A béke szigetének tartott kurd régióból menekülnek a lengyel határra a kétségbeesett emberek
A gazdasági kilátástalanság és a politikai elnyomás készteti elvándorlásra az iraki kurdokat. Közben a török katonai beavatkozások felszítják a kurdok közötti ellentéteket.
Ha tucatszor deportálnak, akkor tucatszor is újra megkísérlem
– mondta elkeseredetten az al-Dzsazíra katari hírportálnak a 28 éves egyetemista Hasszán, aki az észak-iraki kurd autonómia egyik kisvárosából származik. A fiatalember már kétszer is megpróbálkozott az Égei-tengeren Görögországba jutni, de nem sikerült, a török hatóságok mindkét alkalommal kiutasították. „Inkább meghalok, mint hogy ezt a nyomorúságos életet éljem” – magyarázta az elszántságát. Sok társa érez hasonlóan, és többen a La Manche csatorna hullámsírjában végezték, amikor két héttel ezelőtt egy lélekvesztő elsüllyedt. Francia sajtójelentések szerint a 27 áldozat többsége iraki, illetve iráni kurd volt.
A britek a franciákon akarják leverni a calais-i migránsválságot
A La Manche csatorna legnagyobb humanitárius katasztrófája, hogy a legalább 27 halálos áldozatot követelő szerdai hajóbaleset után is tömegesen viszik az embercsempészek a menedékkérőket Dover felé. London és Párizs egymásra mutogat, ám a Brexit után a briteknek kisebb lehetőségük van bárkit is visszaküldeni, a segélykérők száma pedig húszéves csúcson van.
Az idén eddig több mint 40 ezer iraki, többségében kurd kerekedett fel, hogy Európába menjen.
Jelentős részük Fehéroroszországon keresztül akart Lengyelországba, illetve onnan továbbjutni,
de a határ fehérorosz oldalán is többen életüket vesztették a fagyos, sanyarú körülmények között. Az iraki kurd exodus azért is meglepő, mert az arab ország két északi tartományából álló, autonóm Iraki Kurdisztáni Régióról úgy hírlett, hogy viszonylagos biztonság és jólét jellemzi, a terület a „béke szigete”.