szerző:
Zubor Zalán
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Bár eredetileg támogatták, a kormánypártok végül visszavonták a családon belüli erőszak elleni Büntető törvénykönyv-módosítást, amely az érzelmi bántalmazást is büntette volna. Pedig korábban a kormány is a tervezet mellé állt – végül egy Fidesz-KDNP-MSZP közös módosító indítványt szavaztak meg a törlésről. Az LMP tiltakozik, egy szakértő szerint viszont legfeljebb gesztusértéke lehetett volna a leszavazott javaslatnak.

Mégsem lesz önálló büntetőjogi kategória a családon belüli lelki bántalmazás, az Országgyűlés hétfőn leszavazta a Büntető törvénykönyv (Btk.) ilyen irányú módosítását. Az „együtt élők lelki bántalmazásáról” szóló törvénytervezetet még a hónap elején, az új Btk. megszavazásakor terjesztette be két LMP-s képviselő. A törvény előzménye volt Halász Pálmának, az Élet-Érték Alapítvány elnökének népszavazási kezdeményezése. Az alapítvány aktivistái százezer aláírást gyűjtöttek a családon belüli erőszak törvényi szankcionálására, amelyet végül az együtt élők lelki bántalmazásáról szóló törvény formájában valósított meg az Országgyűlés.

Kezdetben számos fideszes honatya is a tervezet mellé állt, a javaslat akadály nélkül ment át a bizottságokon, végül az Országgyűlés is megszavazta. Répássy Róbert a június 6-i vitanapon így szólalt fel: „maximálisan megvédjük azt az előterjesztésben szereplő tényállást, amelyet a módosító javaslatok törölnének a Büntető törvénykönyv tervezetéből, tehát kiállok e mellett a javaslat mellett”. Ehhez képest Bárándy Gergely MSZP-s, Varga István fideszes és Salamon László kereszténydemokrata képviselő azonos tartalmú módosító indítványt nyújtott be a hétfői zárószavazáson paragrafus visszavonására, amelyet a Fidesz-frakció nagy része és több szocialista képviselő is megszavazott. Az ügyről a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium sajtóosztályán keresztül kértük Répássy véleményét, ám válasza még nem érkezett meg. Kerestük Bárándy Gergelyt is, de telefonon nem értük utol. Érdekes, hogy az LMP-n túl a Jobbik is egységesen az önálló tényállás megtartása mellett, vagyis a nagykoalíciós módosító ellen voksolt, akárcsak Daher Pierre fideszes képviselő, valamint a KDNP-ből Semjén Zsolt. Répássy Róbert tartózkodott.

Már van rá törvény

A hvg.hu által megkérdezett Salamon László döntését azzal indokolta: a becsületsértés, a kényszerítés és a zaklatás korábban is létező két tényállása lefed nagyjából minden olyan magatartást, amelyet együttesen családon belüli erőszaknak nevezünk. Mivel a tervezett jogszabály csak korábban is meglevő kitételeket „rendez” egy címszó alá, nem tömött volna be joghézagokat és nem adott volna több eszközt az igazságszolgáltatás, a bűnüldözés kezébe. Az LMP módosító javaslata Salamon szerint jogi problémákat is felvet, mivel gyakorlatilag ugyanazokat a cselekményeket elvileg kétféle tényállás szerint is büntetheti. A Btk.-ban egyébként maradt egy rendelkezés, amely a lelki bántalmazást elkövető családtag eltiltását tárgyalta, bár maga a tényállás már nem létezik. A Btk. zárószavazásán várhatóan elvetik majd a törvénycsomagban bent maradt kitételt is – mondta Salamon.

©

A családon belüli erőszakot önállóan szankcionáló törvényjavaslatot eredetileg benyújtó LMP-s képviselők, Szabó Tímea és Dorosz Dávid közleményt adtak ki, amelyben csalódottságukat fejezik ki a módosítás visszavonása miatt. Úgy fogalmaznak, „továbbra sincs megfelelő megoldás a családon belüli bántalmazások büntetőjogi üldözésére. Hiába találhatók meg külön-külön a Btk.-ban a kapcsolódó bűncselekmények (például zaklatás vagy testi sértés), a rendőrség az esetek többségében nem jár el az ügyben.” A közlemény utal a CEDAW Egyezmény – a nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés felszámolásával foglalkozó ENSZ-egyezmény – bizottságának jelentésére, amely a negatív diszkrimináció elleni hatékonyabb fellépést sürgette.

Segítség intézkedéshez

Szabó Tímea a hvg.hu-nak azt mondta: a rendelkezés leszavazásával a törvényhozás „több száz nőtől vette el a lehetőséget, hogy véget vessenek az erőszaknak az életükben”. Szerinte a rendőrség eddig gyakran úgy látta, „a családon, lakáson belül nem feladatuk intézkedni”. A módosító javaslat ellenzői viszont attól tarthattak, hogy az új jogszabály visszaélésekre adhat okot. Bár a lelki bántalmazásról szóló törvény semmilyen új, eddig legálisnak számító magatartást nem tett büntethetővé, Szabó Tímea szerint lehetővé tette volna, hogy a hatóságok ne csak olyan esetekben indítsanak eljárást, ahol fizikai sérülésekre utaló jeleket találnak, hanem akkor is intézkedhessenek, ha lelki sérelmeket okozott az elkövető.

A kérdés egészen átpolitizálódott, pedig a szakmai érveknek is helye lenne a vitában – mondta a hvg.hu-nak nyilatkozó Tamási Erzsébet kriminológus, az Országos Kriminológiai Intézet munkatársa, aki szerint ebből a szempontból „mindegy, hogy bekerül-e a Btk.-ba egy a családon belüli erőszakot egységesen szankcionáló törvény, vagy marad az eddigi rendszer". „Lehet egy normatív gesztus egy kategória alá rendezni a családon belüli erőszak alá sorolható cselekményeket, de ennek leginkább politikai szerepe lenne, a törvénykezési gyakorlaton nem változtatna” - mondta.

Tüntetés a családon belüli erőszak ellen: nem lesz önálló tényállás a lelki terror
©

A kutató szerint gondot okoz, ha a jog az emberek családi életébe és lelki világába is próbál beleszólni, hiszen az „érzelmi bántalmazás megállapítására nem lehet egzakt, jogi mértékegységet megállapítani”. "Vannak olyan esetek, ahol a hatóság beavatkozására van szükség, a jelenlegi törvénykönyv ezeket az eseteket szabályozza, még abban az esetben is, ha csak lelki bántalom történik, erre szolgálnak például a becsületsértés, kényszerítés vagy gyermekek esetén az elhanyagolást tiltó paragrafusok" – mondta.

Külső okok miatt romlanak meg a házasságok

Tamási úgy fogalmazott, hogy a családi konfliktusokban nem mindig lehet egyértelmű megállapításokat tenni, általában mindkét félnek megvan abban a felelőssége, ha egy házasság rosszra fordul és általában ennek mindkét fél a kárvallottja. Saját kutatásai során megállapította: a családon belüli testi és lelki erőszak általában a válságos időszakban (betegség, munka elvesztése) indul el, férfiak és nők egyaránt áldozattá válhatnak. A kutató szerint „a jog nem lehet a családon belüli erőszak végső megoldása”, csupán egy határt kell meghúznia olyan cselekmények előtt, amelyek az áldozat fizikai vagy szexuális épségét veszélyeztetik, mint például a fenyegetés, fizikai bántalmazás vagy a nemi erőszak. Egy rendőrtől vagy egy bírótól viszont feltétlenül nem várható el, hogy egy vitában eldöntse, kinek volt igaza, nekik a törvény szab határt.

Ehelyett a kriminológus szerint az oktatás felelőssége lenne megtanítani, hogyan lehet agressziót levezetni, konfliktusokat kezelni. Hivatkozott az intézet egy folyamatban lévő kutatására, melynek alanyai emberölésért elítélt fiatalok. A saját csecsemőjük életét kioltó fiatal anyákkal kapcsolatban például kiderült, a jelenség egyik oka, hogy a nőket kislányként gyakran nem készítik fel megfelelően a szüléssel járó felelősségvállalásra, csak tényinformációkat kapnak, így a valós helyzetet már nem tudják kezelni, „kívülről látják benne magukat”.

A rendőrséget és az igazságszolgáltatást a törvény köti, nem várható el, hogy nem a jogban keletkezett, társadalmi problémákat megoldják. Szét kell választani magát a bűncselekményt és az azt megelőző időszakot, akkor kell közbelépni, ha valakiről egyértelműen megállapítható, hogy bűncselekményt követ el. A valódi problémát viszont csak megelőzéssel lehet megoldani – mondta Tamási Erzsébet.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
MTI Itthon

Megvan a 100 ezer aláírás, hogy büntessék a családon belüli erőszakot

Sikeres volt a családon belüli erőszak büntetéséért indított népi kezdeményezés; az Élet-Érték Alapítvány a szükségesnek csaknem a dupláját, közel 100 ezer érvényes aláírást gyűjtött össze; az Országos Választási Bizottság (OVB) szerdán ezért úgy döntött, hogy a kezdeményezés eredményéről tájékoztatja az Országgyűlést.

MTI Itthon

Új Btk: nem mindegy, hogy védi tulajdonát

Nem támogatja a kormány és a parlamenti szakbizottság sem a jogos védelem szabályainak kiterjesztését oly módon, hogy büntetlenséget kapjon, aki az élet kioltására is alkalmas eszköz telepítésével védi magát vagy tulajdonát és a támadó halálát okozza. A halálbüntetés visszaállítását szorgalmazó jobbikos javaslatról Répássy Róbert azt mondta: az alaptörvénnyel és több nemzetközi szerződéssel is ellentétes.

Az oktatási ombudsman szerint jogsértő, hogy az SZFE hallgatóit a tanév felfüggesztésével fenyegetik

Az oktatási ombudsman szerint jogsértő, hogy az SZFE hallgatóit a tanév felfüggesztésével fenyegetik

Eltűnt a kacsacsőrű emlősök fele, veszélyeztetetté kell nyilvánítani a fajt

Eltűnt a kacsacsőrű emlősök fele, veszélyeztetetté kell nyilvánítani a fajt

Magyar tudós vezetésével, 0,000000000001 literes cseppekben szimulálják az élet első jeleit

Magyar tudós vezetésével, 0,000000000001 literes cseppekben szimulálják az élet első jeleit