Ukrajna továbbra is kiemelt célként kezeli az Oroszország gazdasági hátországát biztosító olajipari létesítményeket. Ezúttal az agresszor által megszállt területeken vettek célba egy finomítót.
A Krím 2014-es megszállása óta ez lehet az első ukrán terület, amit teljesen el tudtak foglalni az oroszok.
Az ukrán akciót ráadásul egyes beszámolók szerint a háború folyamán először ATACMS rakétákkal hajtották végre.
Ugyanakkor nem valószínű, hogy új orosz offenzíva készülne.
Törökország a globális trenddel szembe menve növeli a szén részesedését a villamosenergia-termelésében, a jelek szerint orosz fennhatóság alatt lévő ukrán forrásból.
Az ukránok álválasztásnak nevezték, és figyelmeztették a helyi ukránokat, büntetésre is számíthatnak, ha részt vesznek a szavazáson.
A választást Ukrajna teljesen illegitimnek nevezte.
Egységet kíván mutatni a NATO a július 10–11-ei vilniusi csúcson, ám továbbra is megoszlanak a vélemények arról, mikor és milyen feltételekkel vegyék fel Ukrajnát a tagok sorába.
Az orosz állami hírügynökség szerint Igor Kornet merényletkísérlet áldozatává vált.
A több ponton is támadásban lévő orosz csapatok sehol sem tudtak megfelelő mennyiségű erőt koncentrálni ahhoz, hogy érdemi áttörést érjenek el.
A közel 1300 kilométeres frontvonal két szélén is komoly galibát okozhat egy sikeres ukrán áttörés.
A wagnereseknek olyan fertőző betegségeik vannak, amiket félő, hogy az őket kezelő orvosok is elkaphatnának.
Már az állítólagos tűzszünet első három órájában tizennégyszer lőtték az ukrán állásokat az oroszok és egy települést háromszor rohamoztak meg.
A luhanszki város védelmét nagyban megnehezítené, ha az ukránok képesek lennének ellenőrzésük alá vonni a P66-os főutat.
Megnehezíti a tárgyalási alap keresését, hogy az amerikai elnök az orosz hadsereg kivonását nevezte meg a Moszkvával Ukrajnáról folytatandó tárgyalások feltételeként – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő.
A luhanszki kormányzó szerint a régiót a csataterek egy nagy orosz temetővé változtatják.
Vlagyimir Putyin tízezerszámra küldi a harctérre a szeptember végén elrendelt részleges mozgósítás során behívott tartalékosokat, ám a jelek szerint ez nem volt elég a hadiszerencse megfordításához.
A világ leggazdagabb embere tagad és állítja: csupán az atomháborút szeretné elkerülni.
Azonban az elcsatolás alapjául szolgáló „népszavazások” eredményét csak Észak-Korea ismeri el.
„Soha nem fogjuk elismerni a területek jogtalan annektálását” – írták.
