Senki sem látja, miként érnek véget a harcok, de minden újabb nappal csak az rajzolódik ki, hogy Putyin nem lesz boldog tőle – írja a lap biztonságpolitikai szemleírója, Max Boot.
Vajon mikor köszöntötte kedves levéllel és 20 üveg vodkával Vlagyimir Putyin a születésnapos Silvio Berlusconit? Az ünnepelt szerint most, pártja szóvivője szerint viszont már régen. Emellett borulhat a bili Ausztriában, pácban van Lengyelország, Zelenszkijnek pedig egy elemző szerint össze kellene fogni a fehérorosz ellenzékkel. Egy felmérés kimutatta, a brüsszelezős kormánypropaganda nem ment át egy az egyben. Válogatás a nemzetközi lapok írásaiból.
Még olyan lengyel politikusok is kénytelenek elhatárolódni Orbántól, akik szívesen összeesküdnének vele Brüsszel ellen, annyira népszerűtlen a magyar vezető. Lapszemle.
A világhírű politikatudós a The Atlanticben közölt cikkében felhívja a figyelmet arra, hogy a liberális demokrácia csak akkor tér vissza, ha az emberek hajlandóak harcolni érte, és az ukrán háború jól illusztrálja a mai nemzedéknek, mi is tét.
Josep Borell szerint szó sem lehet a Moszkva elleni szankciók megszüntetéséről. A gabonablokád feloldása lehet a modell a háború befejezéséhez? Mi a terve Magyarországnak a tervezett svéd és finn NATO-tagság ügyében? És a szerb kapcsolatok elmélyítésével? Válogatásunk a világsajtó írásaiból.
A rendszerváltás előtti lengyel ellenzéki Szolidaritás egyik vezéralakja, a Gazeta Wyborcza főszerkesztője arra figyelmeztet, hogy az orosz, a magyar és a lengyel vezetés elutasítja a parlamenti demokráciát és a piacgazdaságot, ezért nyugtalanok amiatt, hogy az EU az integráció elmélyítése felé halad. Ám amit az orosz elnök, a magyar kormányfő és a lengyel szürke eminenciás javasol, az véget vetne mindannak, amit a földrész a rendszerváltás után elért.
A diplomáciai elszigetelés hatalmas megalázás volna, Oroszország még inkább pária lenne a világban. Viszont ez a helyzet megértetné az orosz néppel, illetve intézményekkel, mekkora katasztrófát jelent Putyin, már ha ezt még bizonyítani kell, írja a brit lap.
Vlagyimir Putyin sokszorosan elszámította magát. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Az autoriter rendszereket három dolog köti össze: a populizmus, a társadalom megosztásának szándéka és a poszt-igazság, mondja az amerikai lap által megszólaltatott szakértők egyike.
A német vezetés simán kezet rázhat autokratákkal, lásd Scholz megbeszélését a szaúdi trónörökössel, ám Magyarországnak nincs olaja és földgáza, így vele szemben lehet lengetni az értékfurkósbotot, írja a Berliner Zeitung. A Nyugat mind ellenségesebben figyeli a kínaiak fokozódó harciasságát. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A magyar miniszterelnök már jó ideje az EU-n kívül keres szövetségeseket, például Kínát, vagy éppenséggel Oroszországot. Mindkettő támogatását élvezve zavaró tényezőként lép fel Brüsszelben. Mindezek ellenére az Uniónak az az álláspontja, hogy Orbánt be kell tartani a közös csónakban, írja a lap cikke.
Bernard-Henri Lévy ötször járt Ukrajnában a háború óta és úgy gondolja, hogy Ukrajna győzni fog. Amerika visszavág, ha Putyin beveti az atombombát írja kommentárjában a Neue Zürcher Zeitung főszerkesztője. A magyar nemzeti konzultáció kérdései a választ is sugallják. Válogatásunk a világlapok írásaiból.
Putyin kétségbe van esve, ezért hozott egy sor agresszív intézkedést, mondja Andrej Illarionov, a Die Pressének adott interjúban.
A magyar kormány Kijevhez fűződő viszonya nem csupán a háború óta feszült. Azonban Orbán kétkulacsos hozzáállása azóta csak rontott a dolgokon, olvasható a svájci lap kárpátaljai tudósításában.
A legfőbb osztrák katonai stratéga nem gondolja, hogy az ukrán harci sikerek még a tél beállta előtt kész helyzetet teremtenek, mert az oroszoknak van még muníciója. Európának érdeke felvenni Boszniát az EU-ba. Mire lesz elég a tanárfelkelés Magyarországon? Válogatás a világsajtó írásaiból.
A magyar kormány korrupcióellenes reformjaival csak a homlokzat változna, de mögötte minden úgy menne tovább, mint mostanáig, állítja a Princetoni Egyetem jogászprofesszora, és munkatársa, Mészáros Gábor a Verfassungsblog nevű, alkotmányjogi kérdésekkel foglalkozó tudományos oldalon.
A lap Kim Lane Scheppele jogászprofesszort és Kiszelly Zoltán politológust is megkérdezte arról, miért most választott új kommunikációs felületet Orbán.
Putyin országa példátlanul gyenge, és az elnöknek fogalma sincs, mitévő legyen az újabb és újabb kudarcok láttán, írja a Guardian vendégkommentárjában Simon Smith, aki Nagy-Britannia nagykövete volt Ukrajnában, illetve Moszkvában. Egy fiatal német fotós lány arról beszélt a Süddeutsche Zeitungnak, hogy Magyarországon veszélyes a nemi kisebbséghez tartozni. Kijevi útja után megosztja tapasztalatait a Washington Postban David Ignatius, a lap egyik külpolitikai szemleírója. Válogatásunk a világsajtó írásaiból.
Miután a kormány az áprilisi választás előtt osztott, így nem maradt semmije, mire beköszöntött a válság, amivel megtöbbszörözte a problémákat. Ez a HVG hetilap ajánlója.
A magyar miniszterelnök és a német kancellár első hivatalos találkozója igen hűvösre sikeredett: Orbán még katonai tiszteletadást sem kapott, ráadásul Olaf Scholz is fontosnak tartja a Magyarországgal szembeni jogállamisági eljárást.
