Bár a lakáskassza biztonságos és hosszú távra kiszámítható pénzgyűjtési lehetőség, több állampapírénál előnytelenebb kondíciókat kínál, főleg ha a megtakarító idő előtt akar kiszállni.
Egy szerda éjjel megjelent törvénytervezet alapján számos könnyítés életbe léphet a lakás-előtakarékossági szerződésekkel kapcsolatban. A tervezett változás több mindent érint, a Bankmonitor szakértői összeszedték a fontosabb pontokat.
Az internetes népművészek – sovány vigaszként – mémekbe fojtották a lakás-takarékpénztárak állami támogatásának megszünése miatt érzett bánatukat.
Csábítóan hangzik, hogy akár havi 25 ezer forintot is hozzátesz az állam a lakásra gyűjtők pénzéhez, de egy csomó csapda van a nok körül. Ki akar beszállni, ha csak a 30 százalékkal drágább új lakást veheti meg a pénzből? A szerencsések vagy ügyesek pedig két év múlva megveszik a többiek pénzéből az ingatlant, aztán kiadják bérbe, és röhögnek a markukba. Kiszállni az egészből viszont roppant nehéz.
Belenyúlna a kormány a lakás-takarékpénztári piacba is, angol mintát emleget. Az ltp-k célja Magyarországon és Angliában is az, hogy pénzügyi hátteret nyújtsanak az otthonteremtéshez, nem az, hogy új lakásokat építsenek vagy építtessenek. A konstrukció itthon per pillanat az egyik legjobb befektetési lehetőséget jelenti a lakosságnak, de lehet, hogy az új szerződések megkötésével érdemes igyekezni, nehogy a készülő NOK szabályozás kedvezőtlen változásokat hozzon. Megpróbáljuk megfejteni, mit is akarhat a kabinet.
A lakás-takarékpénztárakat az ügyfelek jelentős hányada nem lakáscélra, hanem alternatív megtakarításra használja, a pénztárak jövedelmezősége pedig meghaladja a pénzügyi szektor átlagát - mondta Juhász Miklós, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöke a lakás-takarékpénztárak ágazati vizsgálatának bemutatásán csütörtökön Budapesten.
Több mint egymillió magyar háztartásnak van jelenleg is lakás-takarékpénztári szerződése, és egyre több társasház és lakásszövetkezet él az állami támogatással gyarapítható, kedvezményes kamatozású speciális kölcsön előnyeivel, a piaci szereplők a közelmúltban megváltozott szabályoktól az öngondoskodás e formájának további felfutását várják - írta a Népszabadság pénteken.
