Tekintettel arra a különös kémiára, amelyet a szupernehéz elemek kutatói a korlátozott számú atomokkal fedeztek fel, ki tudja, milyen furcsaságokat fognak találni az elkövetkező években. Szerkesztett részlet A kémia nagykönyve című kiadványból.
Amerikai kutatóknak véletlenül sikerült igazolniuk kollégájuk, Ronald Breslow 1958-ban leírt elméletét a B1-vitaminról.
A miniszterelnöknek és az oktatási államtitkárnak elküldött levelében azt kéri, hogy „a magyar gyermekek iránt »szeretettel áthatott« szolgáló hatalmuknál fogva tegyenek lépéseket a kémiaoktatás helyretétele érdekében”.
A Svéd Királyi Tudományos Akadémia döntése alapján 2024-ben a kémiai Nobel-díjat David Baker, Demis Hassabis és John M. Jumper kapta meg.
Az amerikai Delaware-i Egyetem kutatóinak fejlesztése nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy a jövőben kevesebb legyen a világon a textilhulladék.
A megmérettetést idén Szaúd-Arábia fővárosában, Rijádban rendezték meg 84 ország 327 versenyzőjével, a magyarok két ezüsttel és két bronzzal térhetnek haza.
Japán kutatóknak sikerült egy olyan módszert kifejleszteniük, amely szobahőmérsékleten, LED-fény segítségével bontja le a mérgező örök vegyi anyagok egy részét.
Soha nem sikerült még olyan kevés atomból olyan szoros molekuláris csomót készíteni, mint amit most Kanadában. A láncban van hat aranyatom is.
Finn vegyészeknek sikerült egy olyan bevonatot készíteniük, amely minden eddiginél csúszósabbá teszi azokat a felületeket, melyeknél ez kifejezetten hasznos.
Moungi Bawendi, Louis Brus és Alekszej Jekimov a kvantumpontok felfedezéséért és gyártásuk megalapozásáért kapták az idei kémiai Nobel-díjat.
Az Egyesült Államokban dolgozó három tudós, Moungi Bawendi, Louis Brus és Alexei Ekimov (Alekszej Jekimov) érdemelték ki idén a kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia kedd délelőtti bejelentése szerint.
Számos területen bizonyulhat hasznosnak a mesterséges intelligencia új képessége, mely már közel olyan jól tudja leírni, milyen illata lehet egy vegyületnek, mint az azokat érző ember.
Az ELTE kémikusai a fehérjék normális és kóros téralkatának vizsgálata közben felfedezték, hogy az amiloidok nemcsak a neurodegeneratív betegségek kialakulásánál vannak jelen, hanem jótékony folyamatokban is részt vesznek, például a vércukorszint egyensúlyának szabályozásában. Perczel András kutatócsoportjának felfedezése segítségével sikerült megérteni, hogy a hormonfehérjék egyedi térszerkezeti és raktározási tulajdonságaikat váltogatva hogyan szabályozzák szervezetünk egészének folyamatait.
Magyar győzelem született a Tbilisziben megrendezett nemzetközi kémiai tudományos vitaversenyen: az egyik magyar csapat elsőként, a másik ezüstéremmel zárta a versenyt, két magyar diák pedig holtversenyben megszerezte az egyéni első helyet – közölték a Nemzetközi Kémia Torna magyar szervezői.
Pálinkás József úgy látja, a félelemkeltés leghatékonyabban a tudatlanságra alapozható.
Gyorsabbá válhat a gyógyszerfejlesztés annak a most kifejlesztett módszernek köszönhetően, ami a molekulák szerkesztését teszi lehetővé.
Bár a kémia száraz tudománynak tűnhet, egy amerikai kutató az ellenkezőjét bizonyította: megzenésítette a jól ismert periódusos rendszert.
Kétszázötven éve, 1773. április 12-én született Thomas Thomson skót kémikus, a vegyjelek használatának bevezetője.
Száz éve, 1923. március 27-én halt meg James Dewar skót kémikus, fizikus, a termosz elődjének a feltalálója, a cseppfolyós és a szilárd hidrogén előállítója.
Különleges logóval tiszteleg Mario Molina mexikói vegyész munkássága előtt a Google.
