Talpra állítják a magyar gazdaságot – ígérte a Fidesz–KDNP 2010-es kormányra kerülésekor. És kétségtelen, egyes területeket fenekestül fel is forgattak. Sok esetben azonban mindez igencsak vitatott eredménnyel járt. Ráadásul megannyi olyan intézkedés is történt, amiről szó sem volt a kormányprogramban, a 7 százalékos növekedési álomból pedig 2 százalék körüli GDP-bővülés lett – négy év alatt.
A különadók fennmaradásával a következő kormányzati ciklus közepéig számolni kell, függetlenül attól, hogy ki nyeri a választást 2014-ben – mondta Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője, az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) üzleti reggelijén csütörtökön Budapesten.
Az állami és a magánszféra eladósodottságát és a szektorális különadókat azonosítja a magyar gazdaság gyenge pontjaként az Európai Bizottság szerdán közzétett elemzése. A vállalati hitelezés komoly zuhanásban van, ez a gazdaságpolitikai bizonytalanságból és a különadókból fakad.
A Magyar Nemzeti Bank alelnöke szerint az átalakított különadóknak rövid távon kedvező hatásuk volt a makrogazdasági adatokra, de hosszú távon fennáll a kockázat, hogy hátrányosan befolyásolják a növekedést.
Növekedés helyett recesszió, az IMF helyett pedig Brüsszel. Elszaladó infláció, megszorítások, reálbércsökkenés, államosítások, kevesebb munkahely. És még a Malév is bedőlt. Ez történt 2012-ben a magyar gazdaságban.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerint az Európai Bizottság nyitott kapukat dönget, amikor azt kéri a magyar kormánytól, hogy 2013. január elsejével vezesse ki teljes egészében az átmeneti jelleggel bevezetett, egyes ágazatokat - így a kiskereskedelmet és a telekommunikációs szektort - terhelő különadókat.
Az Európai Bizottság úgynevezett indoklással ellátott véleményt küldött Magyarországnak a telekommunikációs és a kiskereskedelmi szektorra kivetett különadók, valamint a cafeteria-utalványok piacának korlátozása miatt. Ezzel a második szakaszukba léptek a Magyarország ellen ezekben az ügyekben indított kötelezettségszegési eljárások - tudatta szerdán az Európai Bizottság.
Magyarországnak le kellene építenie a hatósági energiaárak rendszerét és ki kéne vezetnie az energiaszektorra kivetett különadókat - közölte ajánlásában az Európai Bizottság.
Súlyos százmilliárdokban mérhető az a számla, amit a kormány „szabadságharcos” gazdaságpolitikája miatt kell megfizetni. A protekcionista döntések akadályozzák a felzárkózást, provokálják az uniós intézményeket, és irritálják az üzleti köröket.
A Fidesz frakcióvezetője szerint az új alaptörvény átmeneti rendelkezéseiről szóló jogszabállyal a törvényhozás morális, jogi és vagyoni értelemben is lezártnak tekintheti a XX. századot. Lázár János hétfői sajtótájékoztatóján szólt arról is, hogy "az 1990 előtti bűnök" miatt újabb kárpótlást csak különadóból lehetne majd finanszírozni. Ugyanez érvényes arra az esetre is, ha az Alkotmánybíróság (Ab) vagy az uniós bíróság - a büdzséből nem teljesíthető - fizetési kötelezettséget ró a magyar államra.
Az ágazati különadók megszűnnek 2013-tól, a bankadó megfeleződik - erősítette meg Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) helyettes államtitkára a költségvetési kitekintésben publikált információt az Országgyűlés számvevőszéki és költségvetési bizottságának keddi ülésén.
Valószínűleg el fogja utasítani a különadóról szóló beadványokat az Alkotmánybíróság - írja a Népszabadság. A lap szerint erre abból lehet következtetni, hogy az ülések napirendje szerint a különadókról végzéstervezetet tárgyal a testület.
Az államadósság elleni ádáz küzdelem alapvetően kommunikációs ügy – mondja Oblath Gábor, a Költségvetési Tanács egykori tagja, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének munkatársa, aki szerint az adósság csupán azt követően került a célkeresztbe, hogy Matolcsy György „új gazdaságpolitikájáról” kiderült, nem jelentkeznek a pozitív hatásai. Oblath szerint az ország 2012-ben fájdalmas kiigazítás elé néz, mert a 2,5 százalékos deficitcélhoz ragaszkodni kell, a devizahiteleseket sújtó árfolyamproblémát pedig egy mély levegőt véve a jegybank devizatartalékait is bevonva kéne megoldani.
Az ágazati különadókat vizsgáló uniós eljárások egyike sem jelent kockázatot az adóból várt bevételekre a Nemzetgazdaság Minisztérium szerint, a tárca ugyanakkor nem zárja ki, hogy az eljárások egyes szakaszaiban "olyan elemek merülnek fel, amelyek szükségessé teszik az ágazati különadó törvény korrekcióját" - áll a tárcának az MTI birtokába került háttéranyagában.
Győri Enikő, az uniós ügyek államtitkára hétfő este egy brüsszeli rendezvényen az ipari vállalkozásokat tömörítő Bajor Gazdasági Szövetség (vbw) vezetőjének azt mondta: a bank-, energia- és távközlési szektorra, valamint a kereskedőláncokra kivetett válságadók az arányos teherviselést célozzák.
Svájc és Magyarország is érdekelt a stabil Európában a két ország nemzetgazdasági miniszterei szerint.
A szektorális különadók miatt a vártnál lassabban nőnek a beruházások, ezért a kormány által számított 400 ezerrel szemben a jegybank elemzése szerint csak 100 ezerrel nő a foglalkoztatottak száma 2014-ig - mondta Karvalits Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a Napi Gazdaság által kedden rendezett budapesti adókonferencián.
A 2011-es költségvetési törvényjavaslathoz mellékelt 2014-ig terjedő gazdaság- és költségvetés-politikai kitekintés szerint a kormányzat még a ciklus utolsó évében is tervez különadó-bevételeket, mind a bankadóból, mind az ágazati különadóból.
Beindult a vállalati lobbi a telekommunikációs, energetikai és kiskereskedelmi cégek válságadója ellen, amely egyes szakértők szerint komoly gazdasági kockázatokat hordoz. Az érintett külföldi tulajdonú cégek akár jogi úton is megpróbálhatnak érvényt szerezni a sarc elleni kifogásaiknak.
Az idén 27,5 milliárd forint különadót kell befizetnie a Magyar Telekomnak a központi költségvetésbe. A különadót várhatóan az egyéb költségek között számolja el a társaság.
