A hétköznapi tájékozódáson túl a Google utcaképeivel fel lehet térképezni a zsebtolvajok kedvenc terepeit, a városi hőszigeteket vagy a politikai nézeteket is. A szolgáltatás tudományos szempontból hasznos – és haszontalan – felhasználásaiban merültünk el.
A legújabb módszerekkel sem sikerül kiszűrni a visszaesőket a szabaduló bűnözők közül. Az emberi természet bonyolultsága kifog a tudományon.
Ha a készülő új alkotmányba bebetonozzák a kriminológusok és jogászok által bírált, de a „nemzeti konzultáción” sikerrel szereplő tényleges életfogytiglani szabadságvesztés lehetőségét, akkor nemcsak az elítéltek sorsa lesz megpecsételve, de hosszú távon az államra és a börtönök dolgozóira is komoly teher hárul. Az Alkotmánybíróság hatásköre pedig tovább szűkül.
A pécsi ámokfutás és a cigányellenes merényletsorozat gyökere közös – állítja Finszter Géza kriminológus. Szerinte az egyik fő baj, hogy a politikusok nem jutnak közös nevezőre: keményebb büntetésekkel vagy megengedőbben, a kiváltó okokra koncentrálva lehet-e eredményt elérni.
DNS-kinyeréssel és genomszekvenálással azonosítottak egy évtizedekkel ezelőtt Alaszkában eltűnt férfit.
Tízszer több önbíráskodás válik ismertté évente, mint a rendszerváltást megelőzően, holott a büntetés ötször szigorúbb.
Bár eredetileg támogatták, a kormánypártok végül visszavonták a családon belüli erőszak elleni Büntető törvénykönyv-módosítást, amely az érzelmi bántalmazást is büntette volna. Pedig korábban a kormány is a tervezet mellé állt – végül egy Fidesz-KDNP-MSZP közös módosító indítványt szavaztak meg a törlésről. Az LMP tiltakozik, egy szakértő szerint viszont legfeljebb gesztusértéke lehetett volna a leszavazott javaslatnak.
Kriminológusok szerint csak a közvélemény megnyugtatására szolgál a romák elleni gyilkosságok ügyében kitűzött rekordösszegű nyomravezetői díj, mert az elkövetők olyan hidegvérű, tervszerűen dolgozó profik, akik ha eddig nem „dobták fel” egymást, ezután sem teszik.
