Ahelyett, hogy saját maga jelentene be megszorításokat, a kormány inkább ráterheli ezt a feladatot a különadóval sújtott cégekre. A HVG elemzése arra is kitér, hogy a pénznek csak egy kisebb része megy el a szegényebbek rezsijének szinten tartására.
A legtöbb európai országban jelenleg a meglepetésszerű infláció kezelése és szociális ellentételezése, valamint a megszabadulás az orosz energiafüggőségtől áll a gazdaságpolitika fókuszában. Nálunk pedig annak a kezelése, hogy Orbán Viktor biztosra akart menni a választási kampányban. Szerzőnk részletes elemzése a kormány kiigazító-megszorító csomagjáról.
Elég messzire kell visszamenni, ha az extraprofit kifejezés eredetét keressük. Bár a Fidesz az elmúlt 12 évben többször is előszeretettel használta a szót, volt időszak, amikor saját állításuk szerint ők maguk sem értették, mi is ez és segítséget kértek a megértéséhez.
Az extraprofitra hivatkozni már 2010 előtt is megpróbáltak néha a kormányok, igazán csúcsra viszont az elmúlt 12 évben pörgött ez. Ehhez pedig szorosan kapcsolódik a politikai kommunikáció nagy mondása: „ne az emberekkel fizettessék meg”. Amivel annyi a baj, hogy az extraprofit fogalmát nagyon nehéz igazságosan értelmezni, és a legtöbb esetben megérezték a fogyasztók a különadókat.
Kijöttek a különadók szabályait részletező kormányrendeletek; készülnek az autógyárak az újraindulásra; nem boldogok a magyar cégek vezetői a kormány eddigi gazdaságpolitikai bejelentései miatt. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Az autógyártókat tárt karokkal fogadja a kormány, a szolgáltatóipari multicégek azonban már nem ilyen szerencsések. Az elmúlt nyolc évben a legváltozatosabb különadók és intézkedések nevét tanulhattuk meg, amelyek leginkább egy dolgot céloztak: ha már nem erősítik a magyar cégeket, legalább gyengítsék a multikat.
A tervezet szerint a méregdrága luxuscikkeket birtoklókkal hamarosan új sarcokat fizettetnének Franciaországban.
Egy nap, öt hír - amiről ma este beszélnek: megnéztük, mennyi esélye van a magyar focinak valóban jobbá válni; az Európai Bizottság ismét jogsértőnek találta a magyar kormány egy húzását; igen fura dolgok derültek ki a TV2 Spéder-portréjáról; a hűtőcsere-programot órák alatt felfüggesztették.
Biztos bevétel és még fenyegetni is lehet velük.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az M1-en arról beszélt, hogy miután az Európai Bizottság az ügyben vizsgálatot indított, és annak lezárásáig megtiltotta a különadók alkalmazását, ez komoly kiesést jelent a költségvetésből, de arra készülnek, hogy egyeztetnek az EB-vel.
Brüsszel azt tanácsolta Magyarországnak, hogy hajtsanak végre fiskális kiigazítást, csökkentsék a piacot torzító különadókat, közmunka helyett az aktív munkaerőpiacra költsenek, és segítsék a romák részvételét az oktatásban.
Ha a Tesco, az Aldi, az Auchan és a többi érintett közös erővel összedobna egy kis tűzijátékra valót, aktív támogatói tömegre tehetne szert, ráadásul az RTL Klub, gyanítom, jutányosan biztosítana felületet némi Orbán-izzasztó propagandának.
Talpra állítják a magyar gazdaságot – ígérte a Fidesz–KDNP 2010-es kormányra kerülésekor. És kétségtelen, egyes területeket fenekestül fel is forgattak. Sok esetben azonban mindez igencsak vitatott eredménnyel járt. Ráadásul megannyi olyan intézkedés is történt, amiről szó sem volt a kormányprogramban, a 7 százalékos növekedési álomból pedig 2 százalék körüli GDP-bővülés lett – négy év alatt.
A különadók fennmaradásával a következő kormányzati ciklus közepéig számolni kell, függetlenül attól, hogy ki nyeri a választást 2014-ben – mondta Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője, az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) üzleti reggelijén csütörtökön Budapesten.
Az állami és a magánszféra eladósodottságát és a szektorális különadókat azonosítja a magyar gazdaság gyenge pontjaként az Európai Bizottság szerdán közzétett elemzése. A vállalati hitelezés komoly zuhanásban van, ez a gazdaságpolitikai bizonytalanságból és a különadókból fakad.
A Magyar Nemzeti Bank alelnöke szerint az átalakított különadóknak rövid távon kedvező hatásuk volt a makrogazdasági adatokra, de hosszú távon fennáll a kockázat, hogy hátrányosan befolyásolják a növekedést.
Növekedés helyett recesszió, az IMF helyett pedig Brüsszel. Elszaladó infláció, megszorítások, reálbércsökkenés, államosítások, kevesebb munkahely. És még a Malév is bedőlt. Ez történt 2012-ben a magyar gazdaságban.
Az árak maximálásának fenntartásáról vagy feloldásáról egyenként dönt majd a kormány, a szektoriális különadókról még nem volt szó, de lehet, hogy jönnek ilyenek – hangzott el a kormányinfón.
Újabb kötelezettségszegési eljárások indulhatnak Magyarország ellen – közölte a Világgazdaságnak adott interjújában Elżbieta Bieńkowska, az Európai Bizottság belső piacért felelős tagja.
Most azt is megtudhatja, hány éves L. Simon László államtitkár email címe, mit csinál a sárga csekkekkel, illetve egy új verziót arról, hogy mégis mire kell a netadóból befolyó összeg. Már ha lesz olyan.
