést sikerült elérnie a kormánypártnak. A harminc alattiak körében azonban a Jobbik vezet – ismertette szeptemberi kutatási eredményeit az Ipsos.
Több mint féltucatnyi botrány, korrupciógyanús ügy, húsbavágó kormányzati intézkedés darálta le a Fidesz népszerűségét az elmúlt fél évben. Jól jött tehát a bevándorlóellenes kampány, ami a kutatások szerint erősíti a kormánypártot, és feledteti a botrányokat. Összeszedtük, miről tereli el a figyelmet a menekültügy.
A Századvég felmérése szerint júniusban újra erősödött a Fidesz–KDNP, a Jobbik vált a legnagyobb ellenzéki erővé, az Együtt pedig "szinte eltűnt a térképről", a felnőtt lakosság 2 százaléka támogatja. A kormányközeli intézmény kutatása két olyan pontot talált, amelyben a magyar választók döntő többsége a kormány mellé állt az elmúlt hónapban: ez a bevándorlás kérdése és a személyi jövedelemadó csökkentése.
Egyetért a bevándorlással kapcsolatos kormányzati üzenetekkel a magyarok többsége, függetlenül politikai hovatartozásától – derült ki Századvég felméréséből. Egyedül a munkahelyeket a migránsoktól féltő kormányzati üzenetet utasítja el a baloldali szavazók többsége. A közvélemény-kutató arra volt kíváncsi, vajon tényleg közfelháborodást váltanak-e ki a kormány kék plakátjai.
A pártot nem választók sokkal többen lettek az elmúlt két hónapban, a Fidesz és a Jobbik is szavazókat veszített, bár a kormánypárt vesztesége minimális. Tavaly ősz óta az MSZP tábora változatlan méretű volt, de most ez a párt is veszített támogatókat, Gyurcsányék pedig felfelé araszolnak.
Elmúlt a tapolcai időközi választás hatása – írja elemzésében a Nézőpont Intézet. A május 16-a és 22-e között felvett közvélemény-kutatás adatai szerint miközben a Fidesz támogatottsága stagnált, a legfőbb ellenzéki pártok visszaestek. Megint többen vannak a rejtőzködők és a nem szavazók.
A kormányfő visszaél a közvélemény-kutatás módszerével, amikor annak álcázza a nemzeti konzultációt, amely valójában egy politikai kommunikációs eszköz, és a konzultációs kérdőívet a közvélemény-kutató szakma írott és íratlan módszertani előírásainak semmibevételével állították elő – írják nyilatkozatukban neves szociológusok, köztük ismert közvélemény-kutató intézetek vezetői.
A Medián közösségi finanszírozású felmérése szerint a válaszadók 62 százaléka támogatja, hogy vasárnap nyitva legyenek a boltok. A KDNP ötletén alapuló intézkedést két társadalmi csoportban támogatják többen, mint ahányan ellenzik: a Fidesz-szavazók, illetve a nyolc általánost nem végzettek körében. Előbbieknél 48, utóbbiaknál 56 százalék pártolja a vasárnapi pihenőnapot.
Míg a veszprémi időközin már a kampány során érzékelhető volt a fideszes szavazók elbizonytalanodása, és az ellenzéki esélyek növekedése, a tapolcai választáson nehéz ilyen kapaszkodót találni. A hvg.hu ezért különféle számításokat végzett, hogy megbecsülje, kinek áll a zászló. Az Orbánt is bevető Fidesznek? A körzet legnagyobb városán keresztül győzni próbáló MSZP-nek? Vagy a surranópályán feltörő Jobbiknak? Egy biztos, nagyon szoros meccs lesz, a baloldalnak és a Fidesznek is bele kell húznia.
Az utóbbi hetekben több időközi választás is felkavarta a politikai indulatokat. Miközben a Fidesz továbbra is vezet a közvélemény-kutatásokban, több megismételt voksolást elveszített. Megvizsgáltuk mind a 37 voksolás eredményét, hogy kiderítsük, hogyan szerepel a kormánypárt, illetve az ellenzék éles helyzetben, kinek áll a zászló, tényleg leáldozott-e már a Fidesznek. A kutatás közben meglepő adatokra bukkantunk a Jobbik és az MSZP viszonyát illetően. Vajon összefogott-e a színfalak mögött a teljes ellenzék a Fidesz legyőzése érdekében, és miért áll olyan rosszul a kormánypárt?