"Istentelen" mostohagyerek az Iszlám Állam áldozatává vált nép, a jezidi
Az etnikailag főként a kurdokhoz sorolt 700 ezer jezidi vallása különös, nincsenek írott szent szövegei, megtalálhatók benne ősi nyugat-iráni mitológiai motívumok, a judeo-kereszténység, gnosztikus irányzatok és a szúfi iszlám hatása. Vallási kisebbségként a történelemben sokszor érte támadás a közösséget.
Szívszorító jelenet volt, amikor Vian Dakhil, az iraki parlament jezidi képviselője 2014 augusztusában az ülésteremben sírva könyörgött a bagdadi törvényhozásnak és a nemzetközi közösségnek, hogy mentsék meg az Iszlám Állam (IS) brutális áldozatává vált népét. A Szíria és Irak egy-egy harmadát elfoglaló dzsihádisták több ezer jezidit öltek meg – köztük gyermekeket –, illetve fiatal nőket hurcoltak el, szexrabszolgaságra kényszerítve őket.
"Utálom ezt a világot. Minden fekete" - megrázó film készült az Iszlám Állam által elrabolt jezidi nőkről
A családjaiktól elrabolt jezidi nőket bátor önkéntesek segítenek felkutatni és visszajuttatni szeretteikhez az Iszlám Állam fogságából. A Sabaya című dokumentumfilm az önfeláldozó vállalkozást mutatja be.
Az északnyugat-iraki Szindzsár városban és környékén – a jezidi kisebbség szűkebb hazájában – elkövetett vérontást az ENSZ népirtásnak nyilvánította, ahogy az idén az iraki parlament is. Bár a legyőzött IS kalifátusa már nem létezik, emberjogi szervezetek szerint még mindig mintegy 2600 jezidi asszony és lány sorsa ismeretlen. Egyes adatok szerint a közösség 200 ezer tagja pedig ma is az otthonától távoli észak-iraki táborokban, illetve a Szindzsár-hegy lejtőin felállított sátrakban él.