Az új lakások áfájának idei csökkentése azt célozta, hogy olcsóbbak legyenek az ingatlanok, a jogalkotó azonban a folyamatban lévő eseteknél nem tudta, vagy talán nem is akarta elérni ezt a célt. Egy átlagosnak mondható budapesti ingatlanfejlesztőnél így most projektenként százmillió forintok landolnak, az igazi nagyhalakat pedig akár milliárdos plusz is összejöhet.
A 10 milliós támogatás és a hozzá kapcsolt 10 milliós hitel megjelenése alaposan felforgatja az ingatlanpiacot. Nehéz megmondani, hogy az óriási érdeklődésből végül hány új vevő, vagy a használt lakásaikból elköltözők miatt hány új eladó lesz. Az biztos, hogy rövid távon minden drágul, a telek, az építőanyag és az új lakások ára is alaposan megugorhat. Hajsza az ingyenmilliókért.
Az új otthonteremtési támogatást nem a szegény családoknak találták ki, elsősorban a jómódúaknak jöhet nagyon jól, nekik is inkább arra, hogy még nagyobb lakásba költözzenek. Ráadásul mindezt úgy is megtehetik, hogy pár millió forintot – okos és legális döntésekkel, ügyeskedéssel, vagy egyenesen csalással – a saját zsebükbe is átcsatornáznak. Bemutatunk mindezekre néhány példát.
Gyorsan építtetne sok lakást a kormány, amihez hozzászabták az építésügyi szabályozást is. Nem lesz többé gond, ha a kőműves kicsit félremér, vagy valamit odébb rak, az építmény pedig beárnyékolja a szomszéd ablakát. Vagy ha épp olyan ronda az egész, hogy a helyi főépítész csak éjszaka, becsukott szemmel mer majd mellette elmenni.
A kormányfő nagytőkés barátja, Garancsi István a minap beszerzett nagy értékű ingatlanjához pillanatok alatt finanszírozót is szerzett: a Válasz.hu értesülései szerint – Vajna TV2-bizniszéhez hasonlóan – az állami tulajdonú Eximbank segíti ki több mint 16 milliárd forinttal. Az Eximbank amúgy normális esetekben magyar vállalkozások exportügyleteit finanszírozza.
Bekente mézzel és elkezdte húzni a madzagot a kormány a lakásra váró sokgyerekesek, vagy sok gyereket tervezők előtt, de valószínűleg inkább a támogatott luxusvillák sorozatát indítja el új lakásépítési ötleteivel. Gattyán György pornómilliárdosról lepattant az adóhatóság, az üzletembernek adott igazat az Európai Bíróság. Nagyon hasít a legújabb Star Wars film, a Magyar Telekom csuklóztatja Ákos popikont, a magyar kormány csuklóztatja a Magyar Telekomot. És még mi minden vidámság történt a héten! Olvassa a hvg.hu heti gazdasági összefoglalóját!
Januártól 5 százalékra csökken az új lakások áfája 150 négyzetméter alatti lakások és 300 négyzetméternél kisebb családi házak esetén. Sőt, nem lesz építési engedélyezés, lakásépítési illeték, igazgatási szolgáltatási díj sem, gyorsulnak az eljárások. Lakásépítési boom jöhet.
Azoknál az új lakásoknál lesz 27 helyett 5 százalék az áfa, ahol a használatba vétel még nem történt meg, vagy megtörtént, de az értékesítésig nem telt el két év.
A kormány azt reméli, hogy az áfa csökkentése révén a jelenlegi évenkénti 8-9 ezer új lakás építése 3-5 ezerrel nőhet, és ha legalább 3 ezerrel több lakás épül, akkor már nem kell adóbevétel kiesésével számolni.
Felújításra vagy korszerűsítésre nem lehet pályázni a családi otthonteremtési támogatásért, ha legalább egy szobát hozzáépítene a házához, akkor számlák felét az állam állhatja.
A lakásépítés ösztönzésére a kormány átfogó törvénycsomag elfogadásán dolgozik, ennek részeként csökkenhet az új lakások áfája is. Az építőipar és a bankok támogatása is a csomag része, viszont a versenyelőny miatt az EB közbeszólt. A kormány célja, hogy a lakosságnak elegendő legyen az építkezés egyharmadát fedeznie, a többit kedvezményes hitellel váltanák ki.
Az egykori Kádár-kockákat idézi a kormány új elképzelése, miszerint előre elkészített típustervekkel lehetne új házakat építeni. A tervek illetéke olcsóbb lenne az építészek terveihez képest, és az engedélyeztetéssel sem kellene bíbelődni. Az építész szakma távolról sem boldog, illetve az is kérdéses, hogy milyen rétegek akarnak és tudnak ilyen házakat építeni.
Olcsóbbak lehetnek az új lakások, ha a kormány is úgy akarja, a lakásépítések áfáját vihetik le a mostani 27-ről 5 vagy 18 százalékra.
Ha a székhelyén kívüli településen építtet lakásokat egy társaság, be kell-e jelentkeznie az adott településen az iparűzési adó hatálya alá? Az Adózóna megmondja.
Amíg Norvégiában ezer lakosra vetítve 6,4 lakás épült tavaly, addig az európai rangsor végén álló Spanyolországban és Magyarországon 1 lakás a fajlagos mutató – mondta Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) alelnöke hétfőn.
A növekedési hitelprogram mintájára 2,5 százalékos fix kamatú, forintalapú lakáshitelt, az új lakásoknál minden számlával igazolt költségre áfa-visszaigénylést és négyzetméterenként 30 ezer forintos energetikai támogatást javasol a Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség (MÉASZ) a lakásépítések élénkítésére.
Még nem kezdődött el a fellendülés az építőipari magánberuházások terén, az építőipari növekedés továbbra is elsősorban az állami infrastrukturális beruházásoknak köszönhető az MTI által megkérdezett szakértők szerint.
A közép-magyarországi régióban negyedével több lakást építettek az idén az első hat hónapban, mint a tavalyi év hasonló időszakában - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tájékoztatójából.
Elmozdult a mélypontról a lakásépítés. Az idén az első három hónapban 1692 új lakás épült, 51 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A kiadott lakásépítési engedélyek száma 1654 volt, ami 20 százalékos növekedés a 2013 első negyedévéhez képest – közölte a Központi Statisztikai Hivatal hétfőn.
