szerző:
Dezső András (hvg.hu)
Tetszett a cikk?

Ha a készülő új alkotmányba bebetonozzák a kriminológusok és jogászok által bírált, de a „nemzeti konzultáción” sikerrel szereplő tényleges életfogytiglani szabadságvesztés lehetőségét, akkor nemcsak az elítéltek sorsa lesz megpecsételve, de hosszú távon az államra és a börtönök dolgozóira is komoly teher hárul. Az Alkotmánybíróság hatásköre pedig tovább szűkül.

A jelek szerint nem különösebben izgatja az Alkotmánybíróságot (Ab), hogy a készülő új alkotmány esetleges elfogadásával egy újabb kérdésben csorbul majd a jogköre és válik megkerülhetővé. Azáltal ugyanis, hogy az új alaptörvénybe beleírják a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés (röviden: tész) lehetőségét, az Ab hiába nyilvánítja ki, hogy ez a jogintézmény esetleg alkotmányellenes, az már semmit nem fog számítani.

Az Alkotmánybíróság semmit sem lépett

Pedig jogászok már 2003-ban szentül hitték, ha egy védő venné a fáradságot, és a tész-t a strasbourgi Emberi Jogi Bíróság előtt támadná meg, komoly esélye lenne arra, hogy azt a nemzetközi jogba ütközőnek nyilvánítanák. Voltak is, akik idehaza „betámadták” a btk. ezen passzusát. Mint azt az Ab-től megtudtuk, a tész-szel összefüggésben az elmúlt évek során összesen három indítvány érkezett a testülethez. Az egyiket még 2004-ben nyújtotta be két ügyvéd, aki immáron hét éve hiába várja az Ab állásfoglalását, csakúgy, mint a szintén az alkotmánybírákhoz forduló Magyar Helsinki Bizottság. Ráadásul azt sem tudni, meddig kell még várniuk, hiszen az Ab szóvivője, Sereg András a hvg.hu érdeklődésére közölte: egyelőre nem tudható, hogy az ügyet mikor tűzi napirendjére az Alkotmánybíróság teljes ülése, így azt sem tudni, mikor születik döntés.

A tész talán a legjobb példa arra, milyen következményekkel járhat az a populista lépés, ha egy büntetőkódexbe illő jogszabályt az alkotmányban rögzítünk – az „emberek” akaratára hivatkozva, ahelyett, hogy a szakmai szempontok kerekednének felül. Merthogy a büntetés-végrehajtásban dolgozókon, a jogászokon és a kriminológusokon kívül kevesen lehetnek az országban azok, akik szerint a tész intézménye rossz. Hiszen ki ne szeretné élete végéig börtönbe dugni azt, aki több ember életét oltotta ki? Csakhogy a kérdés nem olyan egyszerű, mint amilyennek elsőre tűnik.

Örökre kiiktatva

A tényleges „életfogytiglant” három évvel a halálbüntetés után az Antall-kormány vezette be Magyarországon, de annak idején ezt csak akkor kellett alkalmazni, ha valakit másodszor is életfogytiglani szabadságvesztésre ítéltek a bírák. A tész intézménye 1999. március elseje óta él, az első Orbán-kormány igazságügy-miniszterének, Dávid Ibolyának köszönhetően: eszerint a harminc legsúlyosabb bűncselekmény (például emberölés, hazaárulás, terrorcselekmény) elkövetőit valóban az életük végéig rács mögé csukhatja a bíróság. A tész tehát abban különbözik a „sima” fekvőnyolcastól (így hívják a börtönszlengben az életfogytiglani büntetést), hogy utóbbinál az ítéletben leírják, hány évtized letöltése után helyezhető szabadlábra a fogvatartott, míg előbbinél egyértelmű a képlet: soha.

A szegedi Csillag Börtön épülete belülről
©

Az első tényleges életfogytiglani ítéletet 2000-ben egy családját kiirtó férfi ügyében hozták, majd nagyjából minden évre jutott egy-két tészes: 2009-ben már tizenhárom „örökre” elzárt elítélt ült a Szegedi Fegyház és Börtön  (más néven Csillag) – külön a tészeseknek kialakított – speciális körletén, de 2010-ben is kerültek oda újabb lakók. Az évek során voltak, akik öngyilkosok lettek.

A jogerős elítéltek, a végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek és az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítéltek számának alakulása (1999-2007)

Évszám

Összes jogerős elítélt

Végrehajtó szabadságvesztésre ítéltek száma

%

Életfogytig tartó szabadságvesztésre ítéltek száma

1999

87693

11538

13

12

2000

86962

11740

14

13

2001

87539

12124

14

9

2002

91573

11760

13

10

2003

86722

11295

13

22

2004

90927

10227

11

22

2005

90347

9495

11

10

2006

89333

9470

11

14

2007

80529

8762

11

16

(Forrás: OKRI)

A tészes elítélteknek különféle túlélési technikáik vannak – mondta a hvg.hu-nak Antal Szilvia, aki az Országos Kriminológiai Intézet (OKRI) munkatársaként korábban már végzett kutatásokat az életfogytiglanra ítélt rabok, köztük a tészesek körében, és éppen egy hete találkozott tizenegy, örökre izolált fogvatartottal. „A tészesek többsége inkább nem gondol bele a büntetésébe, mert ha belegondolna, akkor a végén öngyilkos lenne. Egyesek úgy próbálják elterelni jogerős ítéletükről a gondolataikat, hogy feladatokat tűznek ki maguka elé – például a saját fizikai erőnlétük fenntartásával vagy a büntetés-végrehajtási intézet által biztosított munkavégzéssel. Az is a túlélés része lehet, hogy többük úgy döntött, teljesen megszünteti a kapcsolatát a külvilággal, mert nem akar emlékezni a kinti életre. S persze van olyan tészes is, aki megpróbál minden jogi lehetőséget kihasználni, perújítási kérelmet, kegyelmi kérvényt írogat, hogy szabadulhasson. Abban bízik, hogy megváltoztatják majd a jogszabályt” – meséli az OKRI munkatársa.

[[ Oldaltörés (Nemcsak embertelen, veszélyes is) ]]

 

Bilincsek mindenhol

"Azonban később kiderült, hogy mind a 10 HSR fogvatartott bilinccsel és bilincsrögzítő övvel egyaránt el volt látva, amikor a tetőn kialakított biztonsági területen szabad levegőn tartózkodtak, illetve amikor látogatást kapnak (amelyek általában zárt körülmények között és a felügyelők jelenlétében zajlanak), valamint az orvosi szobában zajló konzultáció során. Továbbá még a zárkán kívüli, de körleten belüli mozgás során is rendszeresen bilincset és bilincsrögzítő övet viseltek. Mindemellett az elítéltek a körleten belüli telefonbeszélgetések során is bilincsben maradtak és néhány HSR fogvatartott azt állította, hogy tavaly előfordult, hogy fürdés során is meg voltak bilincselve."

Részlet a Európa Tanács kínzás elleni bizottságának (CPT) jelentéséből, amelyet a magyar kormány részére készített.

Az úgynevezett HSR (hosszú idejű speciális rezsimű) körlet lakóira – köztük a Szegeden őrzött „százhalombattai rémre” és az oktogoni lövöldözőre – ugyanazok a rendkívül szigorú szabályok vonatkoznak: a naphosszat az egy-, legfeljebb kétszemélyes cellájukban tartózkodó gyilkosok például nem érintkezhetnek a Csillag börtön többi lakójával, a cellán kívül csak bilincsben mozoghatnak, akkor is, ha esetleg telefonálnak. A körletről sokat elárul, hogy bár holland tapasztalatokat is felhasználtak, alapvetően „magyar találmány”, az Európa Tanács kínzás elleni bizottsága (CPT) pedig embertelennek minősítette az ilyen szintű izolációt, de magát a jogintézményt is. Csakhogy a körlet őrzésével megbízott smasszereket is meg lehet érteni, hiszen olyan emberekkel vannak körülvéve, akiknek – a tész természetéből fakadóan – nincsen vesztenivalójuk, így elvileg bármire képesek – arról nem is beszélve, hogy van tapasztalatuk a gyilkolásban.

A tész intézménye elleni egyik érve a szakembereknek éppen a gyilkosok őrzőinek védelme. „A büntetés-végrehajtási intézetnek rendkívül nehéz feladatot jelent a tész. Azok, akik a tészes körletben dolgoznak, fokozott veszélynek vannak kitéve” – magyarázta a hvg.hu-nak Tóth Balázs, a Helsinki Bizottság munkatársa. Ugyanezen a véleményen van Antal Szilvia is. Szerinte ha alapul vesszük, hogy évről évre nő a tészes elítéltek száma, akkor egy bizonyos idő elteltével újabb körleteket kell nyitni számukra, növelve őrzőik számát. Mindez az államra – illetve az adófizetőkre – további terhet róhat – állítja.

„Nincs olyan büntetés, ami elégtételt nyújtana”

A tész intézménye ellen szól az is, hogy anélkül is ki lehet iktatni a társadalomból a különösen veszélyes embereket. „Ha a tész intézménye megszűnne, az nem jelentené azt, hogy gyilkosokat szabadítanánk a társadalomra. Ha valaki feltételesen szabadulhat 30-40 év után, de a bíró ennyi idő elteltével úgy ítéli meg, hogy az illető még mindig veszélyes, akkor nem fogja kiengedni” – magyarázza a „hagyományos” életfogytiglan előnyét Tóth Balázs. Ellenben a tészes elítélt nem reménykedhet abban, hogy valaha is szabadul, így még veszélyesebb lesz. „Ha szigorú rezsimben tartanak valakit, agresszívabb lesz. Ha emiatt még szigorúbban tartják, akkor még agresszívabb. Ez egy ördögi kör” – véli a Helsinki Bizottság munkatársa.

A tész ellen kardoskodó jogvédőktől gyakran kérdezik: ugyanígy gondolkodnának-e a tényleges életfogytiglanról, ha netán az áldozatok hozzátartozói lennének? „Ha így lenne, akkor én elfogultság miatt sem foglalkozhatnék ezzel a kérdéssel. De azt hiszem, akkor azt gondolnám, hogy nincs olyan büntetés, ami elégtételt nyújtana. Ám érzelmi alapon ebben a kérdésben nem lehet dönteni” – magyarázta Tóth Balázs, emlékeztetve arra, hogy a tész mellett kiállók nem gondolnak bele, hogy az ilyen brutális elkövetők 30-40 évet mindenképpen leülnek. Szerinte irreális társadalmi elvárás, hogy a tésszel helyreáll a „világ igazsága”.

Szembemegy a civilizált kriminálpolitikával

Ha az új alkotmányba beleteszik a tészt, akkor a szakmával mennek szembe. Az Országos Kriminológia Intézet az elmúlt években a fegyintézetekben két kutatást is végzett az életfogytig tartó szabadságvesztést vizsgálva (kilenc tészes elítélttel is készítettek kérdőíves interjút), s arra jutottak, hogy a tész törvényi szabályozása nem elfogadható: az valójában „a halálbüntetés farizeus módozatának tekinthető, amely szembefordul az alkotmányos elvekkel és a modern európai civilizált kriminálpolitika szemléletével”. Az OKRI kutatóinak – köztük a kutatás egyik szerzőjének, Antal Szilviának – érvelése szerint soha, egyetlen elkövető esetében sem állítható teljes bizonyossággal az ítélet kiszabásakor, hogy a jövőben újabb büntettet követne el.

Amikor négy évvel ezelőtt szó volt arról, hogy a Btk.-t módosítsák, a szakemberek – köztük az OKRI munkatársai is – annak adtak hangot, hogy a tészt nem volna helyes fenntartani. Most viszont úgy tűnik, nemcsak marad, de be is lesz betonozva a magyar jogrendbe. Antal Szilvia úgy véli, ha az alkotmányba belefoglalják a tészt, akkor hosszú távon berendezkedik ez a jogintézmény. Mint mondta, a büntető törvénykönyvet sem egyszerű módosítani, de az alkotmányt még jóval nehezebb.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
hvg.hu Napi merítés

Tíz éve hozták az első tényleges életfogytig tartó szabadságvesztést

Boi Gyula bűntörténelmi könyvben is említhető rabja a szegedi Csillag börtönnek. Ő ugyanis az első olyan elítélt, akit - családja kiirtása miatt - tényleges életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítéltek. Ez tíz éve történt, és Boi jó egészségben, békés rabként tölti hétköznapjait a Csillag rácsai mögött - olvasható a Szegedkurir.hu oldalon.

MTI Itthon

Tényleges életfogytiglan vár Magyar Róbertre

Tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabását kérte az ügyész vádbeszédében a szökésben levő Magyar Róbertre, a "fekete sereg" néven ismert szervezet vád szerinti vezetőjére csütörtökön a Fővárosi Bíróságon. A vádhatóság képviselője a további 29 vádlott közül 23 esetében kért fegyházbüntetést.

MTI Itthon

IRM: ne legyen tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés?

Módosítaná az igazságügyi tárca a büntető törvénykönyvet, a szabályozásból a tervek szerint kikerülne a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés, de az jogalkotói mérlegelés kérdése, hogy visszamenőlegesen is alkalmaznák-e a jogszabály-módosítást - erről a Kondorosi Ferenc, a minisztérium államtitkára beszélt csütörtökön újságíróknak.

HVG Hét nap

Tényleges életfogytiglan

A „kaszinós gyilkos” Sipőcz Zoltán, aki 2006 februárjában Sopronban két embert agyonlőtt, az utolsó szó jogán azt...

MTI Itthon

Tényleges életfogytiglan a soproni kaszinós gyilkosnak

Előre kitervelten, nyereségvágyból, több emberen elkövetett emberölés bűntette miatt jogerősen tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte a soproni kaszinós gyilkost a Győri Ítélőtáblán Kovács Tamás bíró tanácsa kedden.

MTI Itthon

Tényleges életfogytiglant kért az ügyész a móri perben

A Fővárosi Ítélőtáblán csütörtökön tényleges életfogytig tartó szabadságvesztést indítványozott az ügyész Weiszdorn Róbertre, a nyolc halálos áldozatot eredményező, 2002. május 9-én elkövetett móri bankrablás ügyében.

Az oktatási ombudsman szerint jogsértő, hogy az SZFE hallgatóit a tanév felfüggesztésével fenyegetik

Az oktatási ombudsman szerint jogsértő, hogy az SZFE hallgatóit a tanév felfüggesztésével fenyegetik

Havazásveszélyre figyelmeztet az OMSZ, 5 centinél is több hó hullhat az északkeleti megyékben

Havazásveszélyre figyelmeztet az OMSZ, 5 centinél is több hó hullhat az északkeleti megyékben

Megmutatták az új elektromos Skoda hangját

Megmutatták az új elektromos Skoda hangját