A Kúriához fordult a csengeri örökösnő, és ismét feljelentette Kósa Lajost
Nemrég született másodfokú ítélet, de úgy tűnik, az ügy ezzel nem zárult le.
Nemrég született másodfokú ítélet, de úgy tűnik, az ügy ezzel nem zárult le.
HVG
Távozott Sulyok Tamás köztársasági elnök, Koltay András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke, Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész. Varga Zs. András, a Kúria elnöke azonban egyelőre hivatalban van. Ügyében pártatlan, szakmailag megalapozott és a nemzetközi szabályokkal összhangban lévő döntésre van szükség. Mit tehet a bírói kar? És hogyan jár el a leghelyesebben a parlamenti többség? Farkas Erika jogász írása.
Farkas Erika
Az Alaptörvény módosításának elfogadásával sem lett világosabb, hogyan távolítaná el hivatalából a kormány a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal elnökét. A bírók továbbra is tiltakoznak az ellen, hogy a bírói önigazgatás jegyében rájuk tolják a politikai felelősséget, és attól is tartanak, hogy a visszahívás intézménye ebben a formájában nem fog működni. Úgy tudjuk, a részletszabályokon még dolgoznak az Igazságügyi Minisztériumban, addig pedig minden marad a régiben.
Ezzel négyre nő a legfőbb bírói testület elnökhelyetteseinek száma.
Szerintük az érintettek lényeges szerepet játszottak az autokrácia kiépítésében és fenntartásában, s mivel a végsőkig lojálisak maradtak az autokratikus hatalomhoz, helyrehozhatatlanul hiteltelenné váltak.
HVG
Érdemi vizsgálat nélkül utasította vissza az Alkotmánybíróság a Kúria elnöke, Varga Zs. András indítványát a Bírák Etikai Kódexének megsemmisítéséről. A bírósági törvény erre vonatkozó részét sem tartották Alaptörvény-sértőnek, inkább az Országgyűlésnek szabtak ki jogszabály-pontosítási feladatot. Ezzel a legfontosabb jogi intézmények közötti újabb csörte ért véget, ismét Varga Zs. vereségével.
Homlok Zsolt cégcsoportját azután büntette 1,2 milliárd forintra a GVH, hogy az üzletember elvált Mészáros Lőrinc lányától. Egy beruházásra feleannyiért tett ajánlatot, mint volt apósa, mégis vesztett.
HVG
Varga Zs. András Kúria-elnök tett feljelentést a legfőbb ügyésznél, hogy nyomozzák ki, hogyan szerepelhettek a bíróra utaló adatok a kilopott listán.
HVG
A Magyar Bírói Egyesület fotói kommentár nélkül is mindent elmondanak a Kossuth téri palota nagyvilági belsőjének problémájáról.
HVG
Arra nem reagáltak, hogy Magyar Péter lemondásra szólította fel Varga Zs. András kúriai elnököt.
HVG
Szerinte miközben Magyar Péter a Kúria felújításának „luxusát” bírálja, ugyanez nem zavarja őket a saját használatukra kijelölt épület esetében.
HVG
Aranyozott plafon, parlamenti panoráma és bírói klub bárpulttal – többek között ezek láthatóak a miniszterelnök által közzétett, a Kúria felújításáról készült képeken.
HVG
A miniszterelnök arra utalt, hogy nem lesz kész időre a Kossuth téri épület, mert elnöke extra munkákat rendelt meg.
HVG
Az ügyvéd részletesen leírta, hogyan lehet a leggyorsabban elmozdítani Polt Pétert az Alkotmánybíróság elnökét és Varga Zs. Andrást a Kúria elnökét.
HVG
A Nemzeti Választási Bizottság és a Kúria is a joggal visszaélésnek minősítette, hogy a Millenna nevű híroldal saját megfigyelőket delegált olyan külföldi szavazókörökbe, ahová a Tisza Párt adminisztratív hiba miatt nem tudott saját embert küldeni. A taláros testület ebben a média javára döntött, az MTVA panaszát azonban visszautasította.
A hódmezővásárhelyi polgármestert a kampányban kétszer is másfél millió forintra büntette a Nemzeti Választási Bizottság, a döntést a Kúria is jóváhagyta, az Alkotmánybíróság azonban már az utóbbi testület döntését megsemmisítette.
Úgy tudjuk, Varga Zs. András személyes okokra hivatkozott, már hetekkel ezelőtt beadta a kérelmét. A bejelentést a hallgatók tapssal fogadták, a Pázmány szerint az oktatást a történtek nem befolyásolják.
Varga Zs. András neve ettől függetlenül elhangzott a díszvendégek között. A Kúria szerint a Magyar-Amerikai Barátság Napja állami rendezvény volt, az elnöknek pedig minden oka megvolt, hogy elfogadja a miniszterelnök meghívását.
Miután a független képviselő több platformon is eljárást kezdeményezett a közérdekű adatigénylés miatt, a projektet 16 milliárd forintból levezénylő Lechner Ödön Tudásközpont több hónap elteltével sem adta ki az iratokat.
HVG
Az ismét különvéleményt nyilvánító Schanda Balázs alkotmánybíró azonban figyelmeztetett: a két testület nem vetélytárs, hanem párbeszédet kell folytatniuk.