szerző:
hvg.hu

Felpezsdült az ingatlanpiac, nőttek a reálbérek. Ami jó hír. Megugrottak az albérleti díjak. Ami a bérlőknek rossz hír. A felsőoktatási felvételi ponthatárok ma esti kihirdetése előtt arra voltunk kíváncsiak, hogy a nettó fizetésből mennyit visz el egy átlagos albérlet. Sokat.

Az első negyedévben 169 ezer forintot tehetett zsebre fizetésnapon az átlagmagyar. A Központi Statisztikai Hivatal szerint ennyi volt – a családi adókedvezmény nélkül – számított nettó fizetés, ami jelentősen, csaknem 8 százalékkal meghaladja az egy évvel korábbi átlagot. A fizetések szempontjából kedvező, hogy az infláció lényegében zéró körüli, így a nettó reálbérek is 8 százalék körüli többletet produkáltak.

Ez a fizetésből élők számára alapvetően kedvező, akik azonban albérletet kívánnak ebből finanszírozni – mert mondjuk a gyermekük felvételezik egy-egy intézménybe – azoknál az amúgy erős emelkedés lényegtelenné válik. Az albérletek ára ugyanis megugrott tavaly óta az egész országban, ezen belül Budapesten volt a legjelentősebb az növekedés. Balogh László, az ingatlan.com szakértője a hvg.hu-nak azt mondta,

az albérletboom tavaly indult, az árak meredek emelkedőre kerültek

az Airbnb-hatás (turistáknak kiadott lakások iránti kereslet) és az új lakások hiánya miatt.

©

Balogh László azt is elmondta, hogy a felvételi ponthatárok kihirdetése után kezdődik meg a hajsza, a 40-80 négyzetméteres lakások a legnépszerűbbek ebben a szegmensben. Az ingatlan.com adatai szerint július közepén a szóban forgó budapesti és legnagyobb egyetemvárosokban és azoknak helyet adó megyékben található

lakások átlagos bérleti díja a kínálati piacon 60-140 ezer forint között szóródott.

Budapesten az átlagos bérleti díj 140 ezer forintot tett ki, ami éves összevetésben csaknem 8 százalékos emelkedésnek felel meg. “Fontos, hogy ez átlag, a különböző kerületekben lévő lakások bérleti díja között jelentős lehet az eltérés.“

Egy felkapottabb városrészben, a Műszaki Egyetem környékén Lágymányoson vagy a Corvinus környékén Ferencvárosban – tehát a XI. kerület és a IX. kerület frekventáltabb részén – például 130 és 150 ezer forint a havi átlagos bérleti díj, ami még nagyobb szeletet vehet el a nettó fizetésből – mondta a szakember.

©

Hozzátette azt is, hogy a külső kerületekben a 100 ezer forintos határ alatt is lehet bérelni a kínálati piac alapján. A XVI. kerületben fizetendő átlagos bérleti díj havonta 90 ezer, a XVIII. kerületi átlag pedig 85 ezer forint. “Ugyanakkor a legolcsóbb lakásokért lesz a legnagyobb verseny, így azok várhatóan hamar elkelnek” – mondta a szakember. A külvárosi lakás ugyan a diáknak több utazást jelent, de az összköltségeket jelentősen mérsékelheti.

A fővárosi, éves összevetésben bekövetkezett csaknem 8 százalékos áremelkedés nem olyan jelentős, mint a tavaly mért két számjegyű drágulás. “Az áremelkedési tempó mérséklődésében szerepe van annak, hogy az albérletboom részben tavaly bekövetkezett, így magas a bázis, tehát a mostani árak a már eleve magas tavalyi árszinthez mérsékeltebb drágulást mutatnak” – fogalmazott a szakember.

Az érintett budapesti lakások 140 ezer forintos átlagos bérleti díja a fővárosi átlagos nettó fizetés 64 százalékát nyeli le.

Ez a legmagasabb arány országszerte, ha a nagyobb egyetemvárosokkal vetjük össze. Ebből az is látszik, hogy hiába a legmagasabbak a nettó fizetések Budapesten, a bérelt lakásokért is itt kell a legtöbbet fizetni.

Miskolcon kedvezőbb ez az arány: a tavalyhoz képest 13 százalékkal 60 ezer forintra emelkedő átlagos bérleti díj a megyében jellemző – közel 130 ezer forintos – nettó átlagfizetés kevesebb mint felét, 46 százalékát viszi el. (A cikkben szereplő adatgrafikán látható, hogy a nagyobb vidéki egyetemvárosokat – Pécs, Győr, Miskolc, Debrecen, Szeged – magukban foglaló megyékben az átlagos nettó fizetés 46-64 százaléka mehet el a bérelt lakásra az ingatlan.com adatai szerint. Szegeden is viszonylag alacsony arány: ott a nettó fizetés 53 százaléka mehet el albérletre. Pécsett, Győrben és Debrecenben azonban az átlagnettó 56-59 százaléka mehet el ugyanerre.

Balogh László azt is elmondta, hogy a szóban forgó megyékben és egyetemi városok közül Győrben csökkent az átlagos bérleti díj, tavalyhoz képest közel 6 százalékkal 99 ezer forintra. Szegeden pedig alig változott az ár. Ez azt is jelzi, hogy ezekben a városokban elérte a plafont a bérelt lakások ára. Ezzel szemben Pécsett jelentős áremelkedést képest tolerálni a piac, hiszen 33 százalékkal nőttek az átlagos albérletárak.

Országrésztől függően az átlagos nettó fizetés felét-kétharmadát emésztheti fel a lakásbérlés.

Sajnos a diákmunka sem jelent megoldást, csupán kiegészítésként jöhet szóba. A diákmunkás fizetések ugyanis nem érik el azt a szintet, hogy ebből fedezni lehessen a bérelt lakás díját, pláne a rezsit. Az viszont kedvező, hogy a diákmunkáért kapható fizetések – az átlagbérek növekedésével párhuzamosan – szintén emelkedtek tavalyhoz képest.

A diákmunkapiac virágzik, és a keresetek folyamatosan közelítik a magyar átlagbért. Tavaly egy diák óránként legalább 507, az idén minimum 607 forintot kaphat, az átlagos adózott diákmunka-jövedelem óránként 650 forint körül lehet. Az albérletárakhoz hasonlóan fontos, hogy itt is átlagról beszélünk, nagy a szórás az órabérekben. Az Eduline-nak nyilatkozó diákmunka-szövetkezetek szerint a bolti eladói és kisegítői munkák (árufeltöltés, pénztáros, csomagolás) a legnépszerűbbek. A fiúk elsősorban a könnyebb fizikai munkákat, az IT munkaköröket keresik, míg a lányok körében a hostess és a recepciós állások a keresettebbek.

Albérletben akar lakni? Jobb, ha már most elkezdi a vadászatot

Roham várható az albérletekért. A felvételi pontszámok közzététele után várhatóan igazi ketrecharc indul a budapesti - és valószínűleg a vidéki egyetemi városokban lévő - albérletekért. Mit lehet találni és mennyiért?

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Videó: a kanyarodó kamion az oldalára borulva zuhant a személyautók közé

Videó: a kanyarodó kamion az oldalára borulva zuhant a személyautók közé

Dobogó szívet még nem dob ki az orvosi csodagép, de amit igen, annak máris örülhetünk

Dobogó szívet még nem dob ki az orvosi csodagép, de amit igen, annak máris örülhetünk

És befutott a hét legáhítottabb öt száma is

És befutott a hét legáhítottabb öt száma is

Fotó: kék rózsát állítottak elő kínai kutatók

Fotó: kék rózsát állítottak elő kínai kutatók

Sok lapot szokott nyitva tartani a Chrome-ban? Önnek találták ki ezt a bővítményt

Sok lapot szokott nyitva tartani a Chrome-ban? Önnek találták ki ezt a bővítményt

Politikusok is megirigyelnék: ilyen egy agresszívabbá tett VW Transporter

Politikusok is megirigyelnék: ilyen egy agresszívabbá tett VW Transporter