"A Fidesz egy pattanás egy mocsári tündér fenekén" - Túlélheti ‘26-ot a NER?
Politikusokat, és résztvevőket kérdeztük Tusványoson arról, hogy el tudják-e képzelni, hogy a Fidesz 2026-ban ellenzékbe kerül.
Ronald Breslow, az amerikai Columbia Egyetem tudósa 1958-ban egy hipotézissel állt elő: azzal, hogy a B1-vitamin kulcsfontosságú szerephez jut az anyagcsere-folyamatokban egy karbénként ismert molekuláris szerkezet kialakításával. Bár ez nem tűnik túl bonyolult megállapításnak, alapvetően nem lehetett tudni, hogy valóban igaz-e. Azért nem, mert a karbének nagyon instabilak és reaktívak, és vízben általában azonnal lebomlanak. Márpedig a szervezet víztartalma magas, így kétséges, hogy valóban van-e ilyen szerepe a B1-vitaminnak.
A Kaliforniai Egyetem kutatóinak azonban most, 67 évvel később sikerült igazolniuk Breslow feltételezését azzal, hogy sikerült egy karbén molekulát hónapokon át stabilan tartani a vízben – írja a Science Alert. Vincent Lavallo, az egyetem tudósa szerint ez volt a világon az első eset, hogy bárki képes volt a karbént stabil állapotában megfigyelni vízben.
Az áttörés kulcsa az volt, hogy a karbén köré egy „páncélmolekulát” tekertek, aminek sikerült megvédenie az anyagot. A védőszerkezet tetején végrehajtott további kémiai módosítások révén a karbén akár hat hónapig is stabil maradhat a vízben. Ez azt mutatja, hogy az anyag valóban túlélheti a vizet, és hogy a B1-vitamin ebben a formában valóban úgy hathat a szervezetre, mint ahogy azt Breslow mondta. Az erről szóló tanulmány a Science Advances című tudományos lapban jelent meg.
A kutatók úgy vélik, hogy a megközelítésüknek nemcsak élettani szempontból van jelentősége. A karbének stabilizálásának képessége lehetővé teheti, hogy a jövőben a víz több mérgező és veszélyes anyagot helyettesítsen a kémiai reakciókban, ami környezetbarátabb megoldást kínálna például a gyógyszerek és az üzemanyagok előállítására.
Érdekesség, hogy a kutatók általánosságban vizsgálták a reaktív molekulák kémiáját, vagyis eredetileg nem az volt a szándékuk, hogy bizonyítsák Breslow elméletét. Mindez persze semmit nem von le a munkájuk eredményéből.
Lavallo szerint emellett azt is bizonyítja a munka: soha nem szabad feladni egyetlen hipotézist sem, később ugyanis a tudomány még bizonyíthatja azt.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
