A tények makacs dolgok: mély gödörben a Fidesz
Az utóbbi hetekben több időközi választás is felkavarta a politikai indulatokat. Miközben a Fidesz továbbra is vezet a közvélemény-kutatásokban, több megismételt voksolást elveszített. Megvizsgáltuk mind a 37 voksolás eredményét, hogy kiderítsük, hogyan szerepel a kormánypárt, illetve az ellenzék éles helyzetben, kinek áll a zászló, tényleg leáldozott-e már a Fidesznek. A kutatás közben meglepő adatokra bukkantunk a Jobbik és az MSZP viszonyát illetően. Vajon összefogott-e a színfalak mögött a teljes ellenzék a Fidesz legyőzése érdekében, és miért áll olyan rosszul a kormánypárt?
- Jó napot kívánok! Vasárnap szavazunk Navracsics utódjáról. Ugye eljön szavazni a Fideszre?
- Hát ezt most hanyagoljuk, jó! Majd akkor szavazok ismét a Fideszre, ha olyan órám lesz, mint Lázár Jánosnak.
Sok ilyen történetet lehet hallani az utóbb időben a fideszes politikusok háttérbeszélgetésein arról, hogy milyen nehéz dolga van a kormánypárti mozgósító gépezetnek az időközi választásokon. Pedig ebben az esetben is az aktivista egy olyan veszprémi szavazóhoz kopogtatott be, aki a nyilvántartásuk szerint eddig szinte mindig a kormánypártra voksolt.
Nem a kutatókon múlik a győzelem
Ugyanakkor a közvélemény-kutatások szerint országosan még mindig legyőzhetetlennek tűnik a Fidesz – annak ellenére, hogy a tavaly nyári eredményeihez képest zuhanórepülésben van a párt.
A teljes népességben a legfrissebb mérés, az Ipsos kutatása szerint 3 százalékkal vezet a Jobbik előtt, de egy másik, a választások idején perdöntő adat szerint, a biztos választók körében a Fidesz-Jobbik-MSZP (+DK) a következőképpen áll: 37%-28%-19%(+DK: 7%).
Nem közvélemény-kutatást, hanem választás kell nyerni – így szól a volt MSZP-s külügyminiszter, Kovács László egykori mondása, ami azóta szállóigévé vált a politikusok körében pártállásra tekintet nélkül. Ez különösen fontos abból a szemszögből, hogy a kitüntetett figyelmet kapott veszprémi választáson nem érvényesült az országos papírforma, és a korábbi jobboldali körzet, a tapolcai – ahol április 12-én lesz szavazás – is billeg.
Ezért a hvg.hu megnézte, miként szerepeltek a pártok az időközi választásokon a tavaly októberi önkormányzati választások óta. Ugyanakkor megvizsgáltunk több, az utóbbi hetekben – elemzői, politikusi körökben – lábra kapott makacs legendát is. Találtunk olyat, ami igaznak bizonyult.
1. Bajban a Fidesz? Rosszabbul teljesít, mint négy éve
A kormánypárt 11 (2 országos, 8 önkormányzati időközi és a megismételt ózdi) voksoláson indult az eddig megtartott 37 választás közül. Az eredménye lesújtó: a 11-ből 3-at tudott megnyerni, azaz a győzelmi mutatója: 27 százalék. Tovább árnyalja a képet, ha figyelembe vesszük, hogy az Urán tartott vasárnapi választásnak igazából nem volt tétje, hiszen a fideszes Mosolygó Miklósnak nem volt egyetlen kihívója sem. Magyarán eddig két olyan választást tudott megnyerni a kormánypárt, ahol valóban verseny volt.
Összehasonlítottuk ezeket az adatokat a 2010-2014-es parlamenti ciklus azonos időszakával is. Akkor a 43 szavazás közül 14-en indult fideszes jelölt és ezeknek a választásoknak az 58 százalékát behúzta.
2. Mi a baja a Fidesznek?
Hiába népszerű a kutatók szerint országosan a kormánypárt – illetve népszerűtlenebb az ellenzék –, ha éles helyzetben nem képes elvinni az urnákhoz a biztos szavazóit (lásd az anekdotát a cikkünk elején).
Az elemzők rendszerint a február 22-i veszprémi, illetve a novemberi újpesti időközit szokták ennek illusztrációjaként emlegetni. Bár Újpesten a tavalyi rendes országgyűlési választáson is a baloldal nyert (a később elhunyt szocialista Kiss Péter), ősszel azért is veszített a Fidesz, mert nem tudott mozgósítani. Ugyanis a részvétel 50 százalékkal visszaesett novemberre, az MSZP mégis el tudta vinni a korábbi szavazói 64 százalékát, míg a Fidesz a „sajátjai” felét sem tudta elvinni voksolni. Hasonlóan rossz volt a kormánypárti mozgósítás a „hagyományosan” jobboldali veszprémi kerületben is, ahol az MSZP által is támogatott Kész Zoltán 7 százalékkal több szavazót nyert meg magának, mint áprilisban a baloldali összefogás jelöltje, a Fidesz támogatóinak viszont több mint a fele otthon maradt.
Ám találtunk több olyan időközi választást is, amely kisebb médiafigyelmet kapott, pedig a Fidesz szempontjából tanulságos.
Csúnyán kikapott a párt a Békés megyei Gyomaendrődön március 1-én, de nem egy ellenzéki párttól, hanem a Körösök Vidékéért Egyesület jelöltjétől. Pedig októberben az önkormányzati képviselői posztot úgy nyerte meg a nagyobbik kormánypárt, hogy a KDNP - szembeszegülve az országos pártvezetés előírásaival - önálló jelöltet indított a Fidesszel szemben. Márciusban a két párt egyesítette az erőit, mégsem járt sikerrel. A Pest megyei Pilisen ősszel szavazategyenlőség alakult ki a Fidesz és az MSZP között, de februárra már a megváltozott közhangulatban a szocialisták növelni tudták a szavazóik számát. A Fidesz viszont hárommal kevesebb voksot kapott. Történt ez annak ellenére, hogy ezekben a szavazókörökben 2006 óta jól állt a jelenlegi kormánypárt.
3. Felpörgő Jobbik?
Mindent összevetve így néz ki a pártok mozgósító ereje:
(Módszertani megjegyzés: megnéztük, hogy az adott rendes választáson megjelent szavazóinak hány százalékát tudta újra urnákhoz szólítani az időközin az adott párt, majd az eredményeket átlagoltuk. Minden olyan választást figyelembe vettünk, ahol az adott pártnak a rendes és az időközi választáson is volt jelöltje.)
Ezekre az adatokra úgy kell tekinteni, hogy a megismételt választásokra általában kevesebben mennek el, mint a „rendes” voksolásokra. Összességében az időköziken a részvételi arány 11 százalékkal volt kisebb, mint tavaly áprilisban vagy októberben.
Mindebből az következik, hogy a Jobbik kisebb részvétel mellett is képes volt növelni a táborát, az MSZP ügyesen mozgósított, a szavazói hosszú évek után ismét aktívak, a Fidesz pedig le van maradva. Miközben azokon a választásokon sem teljesített túl jól, ahol egyébként aktivistái megfeszítetten dolgoztak. Ugyanis két olyan települést is találtunk a 11-ből, ahol a rendes választáshoz képes növelte a táborát a Fidesz, de kihívói még ennél is jobban teljesítettek, így a kormánypárt végül veszített: ilyen volt Ózd és Mezőnyárád. Karcagon pedig úgy tudott nyerni (114%-os mozgósítással), hogy a Jobbik önmagához képest jobban szerepelt (125%), igaz, ez sem volt elég a különbség ledolgozására.
A Jobbik sikerét mutatja, hogy a párt átlagát több kiugró eredmény is megdobta: négy választáson szerzett több szavazatot, mint a korábbin. A Fidesz csak három, az MSZP csak két időközin teljesített jobban, mint a közhangulat őszi megváltozása előtt.
4. Az óvatos duhaj: az MSZP
Bármennyire is jók voltak a Jobbik aktivistái, a radikális jobboldalra is vonatkozik a szállóige: nem közvélemény-kutatást, de még csak nem is mozgósítást, hanem választást kell nyerni. Márpedig a Jobbik 8 választáson indult, de csak kettőt nyert meg. Még abban a Tiszavasváriban is veszített egy egyéni önkormányzati helyet január végén, ahol egyébként 2010 óta jobbikos a polgármester, Vona Gábor pedig korábban a „Jobbik fővárosaként” emlegette a települést.
Viszont a baloldalt inkább az óvatosság jellemezte. Az MSZP csak 6 választáson indult, de abból 3-at meg is nyert, továbbá vitte Veszprémet is (Kész Zoltán ugyan független volt, de a mozgósítást és a kampányt is a szocialisták vitték a hátukon).
Mindent összevetve csak egyetlen messzemenő következtetést lehet levonni az időközi választásokból: a Fidesz gyengélkedik, szavazói elfordultak a párttól, de még nem választottak másikat. De hogy a helyére lép-e valaki, és melyik ellenzéki párt lesz az, az eddigiek alapján még mindig nem mondható meg.
Legendák és pletykák
Ugyanakkor megvizsgáltunk, egy a Fidesz által hangoztatott állítást is. A párt a múlt héten már arról adott ki közleményt, hogy a Jobbik és az MSZP között hallgatólagos együttműködés van. Erre egyébként még jóval a fideszes „pletyka előtt” utalgatott egy tapolcai jobbikos vezető is a hvg.hu-nak.
Találtunk is néhány furcsa választást, ám nem világos, hogy választók szavaztak a biztosabb jelöltre, vagy a Jobbik, illetve az MSZP fogta vissza magát a másik kedvéért. Ózdon a megismételt választáson látványosan növekedett a Jobbik, miközben a baloldal elveszítette a szavazói 75 százalékát. Miközben a pilisi választókerületben az ősszel csak 8 szavazattal kapott kevesebbet a Jobbik, mint az MSZP, januárban a radikális párt már nem adta a nevét a jelöltjéhez, Nagy Anna „függetlenként” indult. Októberben harmadik lett az MSZP Mezőtúr 1. számú kerületében, januárban viszont „átadta” a terepet a Jobbiknak.
Viszont két legendát cáfolni tudtunk:
Nem kell a baloldalnak mindenáron egy független jelölt mögé bújnia, hiszen több választást is nyerni tudtak az MSZP vagy a többi balos párt logójával.
A rendszerváltás óta hallani, hogy akkor magas a részvétel, ha a pártok mozgósítanak, feltüzelik a kampányban a választókat. Annak ellenére, hogy az új választási rendszerben már nincs kampánycsend az utolsó napokon, a megvizsgált 37 időköziken sokkal magasabb volt azokon a településeken a részvétel, ahol csakis függetlenek vagy civilek indultak.
A címet természetesen a Tanúból vettük:
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
