A magyar kormányfő évek óta gyártja a különféle ellenségképeket, ám kérdés, beválik-e ez a taktika az LMBTQ-közösség esetében is – elemzi a helyzetet a Profil osztrák hetilap. Tudósítójuk szerint a Büszkeség menetének betiltásával a kormányfő önmagát gáncsolta el. Mert bár a hatóságok illegálisnak nyilvánították a menetet, a végén annyian csatlakoztak ahhoz, amennyien még sohasem voltak Pride-on korábban.
Három tézis, hogy mi következhet mindebből Orbán Viktor számára:
1. A politikus következetlen, hiszen már jó ideje készítette elő a tilalmat, sőt annak érdekében még az Alaptörvényt is módosította. Majd következett hónapokon át a fenyegetés, ám az öt napja kártyavárként omlott össze. Könnygáz helyett szappanbuborék szállt a levegőben, a rendőrség a háttérbe húzódott, az ellentüntetőket jóformán nem is lehetett látni. Ennélfogva
a miniszterelnök gyengének látszik.
Hiszen nem tett semmit, hogy ne lehessen megtartani a demonstrációt. Ugyanakkor a résztvevők számára a Pride elérte célját, ellenben Orbán bizonytalannak tűnik.
2. Számára nem csupán az volt a fontos, hogy a nemi kisebbségeket kiszorítsa a nyilvánosságból, azon már túl van. Inkább az ellenzéket próbálta megosztani, miután Magyar Péter EU-barátként, ám politikai értékeit tekintve jobboldaliként jelenik meg.
Arra törekszik, hogy a következő hónapokban a lehető legtöbb Fidesz-hívet nyerje meg magának. Alighanem ez az oka, hogy távol maradt a szombati rendezvénytől, illetve hogy sokat nem mondott róla. Inkább továbbra is azokat a témákat forszírozza, amelyek masszívan betesznek a kormánypártnak. Ilyen az infláció, a lepusztult egészségügy és a Brüsszelben visszatartott milliárdok. Szóval Orbánnak nem sikerült becsalogatnia a kulturális háborúskodás csapdájába.
3. A Pride egyáltalán nem csupán az LMBTQ-közösségről szólt, mindenütt hatalomellenes plakátokat és feliratokat lehetett látni, az összes a Fideszt gúnyolta. Sok volt a gyermekes házaspár és a nyugdíjas. Ez már csak azért is fontos jelzésnek bizonyult, mert a miniszterelnök hivatalosan a kiskorúak védelmével indokolta a tilalmat.
Szolidaritást váltott ki, hogy folyton nekiesik azoknak, akik máshogyan szeretnek, mint ahogy azt a hatalom elvárná. Láthatólag sokan felismerték, hogy itt nem csupán egy kisebbség jogairól van szó, hanem általában a polgárok jogairól.
A demokratikus értékekkel ellentétes, hogy a hatóságok indexre tették az eseményt, megsértve ily módon a gyülekezési szabadságot. A felmérések azt bizonyítják: a magyar lakosság zöme ellenzi, hogy ne lehessen megtartani a felvonulást. Budapesten ez az arány egyenesen 78 százalék – mutat rá a Profil helyzetértékelése.
