A csok-őrület kellős közepén húzott még egy új lapot a kormány, Rogán Antal miniszter a hét elején bejelentette: Nemzeti Otthonteremtési Közösségeket (NOK) hoznának létre azért, hogy versenyt támasszanak a meglévő hazai lakástakarék-pénztáraknak (ltp) és élénkítsék az új lakások piacát. Bár a kormányzati elképzelések egyelőre teljesen homályosak, a kevés kapaszkodók közül az egyik az, hogy az új szervezet az angol „building society” mintára működne. A minimális tájékoztatásból egyfajta kormányzati irigység is kirajzolódik: a miniszter fájlalta, hogy a négy meglevő ltp közül az egyik, a Fundamenta mennyi profitot ér el és azt – a német, illetve osztrák meghatározó tulajdonosok miatt – java részt külföldre utalja.

Ezek alapján megpróbálhatjuk felvázolni – a Bankmonitor segítségével –, miben hozna valami újat az állam azzal, hogy ebben a szegmensben is területet akar foglalni.

1. Hogyan működik az angol „building society”?

A lakástakarék alapvető, leegyszerűsített rendeltetése Angliában is ugyanaz, mint itthon: begyűjti a megtakarításokat azoktól, akiknek van, és kamatot fizet nekik. A pénzt ezek után meghitelezi azoknak, akiknek nincs elég ahhoz, hogy lakást vegyenek. Tőlük kamatot szed be. A beszedett kamat természetesen nagyobb, mint a kifizetett, a kettő különbsége (marzs) az az összeg, amiből a pénztár fenntartja magát. Betétet gyűjt és hitelez, nem az a célja, hogy lakásokat építsen – szemben azzal, amit Rogán sugallt, miszerint a szövetkezet évente meghatározott darabszámú lakást húzatna fel.

Fazekas István

2. Rogán azt vázolta, hogy a megtakarítók 10 év múlva lakáshoz juthatnak. Ezt lehet úgy is érteni, hogy a NOK-ba való belépő 10 év múlva – annak fejében, hogy rakosgatja addig havonta a pénzét – biztosan egy házat, lakást kap. Hogy lehet lakást „nyerni” Angliában a lakástakarékkal?

Angliában van 40-50 building society és csak néhány kínál olyan lehetőséget, amiben lakást lehet nyerni. Ezek a sorsolások úgy működnek, mint itthon a most is néhány helyen futó gépkocsinyeremény-betétkönyv. Ennek az a lényege, hogy megelégszünk a betétünkre egy minimális (most 1 százaléknál is kisebb) kamattal, cserébe esélyt kapunk, hogy kisorsolják a nevünket, és nyerjünk egy autót – voltaképpen úgy működik, mint a lottó, csak autót kapunk, ha kihúzzák a nevünket, a „szelvény” ára pedig az átlagosnál kisebb kamat a megtakarításra. Persze lehet, hogy soha nem kedvez nekünk a szerencse, akárhány évig is tesszük be pénzünket gépkocsinyeremény-betétkönyvbe – az ott parkoltatott pénz persze nem vész el, csak minimális lesz a hozama.

Ettől még a banknak nem lesz az a célja, hogy autót gyártson. Nagyjából így működik ez a building society esetében is. Van, amelyiknél lehet lakást nyerni, de az esetek jelentős részében azt egyáltalán nem a társaság építette.

3. Miért jöhetett elő ezzel az ötlettel Rogán?

Amióta itthon a betéti kamatok leestek, azóta messze a lakástakarék a legjobb biztonságos befektetés Magyarországon. A legrövidebb, 4 éves konstrukcióknak 10 százalék felett van az éves fix hozama, miközben bankbetéttel és állampapírral csak 2-3 százalékot érhetünk el ugyanezen az időtávon. Szinte egyetlen hátránya, hogy csak lakáscélra lehet felhasználni. Ha valaki éppen lakástakarékot keres, érdemes használni a Bankmonitor alábbi kalkulátorát, segít megtalálni a legjobb választást:

A magyarok ezt tömegével ismerték fel az elmúlt években, és a ltp igen kedvelt lett. 2008 óta a bennük lévő vagyon csaknem duplázódott, legutóbbi, 2014-es adat szerint 614 milliárd forintot tett ki. A 2015-ös adat még nem jelent meg, de biztos, hogy tavaly is jelentősen tovább nőtt az ide félretett lakossági vagyon.

Ekkora összeg pedig már feltűnik a kormánynak is, elképzelhető, hogy valakinek eszébe jutott: ide is be kellene hozni a nemzeti tulajdont, mint a dohánykereskedelembe, a bankszektorba, vagy éppen a tankönyvellátásba.

4. Mi legfőbb különbség az angol és a hazai lakástakarékok között?

A legfőbb különbség, hogy az angol lakástakarék a tagok tulajdonában van, és nem egy cégtulajdonos működteti, akinek profit- és osztalékelvárásai vannak. Kicsit hasonló ez ahhoz, ahogyan itthon az önkéntes nyugdíjpénztárak és az egészségpénztárak működnek. Vagy ahogyan régen a vidéki takarékok működtek.

Az, hogy nincs akkora profitkényszer, azért jó, mert elvileg magasabb kamatot tudna fizetni a pénztár azoknak, akik megtakarítást tesznek bele, és alacsonyabb kamattal tudna hitelt adni azoknak, akiknek erre van szükségük. A marzsból elvileg nem kell még egy tulajdonost is eltartaniuk, ez lenne a záloga a kedvezőbb áraknak.

Fontos, hogy számos ok miatt a gyakorlatban ez kevésbé működik. Főleg az elmúlt években sok támadás érte Angliában a building societyket azért, mert a valóságban legtöbbször nem kínálnak kedvezőbb megtakarítást és hitelt, mint a bankok.

5. Mi a különbség a lakástakarékok és a bankok között?

Angliában a lakástakarékok sokkal szélesebb jogosítványokkal rendelkeznek, mint itthon. Kevésbé vannak lakáscélhoz kötve, kimozdulhatnak erről a területről, ha akarnak. Ott sok lakástakarék simán árul folyószámlát, hitelkártyát, személyi kölcsönt és tulajdonképpen bármilyen banki terméket.

Amiben mégis különböznek a bankoktól, az a fent említett tulajdonosi szerkezet. Nagyon leegyszerűsítve: egy angol lakástakarék abban különbözik egy angol banktól, amiben egy magyar takarékszövetkezet különbözött régen egy magyar banktól: hétköznapi ügyfél szempontjából szinte semmiben, szabályozási részletekben azért eléggé.

Érdekes egyébként, hogy itthon a kormány az elmúlt években tűzzel-vassal küzdött a takarékszövetkezeti rendszer lebontásáért, most pedig úgy tűnik, hogy éppen az egyik alapelvét kívánja behozni a ltp-piacra. Már ha igaz az, hogy az angol building society mintájára szeretnék megkreálni a NOK-ot.

6. Milyen állami támogatás jár a lakástakarék-megtakarításokra?

A hazaival ellentétben az angol rendszernek nem szerves része az állami támogatás. Ott éppen a fent említett tulajdonosi eltéréssel próbálták kedvezővé tenni az ltp-konstrukciót. Az a 30 százalékos állami támogatás, ami itthon az éves befizetések után jár, és ami annyira vonzóvá teszi a lakáskasszába történő befizetést, kint hiányzik.

7. Hogyan támogatják a lakástakarékok az új lakások építését?

Ahogy fentebb írtuk, a ltp-konstrukciók itthon és Angliában is, sőt, a Bankmonitor szerint mindenhol a világon azzal a céllal jöttek létre, hogy finanszírozási hátteret biztosítsanak az otthonteremtésnek. Nem az a deklarált céljuk, hogy új lakásokat építsenek, hanem az, hogy betétet gyűjtsenek és hitelezzenek.

Fazekas István

Magyarországon az állam minden ltp-szerződésnél évi 72 ezer forintban korlátozza az adott év befizetéseire kifizethető 30 százaléknyi állami támogatást. Ebből következik az, hogy havi 20 ezer forintnál nem éri meg többet befizetni, mert akkor csökkenni fog a befektetett tőkére vetített hozamunk.

A 4 éves konstrukciókban így körülbelül másfél millió forintot, míg a leghosszabb, 10 éves konstrukciókban 3,5 millió forint körüli összeget gyűjthetünk össze. Ez önmagában szép pénz, de ha új lakásban gondolkodunk, akkor mindenki tudja: édes kevés. Ha igaznak fogadjuk el Rogán szavait, hogy a ltp-k nem segítik kellően az új lakások építését, akkor az okokat lehet, hogy itt lenne érdemes keresni.

8. Mi lesz most a lakástakarékommal?

A Bankmonitor szerint az látszik, hogy a kormány megirigyelte a lakástakarékok sikereit. Hogy pontosan mit fognak lépni, azt sajnos nem lehet tudni, meg kell várni a NOK részleteit, hogy ítéletet mondhassunk.

Egyszer már volt egy, a megtakarítók számára kedvezőtlen változás az ltp-szabályozásban. Régen a 8 éves megtakarítási idejű szerződéseket szabadon el lehetett költeni, nem kellett feltétlenül lakáscélra felhasználni. 2009. július elseje óta már nem lehet szabadon felhasználni az állami támogatással kiegészített összeget, még akkor sem, ha legalább 8 éves megtakarításról van szó.

Ez egy negatív változás volt ugyan, de a módosítás a korábban megkötött szerződésekre nem vonatkozott. Sőt, a 2009. július elsején fennálló rövidebb módozatokat még meg is lehetett hosszabbítani 8 évesre, amelyeket így lejáratkor szabadon el lehetett költeni.

Ebből kiindulva, akinek van már ltp-szerződése, az nagy valószínűséggel biztonságban van. Akinek nincs, annak lehet, hogy a biztonság kedvéért érdemes igyekeznie a megkötéssel, nehogy valami olyan változást hozzon a NOK, amitől veszítenek a vonzerejükből a jelenlegi ltp-k.