Nemzetközi lapszemle: Az EU-ban Orbánt kivéve örülnek Kamala Harrisnek, de még vizsgálják, hányadán is állnak vele
A Los Angeles Times elemzője a demokrata elnökjelölt megválasztásának uniós fogadtatásáról ír. A Bloombergben a kurszki ukrán offenzíva lehetséges következményeit elemzik, a Timesban pedig azt, várható-e Irántól katonai válasz Izrael ellen arra, hogy likvidálták a Hezbollah katonai parancsnokát és a Hamász politikai vezetőjét. A Frankfurter Allgemeine Zeitung a lengyel igazságszolgáltatás függetlenségéért zajló csata állását elemzi.
Bloomberg
Marc Champion, a hírügynökség szemleírója úgy ítéli meg, hogy a kurszki offenzívával Ukrajna alapvetően Berlinnek és más szövetségeseknek kívánt üzenni. Németországgal Kijevnek nem először van problémája, de most ugyanez vonatkozik az USA-ra, Franciaországra és a britekre is. Viszont ez magyarázza nagyrészt, hogy Zelenszkij miért vállalkozott ilyen kockázatos műveletre, amikor alig van embere megtartani a frontvonalat.
Berlinben nem működik a koalíció, és a pénzügyminiszter abszurd módon ragaszkodik a költségvetési korlátokhoz. Pedig az országnak volna elég pénze, hogy anyagilag segítse az ukránokat, növelje a hadiiparra költött összeget, egyidejűleg fenntartsa a szociális juttatásokat. A Kijevnek folyósított támogatás elenyésző a GDP-hez képest, mindössze 0,2%. Csak éppen jönnek fel a populisták, és hiányzik a politikai akarat a további segítséghez.
Eddig nem jött be az ukrán elnök terve, hogy a csapatok egy részének visszavonására kényszerítse rá Putyint. Sőt az oroszok fokozták támadásaikat a Donyec-medencében. De mindent felülír, ha a kurszki offenzíva hatására több nyugati fegyver érkezik, és a szövetségesek engedélyezik a hadfelszerelések bevetését oroszországi célpontok ellen.
Viszont ha balul üt ki az elképzelés, akkor Moszkva sokkal közelebb kerül Donyeck és Luhanszk megye elfoglalásához.