Nemzetközi lapszemle: Németország 2028-ig ugyan fizet Ukrajnának, de utána leállítják a támogatást

Frankfurter Rundschau

A türingiai zsidó közösség Magyarországról elszármazott kántora azt mondja: ő már ismeri a Fidesztől a trükköt, amit az AfD bevet a jövő hónapban esedékes tartományi választások előtt. Körbeudvarolják a zsidókat, mert meg akarják szerezni a szavazataikat. Andics Milán részben pont azért költözött Németországba, mert elege lett az antidemokratikus populistákból, vagyis az új jobboldalból.

A jobboldali-demagóg és nemzeti konzervatív Orbán Viktor autoriter uralmat alakított ki, ám a kántor nem szeretett volna tovább ilyen légkörben élni. De csak reménykedni tud abban, hogy nem jutott csöbörből vödörbe. A hátán feláll a szőr arra a gondolatra, hogy egy szélsőjobbos párt növelheti befolyását a helyi törvényhozásban. Az AfD-ről ugyanis az a véleménye, hogy az farkas báránybőrben. Vezére, Björn Höcke jelenleg 30 százalékon áll a közvélemény kutatásokban.

Andics szerint ha valaki tudni akarja, milyen egy párt, akkor csak a híveit kell szemügyre vennie. Az AfD esetében közülük sokan antiszemiták, rasszisták és demokrácia-ellenesek. És ha nekik tetszik a párt, az semmi jót nem ígér. Egyébként Türingiában a fal leomlása óta 700-ra nőtt a zsidó közösség tagjainak száma, központjuk Erfurt.

FAZ

A német kormány a költségvetés sanyarú helyzetére hivatkozva úgy döntött, hogy nem ad több új katonai segélyt Ukrajnának. Azaz

a már előirányzott programok folytatódnak 2028-ig, de összegük a jelenlegi 8 milliárd euróról 1 milliárdra esik vissza.

A lap úgy tudja, hogy a pénzügyminiszter már értesítette is erről a védelmi tárca vezetőjét.

Azon felül a támogatás forrása nem is a büdzsé volna, hanem a nyugatra kihelyezett, ám befagyasztott orosz állami alapok haszna. A G-7-ek 50 milliárd dollárt irányoztak elő erre a célra.

A német döntést hatalmas vita előzte meg. Beavatott körök szerint a Kancellária ragaszkodott a segítség visszafogásához, a három szakminisztérium viszont nem értett vele egyet. Hatalmi szóval azonban a vége az lett, amit amúgy a szélsőjobbos AfD, a szélsőbalos Wagenknecht-párt, illetve a CDU elnöke akar.

Így azután már az idén sem rendelnek kiegészítő szállításokat, pedig az ipar képes volna legyártani a harceszközöket. Újabb hosszútávú szerződéseket ugyanakkor egyáltalán nem kötnek, a jelek szerint annyi az ukránok támogatásának.

Pedig a fronton egyes német nehézfegyverekhez már most sincs elég tartalékalkatrész, illetve muníció. Ezért naponta csak 3-4-szer lőnek velük. Jobb híján a lepusztult példányokból szerelik ki, ami kell a javításhoz.

A szociáldemokraták egyik parlamenti képviselője azt hangsúlyozza, hogy az ukránok veresége esetén nagyjából 15 millióan menekülnének nyugatra, és a végén az lenne, amit Putyin akar: destabilizálódik Németország, valamint Európa.

Washington Post

A kurszki ukrán hadművelet egyelőre meghiúsította azt a titkos tervet, hogy a két szemben álló fél katari közvetítéssel tárgyalásokat kezd az energialétesítmények elleni támadások leállításáról. Úgy volt, hogy ebben a hónapban mind Kijev, mind Moszkva delegációt küld az arab országba, de a képviselők nem ültek volna le egymással, hanem a házigazda segítségével igyekeznek megállapodni a részleges tűzszünetben. Az előkészületek már két hónapja tartottak.

A Kreml azonban egyelőre visszakozott az ukránok meglepetésszerű támadása után. Az oroszok már több mint egy éve lövik az ukrán erőműveket, illetve áramhálózatot, a másik fél pedig az orosz olajfinomítókat és tárolókat vette célba, ennek eredményeként nagyjából 15 százalékkal csökkent a feldolgozott nyersolaj mennyisége, ugyanakkor emelkedett a világpiaci ár.

Az ukrán elnöki hivatal megerősítette, hogy elhalasztották a dohai csúcsot, de a közlemény okaként a közel-keleti helyzetet jelölte meg. Hozzátéve, hogy az egyeztetést a jövő csütörtökön videókonferencia formájában tartják meg. Az esetleges megállapodás még inkább növeli a kurszki betörés tétjét.

Szakértők kételkednek abban, hogy az ukrán inváziós erők meg tudják tartani az elfoglalt területeket. Közben az orosz támadók előretörtek Kelet-Ukrajnában és nem csoportosítottak át erőket Kurszk miatt.

Ugyanakkor az áramszünetek az ukrán oldalon nem csupán a lakosság életét nehezítik meg, hanem sok kár okoztak a gazdaságnak is. Az ország elvesztette áramtermelő kapacitásának nagyjából a felét. Ezért még a kemény téli hónapokban is csak napi 5-7 órán át tud energiát szolgáltatni.