Mégsem lesz önálló büntetőjogi kategória a családon belüli lelki bántalmazás, az Országgyűlés hétfőn leszavazta a Büntető törvénykönyv (Btk.) ilyen irányú módosítását. Az „együtt élők lelki bántalmazásáról” szóló törvénytervezetet még a hónap elején, az új Btk. megszavazásakor terjesztette be két LMP-s képviselő. A törvény előzménye volt Halász Pálmának, az Élet-Érték Alapítvány elnökének népszavazási kezdeményezése. Az alapítvány aktivistái százezer aláírást gyűjtöttek a családon belüli erőszak törvényi szankcionálására, amelyet végül az együtt élők lelki bántalmazásáról szóló törvény formájában valósított meg az Országgyűlés.

Kezdetben számos fideszes honatya is a tervezet mellé állt, a javaslat akadály nélkül ment át a bizottságokon, végül az Országgyűlés is megszavazta. Répássy Róbert a június 6-i vitanapon így szólalt fel: „maximálisan megvédjük azt az előterjesztésben szereplő tényállást, amelyet a módosító javaslatok törölnének a Büntető törvénykönyv tervezetéből, tehát kiállok e mellett a javaslat mellett”. Ehhez képest Bárándy Gergely MSZP-s, Varga István fideszes és Salamon László kereszténydemokrata képviselő azonos tartalmú módosító indítványt nyújtott be a hétfői zárószavazáson paragrafus visszavonására, amelyet a Fidesz-frakció nagy része és több szocialista képviselő is megszavazott. Az ügyről a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium sajtóosztályán keresztül kértük Répássy véleményét, ám válasza még nem érkezett meg. Kerestük Bárándy Gergelyt is, de telefonon nem értük utol. Érdekes, hogy az LMP-n túl a Jobbik is egységesen az önálló tényállás megtartása mellett, vagyis a nagykoalíciós módosító ellen voksolt, akárcsak Daher Pierre fideszes képviselő, valamint a KDNP-ből Semjén Zsolt. Répássy Róbert tartózkodott.

Már van rá törvény

A hvg.hu által megkérdezett Salamon László döntését azzal indokolta: a becsületsértés, a kényszerítés és a zaklatás korábban is létező két tényállása lefed nagyjából minden olyan magatartást, amelyet együttesen családon belüli erőszaknak nevezünk. Mivel a tervezett jogszabály csak korábban is meglevő kitételeket „rendez” egy címszó alá, nem tömött volna be joghézagokat és nem adott volna több eszközt az igazságszolgáltatás, a bűnüldözés kezébe. Az LMP módosító javaslata Salamon szerint jogi problémákat is felvet, mivel gyakorlatilag ugyanazokat a cselekményeket elvileg kétféle tényállás szerint is büntetheti. A Btk.-ban egyébként maradt egy rendelkezés, amely a lelki bántalmazást elkövető családtag eltiltását tárgyalta, bár maga a tényállás már nem létezik. A Btk. zárószavazásán várhatóan elvetik majd a törvénycsomagban bent maradt kitételt is – mondta Salamon.

hvg.hu

A családon belüli erőszakot önállóan szankcionáló törvényjavaslatot eredetileg benyújtó LMP-s képviselők, Szabó Tímea és Dorosz Dávid közleményt adtak ki, amelyben csalódottságukat fejezik ki a módosítás visszavonása miatt. Úgy fogalmaznak, „továbbra sincs megfelelő megoldás a családon belüli bántalmazások büntetőjogi üldözésére. Hiába találhatók meg külön-külön a Btk.-ban a kapcsolódó bűncselekmények (például zaklatás vagy testi sértés), a rendőrség az esetek többségében nem jár el az ügyben.” A közlemény utal a CEDAW Egyezmény – a nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés felszámolásával foglalkozó ENSZ-egyezmény – bizottságának jelentésére, amely a negatív diszkrimináció elleni hatékonyabb fellépést sürgette.

Segítség intézkedéshez

Szabó Tímea a hvg.hu-nak azt mondta: a rendelkezés leszavazásával a törvényhozás „több száz nőtől vette el a lehetőséget, hogy véget vessenek az erőszaknak az életükben”. Szerinte a rendőrség eddig gyakran úgy látta, „a családon, lakáson belül nem feladatuk intézkedni”. A módosító javaslat ellenzői viszont attól tarthattak, hogy az új jogszabály visszaélésekre adhat okot. Bár a lelki bántalmazásról szóló törvény semmilyen új, eddig legálisnak számító magatartást nem tett büntethetővé, Szabó Tímea szerint lehetővé tette volna, hogy a hatóságok ne csak olyan esetekben indítsanak eljárást, ahol fizikai sérülésekre utaló jeleket találnak, hanem akkor is intézkedhessenek, ha lelki sérelmeket okozott az elkövető.

A kérdés egészen átpolitizálódott, pedig a szakmai érveknek is helye lenne a vitában – mondta a hvg.hu-nak nyilatkozó Tamási Erzsébet kriminológus, az Országos Kriminológiai Intézet munkatársa, aki szerint ebből a szempontból „mindegy, hogy bekerül-e a Btk.-ba egy a családon belüli erőszakot egységesen szankcionáló törvény, vagy marad az eddigi rendszer". „Lehet egy normatív gesztus egy kategória alá rendezni a családon belüli erőszak alá sorolható cselekményeket, de ennek leginkább politikai szerepe lenne, a törvénykezési gyakorlaton nem változtatna” - mondta.

Tüntetés a családon belüli erőszak ellen: nem lesz önálló tényállás a lelki terror

MTI / Sándor Katalin

A kutató szerint gondot okoz, ha a jog az emberek családi életébe és lelki világába is próbál beleszólni, hiszen az „érzelmi bántalmazás megállapítására nem lehet egzakt, jogi mértékegységet megállapítani”. "Vannak olyan esetek, ahol a hatóság beavatkozására van szükség, a jelenlegi törvénykönyv ezeket az eseteket szabályozza, még abban az esetben is, ha csak lelki bántalom történik, erre szolgálnak például a becsületsértés, kényszerítés vagy gyermekek esetén az elhanyagolást tiltó paragrafusok" – mondta.

Külső okok miatt romlanak meg a házasságok

Tamási úgy fogalmazott, hogy a családi konfliktusokban nem mindig lehet egyértelmű megállapításokat tenni, általában mindkét félnek megvan abban a felelőssége, ha egy házasság rosszra fordul és általában ennek mindkét fél a kárvallottja. Saját kutatásai során megállapította: a családon belüli testi és lelki erőszak általában a válságos időszakban (betegség, munka elvesztése) indul el, férfiak és nők egyaránt áldozattá válhatnak. A kutató szerint „a jog nem lehet a családon belüli erőszak végső megoldása”, csupán egy határt kell meghúznia olyan cselekmények előtt, amelyek az áldozat fizikai vagy szexuális épségét veszélyeztetik, mint például a fenyegetés, fizikai bántalmazás vagy a nemi erőszak. Egy rendőrtől vagy egy bírótól viszont feltétlenül nem várható el, hogy egy vitában eldöntse, kinek volt igaza, nekik a törvény szab határt.

Ehelyett a kriminológus szerint az oktatás felelőssége lenne megtanítani, hogyan lehet agressziót levezetni, konfliktusokat kezelni. Hivatkozott az intézet egy folyamatban lévő kutatására, melynek alanyai emberölésért elítélt fiatalok. A saját csecsemőjük életét kioltó fiatal anyákkal kapcsolatban például kiderült, a jelenség egyik oka, hogy a nőket kislányként gyakran nem készítik fel megfelelően a szüléssel járó felelősségvállalásra, csak tényinformációkat kapnak, így a valós helyzetet már nem tudják kezelni, „kívülről látják benne magukat”.

A rendőrséget és az igazságszolgáltatást a törvény köti, nem várható el, hogy nem a jogban keletkezett, társadalmi problémákat megoldják. Szét kell választani magát a bűncselekményt és az azt megelőző időszakot, akkor kell közbelépni, ha valakiről egyértelműen megállapítható, hogy bűncselekményt követ el. A valódi problémát viszont csak megelőzéssel lehet megoldani – mondta Tamási Erzsébet.