A legtöbb európai országban jelenleg a meglepetésszerű infláció kezelése és szociális ellentételezése, valamint a megszabadulás az orosz energiafüggőségtől áll a gazdaságpolitika fókuszában. Nálunk pedig annak a kezelése, hogy Orbán Viktor biztosra akart menni a választási kampányban. Szerzőnk részletes elemzése a kormány kiigazító-megszorító csomagjáról.
Elég messzire kell visszamenni, ha az extraprofit kifejezés eredetét keressük. Bár a Fidesz az elmúlt 12 évben többször is előszeretettel használta a szót, volt időszak, amikor saját állításuk szerint ők maguk sem értették, mi is ez és segítséget kértek a megértéséhez.
Az extraprofitra hivatkozni már 2010 előtt is megpróbáltak néha a kormányok, igazán csúcsra viszont az elmúlt 12 évben pörgött ez. Ehhez pedig szorosan kapcsolódik a politikai kommunikáció nagy mondása: „ne az emberekkel fizettessék meg”. Amivel annyi a baj, hogy az extraprofit fogalmát nagyon nehéz igazságosan értelmezni, és a legtöbb esetben megérezték a fogyasztók a különadókat.
Kijöttek a különadók szabályait részletező kormányrendeletek; készülnek az autógyárak az újraindulásra; nem boldogok a magyar cégek vezetői a kormány eddigi gazdaságpolitikai bejelentései miatt. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Az autógyártókat tárt karokkal fogadja a kormány, a szolgáltatóipari multicégek azonban már nem ilyen szerencsések. Az elmúlt nyolc évben a legváltozatosabb különadók és intézkedések nevét tanulhattuk meg, amelyek leginkább egy dolgot céloztak: ha már nem erősítik a magyar cégeket, legalább gyengítsék a multikat.
Biztos bevétel és még fenyegetni is lehet velük.
Ha a Tesco, az Aldi, az Auchan és a többi érintett közös erővel összedobna egy kis tűzijátékra valót, aktív támogatói tömegre tehetne szert, ráadásul az RTL Klub, gyanítom, jutányosan biztosítana felületet némi Orbán-izzasztó propagandának.
Most azt is megtudhatja, hány éves L. Simon László államtitkár email címe, mit csinál a sárga csekkekkel, illetve egy új verziót arról, hogy mégis mire kell a netadóból befolyó összeg. Már ha lesz olyan.
Talpra állítják a magyar gazdaságot – ígérte a Fidesz–KDNP 2010-es kormányra kerülésekor. És kétségtelen, egyes területeket fenekestül fel is forgattak. Sok esetben azonban mindez igencsak vitatott eredménnyel járt. Ráadásul megannyi olyan intézkedés is történt, amiről szó sem volt a kormányprogramban, a 7 százalékos növekedési álomból pedig 2 százalék körüli GDP-bővülés lett – négy év alatt.
Növekedés helyett recesszió, az IMF helyett pedig Brüsszel. Elszaladó infláció, megszorítások, reálbércsökkenés, államosítások, kevesebb munkahely. És még a Malév is bedőlt. Ez történt 2012-ben a magyar gazdaságban.
