Tömegével adják el a befektetők a kiadásra szánt ingatlanokat
Más befektetési formákhoz képest nagyon kevés hozamot termelnek a kiadási célú ingatlanok.
Más befektetési formákhoz képest nagyon kevés hozamot termelnek a kiadási célú ingatlanok.
Februárban általában 1-2 százalékkal emelkedni szoktak a lakásbérlés díjai, idén viszont nem így történt.
Magyarországon a lakosság több mint 90 százaléka saját tulajdonú ingatlanban él, ami nemzetközi összehasonlításban is kimagasló arány. Ugyanakkor a Magyar Nemzeti Bank legújabb statisztikái meglepő képet festenek Budapest lakóingatlan-piacáról: a fővárosi ingatlanok mindössze 68 százalékában lakik a tulajdonos. A Bankmonitor írt arról, mi minden következik ebből.
Decemberben átlagosan havi 215 ezer forintért kerestek albérletet a magyarok, miközben a bérbeadók átlagosan havi 250 ezer forintot szeretnének keresni lakásuk kiadásával.
Az önkormányzat elengedi az építményadó felét jövő évtől azoknak, akik hosszú távra adják ki lakásukat albérlőknek. A garázsok után fizetendő építményadó mértékén is csökkentenek.
A 2015-ös szint dupláján jár a lakásbérlés díja, az akkori háromszorosán a lakásár. Így aztán nem csoda, hogy nagyon magas számok jöttek ki, amikor megmérték, mennyire sok család számára jelent brutális anyagi terhet a rezsi, a lakásbérlés vagy a törlesztőrészlet kifizetése – mutatta be a Habitat for Humanity.
Országos átlagban olcsóbbak lettek szeptemberről októberre a kiadó lakások, Budapesten pedig már statisztikailag szinte észrevehetetlen volt a bérleti díjak emelkedése.
Amikor az albérletárak szóba kerülnek, mindig megindul a vita: megéri-e ennyit fizetni egy lakásért, amely sosem kerül a bérlő tulajdonába? A Bankmonitor elemzésében megmutatja, hogyan állnak az európai nagyvárosok albérleti költségei a jövedelmek viszonylatában, és hol helyezkedik el a mezőnyben a magyar főváros.
Ugyan egyre tájékozottabbak vagyunk, egy friss felmérés szerint nem tudunk mindent az ingatlanbérléssel és -bérbeadással kapcsolatos szabályokról.
A szállásadók statisztikái arról, hogy a rövid távú lakáskiadás és az ingatlanárak között nincs összefüggés, nem a legprecízebbek, arról viszont több külföldi felmérés is készült, hogy van összefüggés az AirBnb megjelenése és a lakásárak emelkedése között – mutatta be a G7.
Nemzetközi összevetésben a magyar fővárosban persze így is sokkal olcsóbban lehet új lakást venni, mint pl. Párizsban, ahol több mint 10 ezer euróval volt több a négyzetméterár 2023-ban, mint nálunk.
A legjobban a 200 ezer forint alatti bérleti díjú lakások drágulnak, ott akár 15 százalékkal is emelnek a tavalyi átlagos árhoz képest a tulajdonosok.
Elérte a 250 ezer forintot az átlagos budapesti lakásbérleti díj.
Az uniós fővárosok között középmezőnyben vannak a budapesti lakásbérleti árak.
Egyszerre csapott le a fiatalokra az Orbán-kormány elfuserált gazdaságpolitikája és a recesszió, így egyre kilátástalanabb az otthonteremtés az új generáció számára. Az érintettek voksára sorra jelentkeznek be a politikai erők.
185 százalékkal drágábbak most a magyar lakások, mint 2010-ben voltak.
Tovább nőttek a lakbérek 2024 februárjában. Januárhoz képest országosan 1, Budapesten 1,1 százalékos volt az emelkedés, éves szinten pedig 11,6 és 11,3 százalékos drágulás következett be – derül ki a KSH–ingatlan.com lakbérindex eredményeiből.
Van, ahol az átlagfizetés közel felét, máshol csak a negyedét kell lakbérre költeni. Itt vannak a magyarországi adatok.
Horrorisztikus bérleti díjakat kell fizetni Európa-szerte a lakásokért, és egy teljes másodállásnak megfelelő időt és erőt beletenni, hogy kibérelhető lakást találjon az ember. A politika elsőre jónak tűnő válaszai pedig eddig vagy teljesen bedőltek, vagy egészen új problémákat okoztak. Valamit mégis kezdeni kell a helyzettel, hogy ne legyen nagyobb a krízis.
Nagyot ugrottak az albérletárak idén, de van olyan megoldás, amellyel lefaraghatók a bérleti díjak.