A kórházak adósságát egy állami szerv veszi át
Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ többek között olyan háttértevékenységeket fog ellátni, mint az ingatlanfenntartás, a karbantartás, az őrzés-védelem, a takarítás és a beszerzések bizonyos köre.
Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ többek között olyan háttértevékenységeket fog ellátni, mint az ingatlanfenntartás, a karbantartás, az őrzés-védelem, a takarítás és a beszerzések bizonyos köre.
Jelentősen átalakíthatják itthon az egészségügyi háttérintézményeket. Önálló népegészségügyi intézetet hozhatnak létre, amely a minisztérium szakmai felügyelete mellett módszertani feladatot is elláthat majd – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyi államtitkára egy budapesti szakmai konferencián pénteken.
Nyolc kórháznak is maradt pénze az adósságmérséklésre küldött forrásokból. A pénzt a kórházak visszautalták az egészségbiztosítási pénztárnak. Az OEP nem árulta el, mely intézményeknek és miért nem sikerült felhasználniuk teljes egészében a nekik szánt apanázst.
Orvoshiány, egyre hosszabb várólisták, esetenként vállalhatatlan munka- és ellátási körülmények – sokak szerint leginkább ez jellemzi a hazai egészségügyet. Nem véletlen, hogy egyre többen kötnek ki magánrendelésen. Úgy tűnik, ezzel nincs baja a kormánynak, amely még növelné is a magánszolgáltatók számát és vele a magánfinanszírozás arányát. Mindez azonban végérvényesen szegények és gazdagok ellátására osztja a rendszert. Induló sorozatunkban a betegutakat térképezzük fel az állami és a magán-egészségügyi szférában
A kormányhivatalok körlevele szerint minden magyar kórház köteles ebolacsomagot beszerezni. Azzal kapcsolatban is eligazították az intézményeket, hogy miként kezeljék az ebolás betegeket, valamint az esetleges halottakat.
Körülbelül két és fél hónap alatt keletkezett tartozást tudnak a kórházak kiegyenlíteni – reagált a Magyar Hírlapnak Rácz Jenő, a veszprémi Csolnoky Ferenc Kórház főigazgatója az egészségügyi államtitkár múlt heti bejelentésére, miszerint az Egészségügyi Alap tizennégymilliárd forintos céltartalékából többlettámogatást kapnak a kórházak.
Kárpátalján érezhetően megnőtt a kelet-ukrajnai menekültek száma, Magyarországnak fel kell készülnie arra, hogy ez a helyzet nem oldódik meg egy-két hónap alatt, észnél kell lennünk – mondta a miniszterelnök a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában péntek reggel. Orbán Viktor beszélt arról is, hogy a csütörtökön bejelentett 110 milliárd forintos zárolásról megelőző célzattal döntöttek, de emiatt nem kell leállítani a stadionépítéseket. A kormányfő a műsorban azt ígérte, hogy a következő időszakban segíteni szeretnék a háziorvosokat, mert a kórházakban jelentkező betegszám szerinte attól is függ, mennyire erős a háziorvosi rendszerünk.
Az egészségügyért felelős államtitkár, aki korábban Kecskemét polgármestere volt, elmondta: az E-alap meglévő tartalékait használhatják fel a kórházak rövid távú plusztámogatására. Az év második felében el kell készülnie egy olyan konszolidációs javaslatnak, amely középtávon megakadályozza az adósság újratermelődését.
A Kórházszövetség szerint a betegmenedzsmentet érintő átrendeződések lehetővé teszik az alulfinanszírozott intézmények számára, hogy jelentős magánforgalmat hozzanak be a kórházakba.
Országszerte le kellene cserélni az elavult operációs rendszereket az egészségügyi intézmények számítógépein, miután a Microsoft megszüntette a Windows XP operációs rendszer frissítésének támogatását. Az új oprendszer új hardvert is igényel, ezért a fejlesztés költségei több milliárd forintra rúgnának.
A Figyelő legújabb számában azt írja, hogy a következő kormány tervezett intézkedései között a rezsicsökkentés és a nonprofit közszolgáltató létrehozása mellett az egészségügyet és az oktatást érintő tervek is szerepelnek.
A havazás miatt óvintézkedések bevezetésére kérte a kórházakat a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet pénteken.
Kórházanként akár több tízmillió forintra is rúghat az az összeg, amit az intézményeknek a nyáron kényszernyugdíjba küldött munkatársak után kell "megtakarítás" címén befizetniük a központi költségvetésbe – írja a Világgazdaság.
Alkudoznak a kórházak a beszállítókkal, egyes egészségügyi intézmények azt kérik, hogy engedjék el tőketartozásaik egy részét, illetve tekintsenek el a késedelmi kamatoktól - írja a Világgazdaság hétfői számában.
Kilencvenhárom fekvőbeteg intézmény kap összesen 33,1 milliárd forintot, amelyet a lejárt szállítói tartozás kifizetésére fordíthat - közölte az egészségügyért felelős államtitkár szerdán, Budapesten.
A sürgősségi ellátásban dolgozó szakemberek szerint a jelenleginél sokkal több olyan centrumra lenne szükség az országban, ahol 24 órán át tudják fogadni és szakszerűen ellátni a súlyos állapotban lévő, illetve akut fájdalommal beérkező betegeket.
Központosított közbeszerzéssel szeretné lefaragni az egészségügyi hulladékkezelésre fordított kiadásokat a kórházakat fenntartó Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) – írta keddi számában a Világgazdaság.
Bár az intézkedési terv elkészült, és az egészségbiztosítási alapban is van 54 milliárdos többlet, csak az eredetileg rendelkezésre álló 30 milliárd forintos összegen osztozhat az összes eladósodott kórház, semmiféle extra pénzt nem kaphatnak – írja a Népszabadság.
Jelentős megtakarítást, éves szinten nettó 2,77 milliárd forintot értek el a kórházak az egységes országos gyógyszerközbeszerzés lezárulta után - mondta az egészségügyért felelős államtitkár kedden Budapesten.
Az Orvostechnikai Szövetséghez (OSZ) tartozó cégek árbevételének már a negyedét is meghaladják a kórházi adósságok, de egyes vállalatoknál a tartozások aránya az árbevétel 30–50 százalékát is eléri – mondta a Világgazdaságnak a szövetség főtitkára.