A magyar kormány mindezidáig adós maradt annak a magyarázatával, hogy miért terjesztette ki a kedvezményes beutazás rendszerét az orosz, illetve belarusz vendégmunkásokra is. Az Európai Bizottság szeretné tudni.
Mihail Siskin orosz író csaknem harminc évvel ezelőtt önként jött Svájcba. Ma már nem térhetne vissza hazájába. A Neue Zürcher Zeitungnak adott interjúban Svájcról, Oroszországról és a háborúról beszélt.
Hét uniós ország követeli a venezuelai választási jegyzőkönyvek közzétételét. Egy osztrák liberális expolitikus szerint hiba lenne, ha az uniós országok bojkottálnák a magyar soros elnökség programjait. A Guardian vezércikke szerint örvendetes az amerikai-orosz fogolycsere, de azért az ügyletnek vannak hátulütői is.
Fenyegetések helyett a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökségnek inkább rendet kellene tennie – sürgeti vezércikkében az amerikai lap.
Egyesek szerint itt az ideje, hogy az ukránok megbarátkozzanak a Krím végleges elvesztésének gondolatával.
A bolgár politológus szerint hiába fogalmaz meg idegenellenes szövegeket például Giorgia Meloni, közbe ő maga beszél arról, hogy vendégmunkásokra van szüksége Olaszországnak.
Az oroszokkal kötött fogolycsere-egyezmény minden, csak nem hősi eposz, mert a Nyugat túl magas árat fizetett érte. Olaf Scholz kancellár az emberiesség nevében az ördöggel kötött alkut, amikor belement, hogy kiszabaduljon egy bérgyilkos. Az amerikai elnöknek Iránt kellene figyelmeztetnie, amikor Izraelt fenyegeti, ehelyett Izraelt próbálja csillapítani. Egyebek közt ezek a kiemelt témák a világsajtóban.
Amikor Irán áprilisban megtámadta Izraelt, a világ nagy háborútól tartott a Közel-Keleten. A zsidó állam válasza azonban nagyon óvatos volt. A Hamász vezetőjének teheráni meggyilkolása után Irán újabb közvetlen támadással fenyegetőzik. Tzachi Hanegbi nemzetbiztonsági tanácsadó a Die Weltnek adott interjúban arra figyelmeztetett, hogy Izraelnek fogytán van a türelme.
Elkerülhetetlenné vált, hogy bűnözőket ártatlanokra cseréljenek ki, de a két oldalt messze nem lehet egy lapon említeni – írja a The Washington Post vezércikke.
A nagyszabású orosz–amerikai fogolycseréről ír a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A lap kommentárjának szerzője szerint a Nyugat nagy árat fizet majd a diplomáciai akcióért. A veszélyek évét látja a Time szemleírója. A Reuters, a Bloomberg és a Financial Times a magyar–szlovák–ukrán olajvitával foglalkozik. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A Bizottság szerint jelenleg nem fenyeget olajhiány sem Magyarországon, sem Szlovákiában, adja hírül a Bloomberg.
Orbán Viktor azt reméli, hogy kibekkelheti a háborút, és utána ismét normálisan kereskedhet Moszkvával. Ám éppen a tranzitszállítások bizonytalan jövője mutatja, mennyire veszélyes ez a stratégia, írja a lap.
A Barátság kőolajvezeték elzárásának következményeit elemzi a Süddeutsche Zeitung. Az Orbán-rendszer egyebek közt a baráti sajtó segítségével tartja fönn hatalmát, írja az AP cikke. A Bloomberg Giorgia Meloni kínai látogatásával foglalkozik. Trump félretette a republikánus think tank által kidolgozott Project 2025 tervet, írja a The Wall Street Journal. Az amerikai lap és a The Guardian a kiéleződött közel-keleti helyzettel is foglalkozik. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Nem világos, mi áll Orbán Viktor elhatározása mögött, hogy könnyített eljárással juttatná uniós vízumhoz az orosz és a belarusz állampolgárokat, de az látszik belőle, hogy a magyar miniszterelnök megkérdőjelezi az egész schengeni rendszert.
Roger Boyes, a lap újságírója úgy látja, bárki is lesz a következő elnök Amerikában, az ukránoknak nyújtandó védelem a Nyugat számára már nem lesz olyan kulcsfontosságú, mint idáig.
Több fronton is konfliktusok feszülnek a magyar kormány körül az Európai Unióban. Ezekről ír a Politico mellett, a Frankfurter Allgemeine Zeitung és a Bloomberg is. A Donald Trumpot támogató üzleti köröknek is meg kellene fontolniuk, mibe teszik a pénzüket, írja a Financial Times. A Die Presse kommentárja szerint Németország gyenge láncszem Európa szívében. A Guardian a venezuelai választásokról ír. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A lap újságírója szerint viszont a republikánusoknak fel sem tűnik az ellentmondás világképükben. Ez van – állítja – ha valaki úgy fogalmaz meg véleményt, hogy mindegy mit, csak az ellenkezőjét mondja politikai ellenfelei mondásainak.
Európa képes túlélni az orosz olaj nélkül, és ez alól Magyarország, Szlovákia és Csehország sem kivétel, azzal együtt is, hogy ezek az országok megpróbáltak lobbizni, hogy kapjanak felmentést az orosz olajimportra vonatkozó EU-s korlátozás alól, írja Martin Vladimirov, a Center for the Study of Democracy nevű közpolitikai intézet energia- és klímakérdésekre szakosodott programjának igazgatója.
Kicsit sem Ursula von der Leyen kedve szerint való Várhelyi újbóli jelölése, írja a Politico. A Frankfurter Rundschau szerint az EU-ra nézve kockázatos, hogy Magyarország megnyitotta a határait az orosz vendégmunkások előtt. A turbulens amerikai belpolitikai helyzetről, az amerikai legfelsőbb bíróság Joe Biden által tervezett átalakításáról ír a The Washington Post, a The Wall Street Journal és a Financial Times. Nemzetközi cikkválogatásunk.
A magyar kormányfő sorra vonja magára az uniós partnerek haragját, de tudatosan. És csak lovat ad alá, hogy Brüsszel álma az, hogy teljesen szabályozza a közösség életét. Az EU bírálóinak ugyan nincs igazuk, viszont jó okuk van arra, hogy elégedetlenkedjenek. Ezt a kettősséget fejti ki legújabb véleménycikkében Thomas Schmid, a jobboldali lap volt főszerkesztője.
