A Végtelen rozsmezők az anyaság és a testvériség története a nők jogáról, hogy dönthessenek a testükről és sorsukról – a tavaly a San Sebastian-i fesztiválon fődíjat nyert spanyol–portugál alkotás.
Támadás a szexuális normák ellen, felhívás erőszakra, az egyház és a vallás szemtelen kifigurázása – csak néhány indok, miért gondolták úgy egyes kormányok és cenzorok a történelem folyamán, hogy egy irodalmi műnek nem szabad a szélesebb olvasóközönséghez eljutnia. A fajok eredetétől kezdve a Bovarynén át az Amerikai psychóig remekművek egész sora került már tiltólistára forradalmi nézetei, szókimondása vagy éppen kendőzetlen stílusa miatt. A gazdagon illusztrált kötet kötelező olvasmány: az írásbeliség kezdetétől napjainkig tekinti át a cenzúra történetét – külön oldalakat szentelve a betiltott magyar irodalomnak is. A HVG Könyvek által megjelentett kiadványból több részt is közlünk.
A szemtanúk százai előtt a kortárs irodalom elismert alkotóját életveszélyesen megsebesítő merénylő a 35 éve érvényben lévő halálos ítéletet akarta végrehajtani. A támadást az áldozat, Salman Rushdie könyvben örökítette meg.
A Katona József Színház ősbemutatóján a család és a történelem viszonylatában merül fel a kérdés Ascher Tamás új rendezésében. Ki a felelős?
Több mint húsz évig volt a társulat tagja.
Az Írók Boltjában bocsátották útjára a Hét nyelven beszélünk című kötetet, amelyben hat külföldi költő magyarra fordított versei találhatók.
A festő szerint ő úgy festi a világot, ahogy látja.
David Tesinsky abszurd fotói, amelyek a világ legrangosabb lapjaiban jelentek meg, a Csányi5-ben láthatók május 20-ig.
A színész annak idején vett két jegyet Vidnyánszky Attilának a Toxikoma című film vetítésére, hogy meggyőzze a Nemzeti Színház igazgatóját, hogy van tehetsége a szakmájához. Vidnyánszky állítólag nem értékelte a gesztust.
A francia impresszionista Szénaboglya-sorozatának egyik darabja kelt el szerdán.
Az orosz irodalom klasszikus regénye fizikai és lelki próbának egyaránt kitett új színpadi változata, a Bűn és bűnhődés arra keresi a választ az Örkény Színházban, hogy kaphat-e feloldozást a kettős gyilkosságban vétkes szent szörnyeteg.
A Cambridge-i Egyetemet azzal vádolják, hogy az „őrült amerikaiaknak” kedvez, miután az egyetem kiadója megváltoztatta világhírű folyóiratának a nevét.
Károly király 2021 júniusa és 2023 novembere között négy alkalommal ült modellt Jonathan Yeo portréfestőnek a gloucestershire-i Highgrove-ban és a londoni Clarence House-ban.
Kötelező olvasmányként és érettségi tételként „halhatatlanították” ez évre Herczeg Ferencet. Az élet kapuja című történelmi lektűrjét száz éve – hiú reményeket keltve – a Nobel-díjra legérdemesebbként emlegette a nemzetközi elismerésre vágyó hazai politikai elit. Hogyan várták, és miért nem kaphatta meg a legnagyobb irodalmi díjat a kurzus kedvence?
Támadás a szexuális normák ellen, felhívás erőszakra, az egyház és a vallás szemtelen kifigurázása – csak néhány indok, miért gondolták úgy egyes kormányok és cenzorok a történelem folyamán, hogy egy irodalmi műnek nem szabad a szélesebb olvasóközönséghez eljutnia. A fajok eredetétől kezdve a Bovarynén át az Amerikai psychóig remekművek egész sora került már tiltólistára forradalmi nézetei, szókimondása vagy éppen kendőzetlen stílusa miatt. A gazdagon illusztrált kötet kötelező olvasmány: az írásbeliség kezdetétől napjainkig tekinti át a cenzúra történetét – külön oldalakat szentelve a betiltott magyar irodalomnak is. A HVG Könyvek által megjelentett kiadványból több részt is közlünk.
A Fidesz, szűkebben véve Orbán Viktor kommunikációs technikáinak és hitvallásának változását időrendben, a rendszerváltástól napjainkig veszi górcső alá a CEU három oktatója a Mozgó Világ legújabb számában.
Nagyjátékfilmben is feldolgozták a tavalyi dokumentumfilm után az 1980-as évek végének zenei botrányát, a mások által felénekelt dalokra tátogó popduó, a Milli Vanilli történetét.
Újabb bizonyíték arra, hogy a kortárs norvég írókra oda kell figyelni. Kjersti Annesdatter Skomsvold A gyerek című regénye modern vallomás az anyaságról, öregedésről, születésről, párkapcsolatokról. A könyvet Torma Tamás mutatja be.
Támadás a szexuális normák ellen, felhívás erőszakra, az egyház és a vallás szemtelen kifigurázása – csak néhány indok, miért gondolták úgy egyes kormányok és cenzorok a történelem folyamán, hogy egy irodalmi műnek nem szabad a szélesebb olvasóközönséghez eljutnia. A fajok eredetétől kezdve, a Bovarynén át az Amerikai psychóig remekművek egész sora került már tiltólistára forradalmi nézetei, szókimondása vagy éppen kendőzetlen stílusa miatt. A gazdagon illusztrált kötet kötelező olvasmány: az írásbeliség kezdetétől napjainkig tekinti át a cenzúra történetét – külön oldalakat szentelve a betiltott magyar irodalomnak is. A HVG Könyvek által megjelentett kiadványból több részt is közlünk.
A streamingszolgáltató átalakítja díjszabását, kevesebb jut majd a zenészeknek, ebből fedezik a hangoskönyvek jogdíjait.
