A The Diary of a CEO a világ egyik legnépszerűbb podcastja, amelynek házigazdája, a Botswanában született Steven Bartlett 25 éves korára vált milliárdos vállalkozóvá. A kiemelkedően sikeres befektetési és marketingszakember a vezetői és személyes kiválóság 33 alapelvét osztja meg velünk könyvében. A frappánsan megfogalmazott és számos esettanulmánnyal logikusan alátámasztott törvények a pszichológiában és a viselkedéstudományban, saját gyakorlatában, illetve a világ legsikeresebb vállalkozóinak, művészeinek, íróinak és sportolóinak személyes tapasztalataiban gyökereznek. A lebilincselő olvasmány nemcsak az üzleti életben, hanem mindennapjaink során is hasznos útmutatóul szolgálhat. A kiadványból, melyet a HVG Könyvek ad ki, több részt is közlünk az elkövetkező hetekben.
Ennek a törvénynek köszönhetem minden eddigi sikeresen felépített vállalatomat; ebből tanulhatjuk meg, hogyan maradjunk az élen gyorsan változó világunkban, hogyan kovácsoljunk tőkét a változásból, és hogyan kerüljük el, hogy egyik technológiai forradalom miatt se maradjunk le.
„Az emberek szeretik a zenét, úgyhogy mi sohasem megyünk csődbe.”
Ez az elbizakodott kijelentés a világ egyik legnagyobb zeneáruházláncának volt vezérigazgatójától hangzott el, amikor az emeleti galériáról elégedetten lepillantott földszintre, ahol tolongtak a vásárlók.
Néhány évvel később a nemzetközi zeneáruházlánc csődbe ment.
Az emberek valóban szeretik a zenét; ebben a vezérigazgatónak igaza volt. Azt azonban nem szeretik, ha egy órát kell utazniuk az esőben, majd tülekedniük a tömegben egy hanglemezért, s utána még sorba is kell állniuk, hogy megvehessék.
A vezérigazgató rosszul mérte fel, mit akarnak a vásárlók: ők ugyanis zenét akartak, nem CD-t.
Az Apple digitális zenei platformja, az iTunes 2003 tavaszán jelent meg, és a lemezvásárló ügyfelek ott megkapták, amire vágytak – a zenét –, a sok kellemetlenség nélkül.
Megbízható forrásból tudom, hogy ez a bizonyos vezérigazgató annyira cinikusan viszonyult a digitális zenéhez, hogy még csak meg sem hallgatta vállalata felső vezetőit, amikor a bevezetéséről vagy az általa jelentett fenyegetésről szerettek volna beszélni vele.
Az egyik közeli munkatársától hallottam, hogy az illető „elzárkózott”, mert nem értette a jelenséget; úgy gondolta, hogy a digitális tér a kalózkodás melegágya, és amúgy sem gyakorol közvetlen hatást a vásárlók CD-k iránti szeretetére.
Azt hiszem, Clifford Stoll író is „elzárkózott”, amikor 1995 februárjában, a Newsweek hasábjain a következő gunyoros jóslatot tette az internet jövőjével kapcsolatban:
Egy kicsit aggaszt ez a felettébb divatos és túlárazott közösség. Egyesek már digitális távmunkavégzést, interaktív könyvtárakat és multimédiás oktatást vizionálnak. Elektronikus értekezletekről és virtuális közösségekről beszélnek. A kereskedelem és az üzlet az irodákból és a bevásárlóközpontokból áthelyeződik a hálózatokra és a modemekre. […] Ostobaság. […] Az igazság az, hogy soha semmilyen online adatbázis nem veheti át a hírlapok helyét.
A Newsweek később felhagyott a nyomtatott magazin kiadásával, és teljes egészében átköltözött az internetre.
Egy vezető bank elnöke 1903-ban szintén elzárkózott, amikor közölte Henry Forddal, a Ford Motor Company autógyártó vállalat alapítójával: „A ló maradni fog, az automobil viszont csak múló divat.”
Andy Grove, az Intel vezérigazgatója 1992-ben egyértelműen elzárkózott, mivel a következőt mondta: „Az, hogy személyes kommunikációs eszköz kerüljön minden zsebbe, csak mohó lázálom.”
Akárcsak Steve Ballmer, a Microsoft egykori vezérigazgatója, amikor kinevette az Apple-t, és így fogalmazott: „Kizártnak tartom, hogy az iPhone bármilyen jelentős piaci részesedést szerezzen.”
19 éves koromban volt egy találkozóm a világ egyik vezető divatcégének gyönyörű londoni irodájában. Ekkor 2012-t írtunk, a közösségi média már kezdett elterjedni az ügyfelek között, a nagy brandek azonban csak lemaradva kullogtak utána, ahogy azt az új technológiák esetében tenni szokták.
Tavaly már 9 milliárd forint veszteséget fialt a kormány által felhizlalt Magyar Vagonnak a nagy egyiptomi kocsimegrendelés, amit anno még az oroszokkal hoztak össze. A spanyol Talgo felvásárlási kísérlete költséges kaland volt.
Az ukrán dróntámadások pedig az orosz polgárok türelmét is tesztelik.
Azt nem tudtuk meg, hogy ki, hol és mikor jelenti be az eredményt.
Hideg ételre lehet majd költeni az utalványt, pénzre nem váltható át.
