Európa egyre öregszik. Az emberek nem vállalnak annyi gyermeket, mint korábban. A születések száma az 1964-es 6,8 millióról 2024-re 3,5 millióra csökkent. Ez a gyakran felemlegetett tény súlyos kérdések egész sorát veti fel az EU számára. Kinek a munkájából fogjuk fizetni a nyugdíjakat? Ki fog gondoskodni az idősekről? Ki fog innovációkat és versenyképes vállalkozásokat létrehozni? A tendencia kérlelhetetlenül csökkenő – és úgy tűnik, nincs alóla kibúvó. Mintha erre lennénk ítélve.
Az elmúlt hét évben a demográfiáért felelős európai biztosként a következőket tudom elmondani: a demográfiai változások már most is éreztetik hatásukat. Azonban nem feltétlenül szabják meg eleve a sorsunk alakulását. Bármennyire is összetett folyamatról van szó,
rendelkezünk azokkal a szakpolitikai eszközökkel, amelyekkel kezelni tudjuk ezt a problémát, és megragadhatjuk az aktív cselekvés lehetőségét.
Hadd ismételjem meg: Európa egyre öregszik. És ez akár jó hír is lehet. Az idősödésnek részben az az oka, hogy a várható élettartam folyamatosan nő. A most születő európai gyermekek várhatóan már megélik a 80. életévüket, 2100-ra pedig a nők átlagos várható élettartama valószínűleg meghaladja a 90 évet. Ez azt jelenti, hogy több unoka ismerheti meg a nagyszüleit, és alakíthat ki velük bensőséges kapcsolatot. Új piacok nyílnak meg az élettartamot növelő termékek számára. Többen élvezhetik az egészségügyi, technológiai vagy pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos innovációk előnyeit. Mindez felpörgeti a gazdasági tevékenységet, különösen az úgynevezett alkonygazdaságban.
Dubravka Suica
Dursun Aydemir / ANADOLU / Anadolu via AFP
Ugyanakkor a születési ráta Unió-szerte csökken, ami tagadhatatlanul kihívást jelent. Ha kevesebben dolgoznak, az veszélyezteti az olyan alapvető állami szolgáltatások költségvetésének fenntarthatóságát, mint az egészségügy, az oktatás és a nyugdíjrendszer. Tehát újra kell gondolnunk, hogy hogyan finanszírozzuk ezeket a rendszereket. Emellett gondoskodnunk kell arról, hogy a kiigazítások ne jelentsenek túlzottan nagy terhet a fiatalabb generációk számára.
A fiatal felnőttek körében már jelenleg is kétszer akkora a szegénység kockázata, mint a nyugdíj közeli generációban, ezért minden valódi megoldásnak a generációk közötti szolidaritáson kell alapulnia.
Alapvető, hogy ezeket a kihívásokat szilárd, tényeken alapuló politikával kezeljük, amint azt az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja által készített új demográfiai jelentésünk is érzékelteti.
Például kihasználhatjuk az egészséges öregedés és a megelőző egészségügyi ellátás előnyeit. Az egészségesebb életet élő emberek kevesebb támogatásra és erőforrásra szorulnak, és hosszabb ideig maradhatnak hasznos tagjai a közösségüknek. Ez a fő cél vezérelte például az egészségügyi unió létrehozására és a rák leküzdésére irányuló uniós erőfeszítéseket, mivel
a megelőzésbe fektetett minden egyes euróval 14 eurót takarítunk meg az egészségügyi és termelékenységgel kapcsolatos költségekből.
A megoldás egy másik elemét a lakhatás biztosítása jelentheti. Ez a stabilitás és a jóllét egyik legfontosabb fokmérője, amely gyakran megelőzi a gyermekvállalást. A 25–35 éves korosztály körében a lakástulajdonnal rendelkezők aránya 2007 és 2024 között 16,3%-kal csökkent. 2025-ben megalkottuk a megfizethető lakhatásra vonatkozó európai tervet, az első olyan stratégiát, amely támogatást nyújt a tagállamoknak e probléma kezelésében.
A migráció ugyancsak fontos szerepet játszik. Segíthet abban, hogy rövid távon kielégítsük a konkrét munkaerőpiaci igényeket, fontos azonban, hogy annak irányítása továbbra is felelősségteljesen és a megfelelő jogi kereten belül történjen.
Ugyanez mondható el a munkaerőpiaci részvétel javításáról is. Ma az EU munkaképes korú népességének mintegy 20%-a nincs jelen a munkaerőpiacon. 37 millió munkaképes korú nő munkanélküli vagy inaktív. Több mint 4 millió ember tartósan munkanélküli. Ha valamennyi tagállam elérné a svédországi munkaerőpiaci részvételi arányt – amely az EU-ban a legmagasabb –, az szinte teljes mértékben ellensúlyozhatná az idősödésnek a munkaképes korú népességre gyakorolt kedvezőtlen hatását.
A 2023-ban előterjesztett első demográfiai eszköztár már átfogó uniós szakpolitikai eszközöket biztosít a tagállamok számára az említett kihívások kezeléséhez. Ezek konkrét megoldások, azonban gondoskodunk kell a megvalósításukról is. De nem érhetjük be ennyivel.
A szóban forgó kihívások gondos, hosszú távú nyomon követést és koordinációt igényelnek. Ezért támogatom egy hatékony Európai Demográfiai Ügynökség létrehozását, amely elősegíti a nemzeti szervek munkáját, és megszünteti a szakadékot az adatok és a szakpolitikák között. E szakadék megszüntetésével foglalkozik a jövő évben első alkalommal összehívásra kerülő Európai Demográfiai Fórum is, amelyen valamennyi releváns érdekelt fél elmondhatja majd a véleményét. Ha mindezek során nem tévesztjük szem elől a tényeket, el tudjuk érni, hogy szakpolitikánk megfeleljen az emberek valós igényeinek.
Gondoskodunk kell arról, hogy a hosszabb ideig élő idősek hozzájussanak azokhoz az eszközökhöz, amelyek segítségével teljes értékű életet élhetnek – jó egészségben, értéket teremtve a társadalom számára, még idős korukban is. A fiatalabbak számára pedig biztosítanunk kell a megfelelő támogató környezetet ahhoz, hogy gyermeket tudjanak vállalni, amikor készen állnak erre.
Nincsenek azonnali megoldások. Kemény munkára lesz szükség. Az EU készen áll arra, hogy kivegye ebből a részét – a jövőbe tekintve, de már most, a jelenben cselekedve.
A szerző az Európai Bizottság Mediterráneum térségéért felelős tagja.
Nyitókép: Reviczky Zsolt
