Történelmi fordulatnak számít, hogy a törökországi Kurd Munkapárt négy évtizednyi harc után feloszlatja és lefegyverzi önmagát. A folyamat azonban nem világos, főként az, hogy mit kapnak ezért a kurdok, miért épp most tette le a fegyvert a PKK. Az már inkább átlátható, hogy mit nyer ezzel Tayyip Erdogan török elnök.
Új korszakot jelenthet Törökországban és a Közel-Keleten, ha Ankarának sikerül békét kötnie a szeparatista Kurd Munkapárttal, amelyet életfogytiglanra bebörtönzött vezetője, Abdullah Öcalan szólított fel a megbékélésre.
Több helyen tüzek is keletkeztek a bombázás miatt.
A török vezetés rendszeresen rendel el a Kurdisztáni Munkáspárt terrorszervezettel együttműködőket felderítő hadműveletet.
Könnyen lehet, hogy Brüsszelben komoly előrelépés történt Svédország NATO-tagságával kapcsolatban. Legalábbis erre lehet következtetni abból, ahogyan a NATO főtitkára és a svéd külügyminiszter nyilatkozott. Az egyeztetésen Finnország és Törökország képviselője vett még részt.
Profi pénzügyi szakember Mehmet Simsek, akit Tayyip Erdogan török elnök azzal bízott meg, hogy az általa eddig elutasított ortodox lépésekkel állítsa helyre a gazdaság egyensúlyát. A kurd Simsek 2009-ben már segített, de aztán összekülönbözött a kormánypárt iszlamista szárnyával, és mennie kellett.
Erdogan szerint a svéd parlament által a NATO-csatlakozás érdekében meghozott törvénymódosítások értelmetlenek mindaddig, amíg a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) és a szíriai kurd szervezetek (PYD/YPG) támogatói szabadon szerveznek tüntetéseket az országban.
A lap szemleírója, Andreas Kluth szerint az, hogy Erdogan blokkolja Svédország NATO-csatlakozását, eggyel jobban érthető, mint Orbán akadékoskodása, ám hozzáteszi, a svédek már így is az elvárhatónál több engedményt tettek Törökországnak.
A Pentagon-iratok szerint az akció lefújásáról végül Volodimir Zelenszkij döntött.
A férfit egészségi okokból a rendőrség pszichiátriai rendelőjébe szállították.
Békés tüntetést tartott a párizsi kurd közösség szombaton Párizsban a pénteki három halálos áldozattal járó támadása miatt, ám a demonstráció végeztével összecsapások alakultak ki a tiltakozók egy része és a rendőrség között.
A törökök szerint a kurd PKK-hoz köthető emberek Erdogan elnököt rágalmazták a svéd fővárosban.
A török elnök szerint ugyanolyan hiba lenne felvenni a közösségbe a két skandináv államot, mint 1952-ben Görögországot.
A gazdasági kilátástalanság és a politikai elnyomás készteti elvándorlásra az iraki kurdokat. Közben a török katonai beavatkozások felszítják a kurdok közötti ellentéteket.
Az etnikailag főként a kurdokhoz sorolt 700 ezer jezidi vallása különös, nincsenek írott szent szövegei, megtalálhatók benne ősi nyugat-iráni mitológiai motívumok, a judeo-kereszténység, gnosztikus irányzatok és a szúfi iszlám hatása. Vallási kisebbségként a történelemben sokszor érte támadás a közösséget.
Az idén Irakban is befejezi „harci küldetését” az Egyesült Államok. A regionális kilátásokról, az afganisztáni kivonulás kudarcáról Hewa Jaff, a Kurdisztáni Hazafias Unió (PUK) külpolitikai igazgatója beszélt.
A kurd házaspár évekig a Kurdisztáni Munkáspárt kötelékéhez tartozott. A szervezetet terrorcsoportnak tekinti az EU. A vádlottak már tavaly nyáron elhagyták az országot.
Nemcsak Szíriában, hanem Bécs munkáslakta kerületében, a Favoritenben is háborúznak a törökök és a kurdok. Június végén az ausztriai kurdok békésnek indult tüntetése fajult tömegverekedéssé, miután fiatal törökök támadtak a felvonulókra, akik a török iszlamisták és nacionalisták kurdellenes agressziója ellen tiltakoztak.
Irán a héten szintén bombatámadást hajtott végre Irak kurd területei ellen.
Világszerte legalább száz, saját állam nélkül maradt nemzet létezik, amely régóta komolyan próbálkozik a teljes önállóság kivívásával. Bár lényegesek a különbségek a létveszélyben, illetve autonómiában élő állam nélküli nemzetek között, jó részük végül eléri a célját.
