szerző:
hvg.hu

Talpra állítják a magyar gazdaságot – ígérte a Fidesz–KDNP 2010-es kormányra kerülésekor. És kétségtelen, egyes területeket fenekestül fel is forgattak. Sok esetben azonban mindez igencsak vitatott eredménnyel járt. Ráadásul megannyi olyan intézkedés is történt, amiről szó sem volt a kormányprogramban, a 7 százalékos növekedési álomból pedig 2 százalék körüli GDP-bővülés lett – négy év alatt.

"Munka, otthon, család, egészség és rend lesznek közös jövőnk tartóoszlopai" – írták a 2010-es kormányprogramban az újonnan hatalomra került pártok. A renddel már sorozatunk előző részében foglalkoztunk, a demokratikus elvek és jogállamiság adta normákkal kapcsolatos kérdésekre pedig a másodikban tértünk ki.

A gazdaság volt ugyanakkor az a terület, ahol a legtöbb célkitűzést fogalmazta meg négy éve a kormány. A Nemzeti Együttműködés Programja rendkívül szerteágazó kérdésekkel foglalkozott (a kormány új gazdasági rendszere pedig 29 pontra épült), az építőipartól kezdve az adórendszeren át, egészen az egymillió új munkahelyig szerepeltek változtatási tervek. Az alábbiakban összegyűjtöttük, mi teljesült a főbb ígéretekből, illetve melyek azok az elemek, amelyekről még szó sem volt a kormányprogramban, ám a kabinet gazdaságpolitikájának gerincét adták, adják. Az intézkedések jelentős része igencsak vitatott, s nemcsak ellenzéki, hanem szakmai oldalról is. Azt viszont szinte alig vitatta valaki, hogy átalakításokra, reformokra szükség van.

1. Egymillió új, adózó munkahely

Mivel ezt a kormány tízéves időhorizonton tervezi elérni, végső konklúzió még nem vonható. Az ugyanakkor látszik, hogy papíron pozitív az elmozdulás az egymillió új munkahely irányába: a tavalyi negyedik negyedévben 4 millió 15 ezer volt a foglalkoztatottak száma, ez 107 ezerrel több, mint egy évvel ezelőtt, és körülbelül 230 ezerrel több, mint a 2010-es kormányváltáskor. A munkanélküliség pedig 9,1 százalékra csökkent 2013 ugyanezen időszakára. A bökkenő ezzel az adattal ugyanakkor az, hogy a közmunka és a külföldön munkát vállaló magyarok nélkül inkább stagnálás – kisebb mértékű csökkenés – tapasztalható, vagyis a privát szférában nincs áttörés az új munkahelyek számát tekintve. A tízéves időtávból négy már letelt, így időarányosan is elmaradás van. Akkor is, ha csak a hivatalos adatokat nézzük, ám ha a közmunkát és a kivándorlókat is kivesszük, akkor még durvább a távolódás a kormányzati céltól.

Orbán Viktor az Opel új motorgyárának avatóján Szentgotthárdon 2012 szeptember 20-án
©

A rugalmas munkaerőpiac megvalósítását is kiemelt célnak tartotta a kormány. Ki kell alakítani a "rugalmas foglalkoztatás szabályait, hiszen az atipikus foglalkoztatási formák, mint például a részmunkaidő, a távmunka, az önfoglalkoztatás elterjedésével komoly foglalkoztatási többletet lehet elérni" – áll a kormányprogramban. A komoly többlet egyelőre nem látszik, a rugalmas munkaerő-piaci struktúrából leginkább a munkanélküliségi segély (mai nevén álláskeresési járadék) időbeli – 9-ről 3 hónapra – és pénzbeli megrövidítése látszik, amivel kínálati oldalról igyekeztek a munkaerőpiacra beavatkozni. Ez hatásos is lehetett volna, ha tömegével jelentek meg volna új munkahelyek a privát szférában, ám ez nem így lett.

2. Az adók számának csökkentése

A kormányprogram az adók ügyében meglepően kevés konkrétumot tartalmazott. Csak a vállalkozások és munkavállalók adóterheinek mérsékléséről esett szó, csökkenteni akarták az adók számát és egyszerűsíteni az adórendszert. A kormány a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségével olyan megállapodást is kötött ekkor, amely azt ígérte, hogy a vállalkozások adóterhelését négy, a lakosságét hat év alatt a régiós versenytársaink átlaga alá kell csökkenteni.

2010 májusában 58 adónem volt Magyarországon (ez az adat a második Orbán-kormány első három évét értékelő Nézőpont Intézet-tanulmányból származik). Matolcsy György négy évvel ezelőtt májusban azt mondta, hogy ezt egyharmaddal szeretnék megvágni. Vagyis legalább 17-19 adónemmel kevesebbnek kellene ma lennie Magyarországon. Ehhez képest minimális elmozdulás tapasztalható, a Világbank tavaly decemberben azt közölte, hogy hazánkban 55 különféle adót és adó jellegű elvonást ismer az adó- és könyvelői szakma.

Munkavállalói oldalon 2011 elején bevezették az egykulcsos, 16 százalékos személyi jövedelemadót – ezt Orbán már 2010 júniusában bejelentette. Az adó bevezetését komoly viták kísérték, ráadásul a rendszer teljes egészében csak 2013-ra teljesedett ki, amikor is kivezették a szuperbruttósítást. Az egykulcsos szja bevezetésével, illetve a 2010 óta végigvitt többi adóváltoztatással, például a családi adókedvezménnyel eddig jellemzően a felsőbb jövedelmi tizedbe tartozók jártak jól (a kisebb jövedelműek például kevesebb kedvezményt tudtak igénybe venni), erre mutat rá egy nagy vihart kavart tanulmány is. Az adóreform 444 milliárdot forinttal csökkentette a lakosság jövedelemadóját. Az adóreform értékeléséről – ha egyáltalán lehet ilyet tenni egy olyan környezetben, ahol hatástanulmányok alig készülnek – hosszabban itt lehet olvasni.

Orbán Viktor és José Manuel Barroso találkozója 2010 június 3-án
©

3. Különadók

Amit viszont az egyik zsebünkbe adhatott, azt a másikból kivetette a kormány. Ez különösen a cégek esetében (különböző szektorokban) igaz. (Bár volt pozitív döntés is, mint például a társasági adó 19-ről 10 százalékra mérséklése az éves 500 milliós nyereség alatt, vagy a kis- és középvállalkozásokat terhelő adók közül  tíz kisebb eltörlése.)

Miután 2010 nyarán Orbán Viktornak az Európai Bizottság (EB) elnökével, José Manuel Barrosóval folytatott találkozóján kiderült, hogy a költségvetés hiányát nem lehet hagyni elszaladni – a kormánynak egyfelől bevételnövelő (adók), másfelől kiadáscsökkentő intézkedésekhez (megszorítások) kellett nyúlnia. Így Orbán Viktor kormánya 2012-ben egyes vélekedések szerint a 90-es évek, illetve Bokros Lajos ideje óta nem látott megszorítást hajtott végre azért, hogy a hiányt 3 százalék alatt tartsa, és ezzel az ország kikerüljön az uniós túlzottdeficit-eljárás alól. A megszorítások ráadásul Matolcsy György 2010-es – illetve 2011-es – etapjait követték, s Varga Mihály 2013 nyári csomagja is hasonló tematikát követett. A kormány mindezen intézkedésekkel elérte, hogy a hiány 2012-ben bőven a 3 százalék alá csússzon be, ám mindennek növekedési ára volt – akkor 1,7 százalékos volt a recesszió.

A bevételnövelő intézkedéseknél a kormány már 2010-től kezdődően előnyben részesítette a különböző szektorokat sújtó különadókat. Arról már a kormányprogramban szó esett, hogy "érdemes megvizsgálni a hazai bankrendszer jellemzőit: az Európában kiugróan magas kamatmarzsok és egyéb díjak a verseny látszata ellenére erőfölényen alapuló helyzetre utalnak. Az államnak fontos feladata fellépnie ezek ellen a helyzetek ellen. Ahol lehet, fel kell törni a kartellszerű működést akár új versenytársak belépésének elősegítésével". Vagyis a bankokkal szembeni hozzáállás valamilyen szinten már a kormányprogramban jelen volt, ám külön teherről ekkor még nem esett szó. A bankok ezek után kaptak egy 140 milliárdos bankadót a nyakukba, amelyről hamarosan kiderült, hogy örök. A bankok ezek után a végtörlesztéssel is 260 milliárdos "békát" voltak kénytelenek lenyelni, majd jött a tranzakciós illeték 2013-as bevezetésének – majd emelésének – újabb több száz milliárdos tétele, és végül az ingyenes készpénzfelvétel lehetősége (mely csak az ügyfeleknek ingyenes, az ezek után járó tranzakciós illetéket a pénzintézeteknek kell befizetni a költségvetésbe – körülbelül 40 milliárdot). A bankok sarcolását ugyanakkor az átlagpolgár is érezhette: hajmeresztő mértékben drágultak a banki költségek. Így, ha rosszul választunk, komoly ezreseket veszíthetünk egy egyszerű pénzfelvételen is.

Kamatadó-emelés. Varga Mihály 2013 nyári csomagja tartalmazta, hogy hatszázalékos ehót vetnek ki a kamatjövedelmekre, ez pedig lényegében azt jelenti, hogy a kamat több mint ötödéről kell már az átlagpolgárnak lemondania (a kamatadó 16 százalékos).

Kiskereskedelmi különadó. Az adót 2010-ben vezették be (2013 év elejétől kivezették), mégpedig úgy, hogy az 500 millió forint fölötti éves árbevételt produkáló kiskereskedelmi cégeknek a bevételeiktől függően 0,1, 0,4 vagy 2,5 százalék különadót kell fizetniük árbevételük után. A legmagasabb kulcs a 100 milliárd forintnál nagyobb árbevételű cégeket sújtotta. A szabályozás értelmében ráadásul egy-egy cég árbevételét adott esetben nem külön-külön, hanem cégcsoportonként kellett kiszámítani abban az esetben, ha egy cégnek többségi befolyása van egy másik kiskereskedelmi vállalatban, és így úgynevezett kapcsolt vállalkozásnak minősült. 2010-ben a legnagyobb kiskereskedelmi befizető a Tesco volt, amely 12,14 milliárd forinttal járult hozzá a költségvetéshez, őt rögtön a Hervist is magába foglaló Spar követte 6,82 milliárddal, míg az Auchan 3,48 milliárdot fizetett.

Az adó miatt egyes láncok ugyanakkor az Európai Bíróságra mehettek – eddig egy biztos esetről tudni, amely a Hervis volt –, az pedig egy előzetes döntéshozatali eljárásban kimondta, hogy felveti a hátrányos megkülönböztetés lehetőségét a bolti kiskereskedelem árbevételére kivetett magyar különadó a kapcsolt vállalkozásoknál. Ez pedig egyes szakértők szerint felvetheti annak lehetőségét, hogy a jogellenesen beszedett adót az érintett cégek visszaszerezzék. Ezt már nem az uniós, hanem a nemzeti jogrendszer szabályozza. A kiskereskedelmi különadók több tízmilliárd forint többletbevételt hoztak a költségvetésnek 2010 és 2012 között, így nem elhanyagolható összegről van szó, amennyiben az Európai Bíróság ítélete hivatkozási alap lesz.

A népegészségügy termékadót (neta), ismertebb nevén a chipsadót 2011-ben vezették be. Ezt eredetileg üdítőitalokra (kezdetben 10 Ft/liter), energiaitalokra (250 Ft/l), előre csomagolt cukrozott készítményekre (100 Ft/kg), sós snackre és ételízesítőkre (200-200 Ft/kg) vetették ki. Januártól bekerült a gyümölcsíz (500 ft/kg), az ízesített sör (20 Ft/l), a szörp (200ft/l) és a cukrozott kakaópor (70 Ft/kg) is a termékek közé, miközben az ételízesítő és a sós snack adóját 250 Ft/kg-ra emelték, az üdítőitalét viszont leszállították (7 Ft/l). Az adót – akár az áfát – az eladó szedi be, aki az adóhivatal felé önadózással számol el. Az adóból többmilliárdos bevétel érkezik a költségvetésbe.

©

Az adó ugyanakkor azt eredményezte, hogy több száz embert kellett elküldeniük az érintett cégeknek, a beruházásoknál féket nyomtak, egyes recepteket átdolgoztak, hogy ne kelljen adót fizetniük. A fogyasztás visszaesett – ám itt nem csak a drágulás miatt történt mindez, évek óta tartó trendről van szó például a snackek esetében –, a magyarországi gyártás pedig versenyhátrányt jelent a magas terhek miatt.

A kormány 2010 őszén a telekommunikációs szektorra is különadót vetett ki (az adót 2013-ban kivezették), az Európai Bizottság (EB) ugyanakkor még 2010 végén indított kötelezettségszegési eljárást hazánk ellen emiatt, amely 2012 októberében lépett a bírósági szakaszba. Az EB azonban tavaly júliusban ezt visszavonta, miután Franciaországgal szemben veszített egy hasonló ügyben. Ha rosszul sült volna el ez a kitérő, akkor 160 milliárdot is fizethettünk volna vissza a cégeknek.

Bár a telekomadót kivezették, jött helyette másik adó: a telefonadót 2012 nyarán vezették be, a szolgáltatók adóterhelése milliárdokkal nőtt. Az adó a lebeszélt percek, illetve a küldött sms-ek után kell fizetniük a szolgáltatóknak. Jelenleg magánszemélyeknél 2 forint, üzleti előfizetőknél 3 forint a díj. Maximuma a lakossági ügyfeleknél havi 700, az üzleti előfizetőknél pedig 5 ezer forint. A telefonadóra válaszul a cégek díjat emeltek, és visszahozták a kapcsolási díjat is.

A döntően közműcégeket, de például a telekomcégeket, kábel- és internetszolgáltatókat is érintő új adót, a közműadót 2013-ban vezették be, és 60 milliárdos éves költségvetési bevétellel kalkuláltak. A szolgáltatókra rakódó újabb terhek – a telekomadó, illetve telefonadó – után így újabb teher érkezett, mely néhány esetben a szolgáltató ellehetetlenülését is eredményezheti, így egyes régiókban a szolgáltatás biztosítása az államnál landolhat.

4. Minimálbér, bérek

A minimálbért a kormányzat folyamatosan emelte ugyan, ám az arra rakódó adóterhek miatt reáltértelemben kevesebb ütheti a minimálbért keresők markát (2013 kivételével az utóbbi három teljes évben 3,9-5,7 százalék között szóródott az infláció). A reálbérek 2010 és 2013 között megközelítőleg 4 százalék körül emelkedhettek (2013 egészére vonatkozólag még nem áll rendelkezésre statisztika). Ez amúgy nem volt folyamatos, 2012-ben reálbér-csökkenés volt, illetve a tavalyi reálbér-emelkedést a rezsicsökkentés (erről lásd később) okozta alacsony infláció miatt következett be.

5. Magánnyugdíjpénztárak

A kormány az államadósság elleni harc jegyében, illetve azt hangoztatva, hogy a pénztárak "eltőzsdézték" az emberek vagyonát,  2010-ben törvényt fogadott el a magánnyugdíj-pénztári rendszer felszámolásáról, a több mint 3 ezer milliárd forint államhoz csatornázásáról. A folyamat eredményeképpen 1340 milliárddal, a GDP 80 százalék körüli szintjéről 5 százalékkal kisebb mértékűre csökkent Magyarország államadóssága, ám ebből a zónából azóta sem sikerült elmozdulni, jelenleg majdnem 78 százalékon áll a mutató.

©

A magánnyugdíjpénztárak állami beszántásának ügye az Alkotmánybíróságot is megjárta, az EU is aggodalmát fejezte ki, illetve olyan eredménnyel is járt, hogy sokakban megkérdőjeleződhetett a tulajdonhoz való jog szentsége is. Emellett pedig, ahogy látszik, lényeges elmozdulás sem történt az államadósság elleni küzdelemben.

6. Stratégiai megállapodások

A kormány 2012-től kezdődően több tucat stratégiai megállapodást kötött különböző nagyvállalatokkal, és a folyamat nem ért véget. Tavaly decemberben Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter elmondta, hogy a megállapodásokkal a kormány és a cégek is nyertek. Arrók viszont nincsenek egyértelmű statisztikák, hogy épp a stratégiai megállapodások keretében bővítenek-e a cégek, vagy az említett fejlesztéseket a megállapodásoktól függetlenül is végbevitték volna. (A kormány épp a stratégiai egyezségek gazdasági növekedésre gyakorolt hatásáról tart kedden sajtótájékoztatót, érdekes részletek derülhetnek ki.)

7. Családon belüli egyenes ági, vér szerinti öröklés illetékmentessége

Megígérték, megtették. Ez pozitívum, nem kell illetéket fizetni az ilyen öröklés esetén, ám az egyenes ági öröklés területén elért pozitív változás mellett arról is érdemes beszélni, hogy vagyontárgyak átírása nincs ingyen, az pénzbe kerül, komoly tízezreket is jelenthet.

A paksi bővítés
Az energiahatékonyság növelése, a zöldtechnológiák támogatása is szerepet kapott a kormányprogramban, sőt, helyi energiákról is volt szó, ám az atomenergia nem szerepelt benne (a paksi bővítés lehetősége a 2012-ben elfogadott kormányzati energiastratégiában ugyan szerepelt, ám az energiastratégia már eddig is több sebből vérzett, a megújulókra például kevés pénz jut, így kérdéses, mennyire tarthatóak a kitűzött célok). A paksi atomerőmű bővítésének bejelentésére hirtelen került sor, Orbán Viktor idén januári moszkvai látogatásán a közvélemény számára a semmiből érkezett a hír, hogy legfeljebb 10 milliárd eurós hitelből az oroszok – a Roszatom – építik meg Paks II. két új blokkját. A kormány arra hivatkozik, hogy a már meglévő orosz technológia miatt mások nem is építhették volna a két új blokkot, finanszírozást más nem tudott volna így kínálni, nő az ország energetikai függetlensége, olcsóbb lesz majd az áram (13 százalékkal), és különben is, az országgyűlés már pár éve áldását adta a bővítésre. Az érvek ugyanakkor igencsak megkérdőjelezhetőek, a kormányzat számait szakértők folyamatosan megkérdőjelezik, ám betekinteni a részletekbe nem lehet, mivel a szerződést titkosították. Ráadásul olyan tabuk is megdőlhetnek, mint egy új vízlépcső építése.

8. Rezsicsökkentés

A 2013-as év jó kis közüzemi díjcsökkentéssel indult (melyek kisebb mértékben idén is folytatódnak). A Napi Gazdaság azt hozta ki, hogy tavaly 40 ezret lehetett spórolni a gázon és villamos energián átlagban, ám a kép ennél minden bizonnyal árnyaltabb, sok függ a településtípustól, az ingatlan méretétől, állapotától, az ott lakó személyek számától is. A rezsicsökkentés kétségkívül könnyebbséget jelent a háztartások számára, hiszen kevesebbet kell fizetni, ám kérdéses, hogy hosszabb távon mennyire fenntartható ez a folyamat, milyen mértékben nem lesz pénz az esetleges fejlesztésekre, illetve hogy Brüsszel nem találja-e az uniós joggal összeférhetetlennek az intézkedéseket.

A kormányprogramban már szó volt arról, hogy “az energiaárak érezhetően meghaladják a környező országokban levőket, ami rontja a hazai vállalkozások versenyképességét.” A rezsicsökkentés ugyanakkor csak a lakossági szektorra vonatkozott, ennek költségét pedig a vállalkozások fizetik meg magasabb díjakban, vagyis ez a tétel nem javít a cégek versenyképességén.

Rezsifórum a XII. kerületben
©

Másfelől pedig azért is érdekes a rezsicsökkentés, mivel a kormányprogramban még arról volt szó, hogy fontos fellépni a magánmonopóliumok ellen, új versenytársakat kell beengedni, illetve a természetes monopóliumoknál erősebb szabályozással, esetleg a tulajdonviszonyok átrendezésével kell fellépni. Állami szerepvállalásra nincs egyértelmű utalás, ám a kormány magánmonopóliumok helyett államiakat hoz létre. Az energiapiacon már nem is burkolt cél lett, hogy az állam legyen az egyedüli szereplő a piacon.

9. Keleti nyitás politikája

"Magyarország új kormányának a nemzeti ügyek sikere érdekében fontos feladata lesz megújítani szövetségét a Nyugattal, erősebb kapcsolatokat teremteni Amerikával, és új alapokra helyezni viszonyát a keleti országokkal is, és hazánkat meghatározó szereplővé tenni egy közép-európai együttműködésben." Vagyis a keleti nyitás, nyugati tartás politikáját kell megvalósítani, ahogy kormányzati politikusok többször is hangsúlyozták. A fókusz szélesítésének köszönhetően sok olyan országgal vált intenzívebbé a kapcsolat, melyekre az utóbbi években kevésbé koncentráltak a mindenkori kormányok. Azerbajzdzsán, Kazahsztán, de a tradicionálisan fontos keleti partnerek, mint Oroszország vagy Kína is előkelő helyen szerepel azon a listán, amelyet a kormány a keleti nyitás politikájának példakapcsolataiként szokott megnevezni.

Kivitelünknek jelenleg 76 százaléka megy az EU-ba, és a kormányzat deklarált célja az, hogy ez az arány inkább kétharmadra módosuljon öt éven belül. Ezt pedig úgy érjük el, hogy növeljük az EU-n kívüli országokba irányuló exportunkat. Ehhez ugyanakkor nemcsak a hazai nagyvállalatok erősítésére van szükség, hanem a magyar kkv-szektorra is. A Nemzeti Külgazdasági Hivatal tavaly azt állította, hogy 2011 óta 3300 magyar kis- és középvállalatot támogatott a keleti nyitás stratégia keretében. Számításuk szerint ezekből az elkövetkező három évben 371 millió euró exportbevétel keletkezhet. Az export átstrukturálásának főbb eredményei így minden bizonnyal még váratnak magukra, legalábbis mérleget még nem igazán lehet vonni, ráadásul a keleti nyitás politikáját több vitatott döntés is kíséri (például az azeri baltás gyilkos kiadatása).

10. Zöld bank

"Az önkormányzatok részvételével energiahatékonysági program indítható a zöld bankon keresztül" – áll a kormányprogramban. A zöld bank ötlete azonban majdnem két évre a fiókba került. 2012 márciusában vetődött fel ismét, hogy lakossági energetikai korszerűsítéseket finanszírozna a zöld bank, aminek alapítását a Fidesz már a választások előtt is felvetette, de a tervből ekkor sem lett semmi, sőt, a kérdés tavaly teljesen le is került a napirendről.

11. Áfaemelés

A kormányzat deklarált célja, hogy az adórendszert a munkát terhelő adók irányából a fogyasztási típusúak irányába fordítsa el (szóba került már 9 százalékos szja is például). A kieső bevételeket ugyanis ellensúlyozni kell, ez pedig elsősorban az áfa emelésével orvosolható, így a korábbi 25 százalékról 2012-ben 27 százalékra emelték az áfa általános kulcsát, ezzel uniós csúcsot állítottunk be.

A kiugróan magas áfa ugyanakkor azt eredményezi, hogy aki teheti, külföldről szerez be egyre több dolgot (például már kutyakaját is). A rekordmagas magyar áfa ráadásul az áfacsalókat is vonzza: Horváth András kiugrott NAV-munkatárs szerint ezermilliárdos az áfacsalás mértéke, ami felett ráadásul – mondja ő – az adóhivatal szemet huny. A NAV elnökhelyettese szerint nincs megoldás az áfacsalások felszámolására, az áfarendszerben mindig lesznek csalók, és noha az adóhatóság évente körülbelül 500 milliárd forint adóhiányt állapít meg, és talál minden évben mind nagyobb adókülönbözetet, ám a csalások volumene is folyamatosan nő. Azt ugyanakkor hozzá kell tenni, hogy az áfacsalások nem 2010 óta kezdődtek, a korábbi, 25 százalékos áfa is csábította az adócsalókat.

Pénztárgép átállítása az új áfakulcsra
©

+1. Szabad gyümölcspárlat (pálinka) készítésének joga

Orbán Viktor kormányfő ezt még a kormány 29 gazdasági pontja között említette 2010 júniusában. Az ígéret valósággá vált, évi 50 literig mindenki adómentesen főzheti a pálinkát saját magának. Nem biztos azonban, hogy a házi pálinkafőzés adómentessége megmarad a mostani formájában az Európai Bíróságon zajló per után is, melyet az Európai Bizottság kezdeményezett azért, mert az uniós testület szerint hazánk nem alkalmazhatott volna így adómentességet.

Gazdasági növekedés, államháztartási hiány
A 2012-es évet kivéve kormányzásának mindegyik évét GDP-növekedéssel zárta az Orbán-kormány (két évvel ezelőtt ugyanakkor 1,7 mínusz volt a mutató). Bár 2013-ra vonatkozóan még nincs végleges GDP-adat – a növekedés 1 százalék körül lehet – az elmondható, hogy az összesített 2010–2013-as GDP-növekedés kevesebb mint 2 százalék körül lehet. Idén optimista számítások szerint 2 százalék lehet a gazdasági növekedés, ám az évből még kevés telt el, így korai megmondani, hogy mekkora is lehet az idei növekedés, először a végleges 2013-as adatok az érdekesek. Mindez igen szerény növekedés ahhoz képest, hogy Matolcsy György még nemzetgazdasági miniszteri minőségében 2010-ban 2013-ra, 2014-re vonatkozólag éves szinten 7 százalékos növekedést vizionált (jelenleg a potenciális növekedésünk nulla közeli). Az államháztartási hiány 2010-ben 3,8 százalék, 2011-ben 2,9 százalék, 2012-ben 2,1 százalék, 2013-ban pedig legfeljebb 2,7 százalék lehetett a hiány (végső adat még nincs, ehhez a GDP-adat is kell). Ez azt jelenti, hogy – ha csak a számokat nézzük – akkor 2011 óta minden évben 3 százalék alatt maradt a hiány, és a kormány idén is ezalatt a szint alatt szeretné tartani a deficitet.

Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Plusztartalmakat is talál!

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
A moszkvai magyarázat: csak karbantartás miatt ment Venezuelába az orosz katonai gép

A moszkvai magyarázat: csak karbantartás miatt ment Venezuelába az orosz katonai gép

Kibertámadás érte a NASA-t, adatokat is loptak tőlük

Kibertámadás érte a NASA-t, adatokat is loptak tőlük

Gulyás a klímavédelemről: Nincs ok a sietségre

Gulyás a klímavédelemről: Nincs ok a sietségre

Újabb gyomrost adnának a Huaweinek, de ez már az amerikai jogászoknak sem tetszik

Újabb gyomrost adnának a Huaweinek, de ez már az amerikai jogászoknak sem tetszik

Tanárok vallottak a hiányosságaikról

Tanárok vallottak a hiányosságaikról

George Clooney filmet rendez a Netflixnek

George Clooney filmet rendez a Netflixnek