Felpezsdült az ingatlanpiac, nőttek a reálbérek. Ami jó hír. Megugrottak az albérleti díjak. Ami a bérlőknek rossz hír. A felsőoktatási felvételi ponthatárok ma esti kihirdetése előtt arra voltunk kíváncsiak, hogy a nettó fizetésből mennyit visz el egy átlagos albérlet. Sokat.
A bérleti díjak komolyan emelkedtek az idei évben, a fellendülés mögött hasonló okok húzódnak meg, mint az adásvételek esetén: a háztartások javuló bizalma, az elhalasztott költözések megvalósulása. Értelemszerűen a bérleti piacon azok jelennek meg, akik nem rendelkeznek elegendő tőkével a lakásvásárláshoz, de a magas bérleti díjak mellett felmerül a kérdés, jobban megéri-e a lakásvásárlást hitelből finanszírozni, mint ugyanazt a lakást kibérelni? Az Otthon Centrum és az Otthon Centrum Hitel Center számításai szerint egyértelműen igen. Tízéves időtávon a lakásbérlés és ugyanannak a lakásnak a hitelből történő megvásárlása között akár tízmillió forintos költségkülönbség is lehet, az utóbbi javára.
Kellemetlen újévi meglepetés: Budapest VIII. kerületében új helyi adót vezet be a fideszes önkormányzat, ahol a polgármester Kocsis Máté. A kiadott lakások után kell fizetni.
A német kormány elfogadta szerdán a lakbérplafon bevezetéséről szóló törvénytervezetet, amelyet a nagyvárosokban és egyetemi városokban alkalmaznak majd, hogy megakadályozzák a bérleti díjak hirtelen emelkedését.
A német főváros ingatlanárai és bérleti díjai látszólag megállíthatatlanul vágtatnak az ég felé, kétszer akkora növekedést produkálva, mint bármely más németországi régió – adta hírül a Spiegel.
Tízből hét új metrómegálló közvetlen környezetében kedvezőbb volt az ingatlanok árváltozása, mint az adott helyszínt körülölelő tágabb városrészben. Befektetésként sem utolsók az ilyen ingatlanok, minden bizonnyal könnyen lehet majd kiadni őket albérletbe, lévén az M4 vonala több egyetemet is érint.
