Strasbourgban támadják meg a sztrájkjog kiüresítését a magyar pedagógusok
Az Alkotmánybíróság szerint nem sérti az Alaptörtényt a jog korlátozása, a civilek szerint igen.
A magyar állam megsértette a szociális ágazatban dolgozók sztrájkjogát, amikor sorozatos időhúzással, késlekedéssel lehetetlenítette el a sztrájkjog gyakorlását – mondta ki a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) május 12-én.
Az ügy még 2019-ben kezdődött, amikor a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezete (SZÁD) és a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) közösen sztrájkot hirdetett a szociális dolgozók bérrendezéséért és munkakörülményeinek javításáért.
Mivel a sztrájk a lakosság alapvető szükségleteinek biztosítását érintette – hiszen a szociális területen dolgozók létfontosságú feladatokat látnak el –, a munkáltatónak (ebben az esetben a magyar államnak) és a munkavállalónak meg kell állapodnia a „még elégséges szolgáltatásról”, azaz egy minimális ellátás biztosításáról a sztrájk idejére.
A SZÁD és az MKKSZ akkor közösen terjesztettek elő egy erre irányuló javaslatot, a kormány azonban ahelyett, hogy előállt volna a saját javaslatával, visszaküldte a szakszervezetek ajánlását, és újat kért. Arról azonban nem mondott semmit, hogy milyen javaslatot lenne hajlandó támogatni. Emiatt a szakszervezetek 2020 februárjában bírósághoz fordultak, és bár első-, majd másodfokon vesztettek, a Kúria végül igazat adott nekik.
A Kúria ítélete csak 2020 decemberében született meg, jóval azután, hogy a szakszervezeti dolgozók sztrájkoltak volna, így a munkabeszüntetést végül meg sem tartották a kormányzat időhúzása miatt.
Végül a Magyar Helsinki Bizottság segítségével a SZÁD az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult. Ott pedig nemrégiben kimondták: Magyarország megsértette a SZÁD és tagjainak egyesülési jogát azzal, hogy a sztrájkhoz szükséges kötelező eljárásokat elhúzta, ezzel pedig gyakorlatilag kiüresítette a sztrájkjog érdemi gyakorlását. A Bíróság a magyar államot 10 ezer euró sérelemdíj és az eljárási költségek kifizetésére kötelezte.
Ez nem egy egyedi eset, a leköszönt kormány ugyanis minden, a végrehajtó hatalmat ellenőrizni kívánó szerv vagy szervezet – például a civil szervezetek, az Alkotmánybíróság vagy a szakszervezetek – mozgásterét jelentősen korlátozta
– mondta Kádár András, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke az ítéletet követő sajtótájékoztatón, aki a per során segítette a szakszervezeti dolgozókat. Szerinte az ítélet precedensértékű, ugyanakkor a magyar állam, bár feladata lenne a strasbourgi bíróság által megállapított jogsértések orvoslása, régóta nem tesz eleget ennek a kötelezettségének. Elég csak arra gondolni, hogy 2017-ben az EJEB ítélete arra kötelezte a magyar államot, hogy állítsa vissza az Iványi Gábor vezette Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) egyházi státuszát – amit 2011-ben jogellenesen vont meg –, de ezt azóta sem teljesítette.
A bíróság februárban jogsértőnek találta az úgynevezett „megbízhatósági törvényt” is, amely alkalmas arra, hogy az állami dolgozókat titkosszolgálati eszközökkel megfigyelje.
Jogsértő a magyar orvosok és tanárok megfigyelésére is alkalmas „megbízhatósági” törvény a strasbourgi bíróság szerint
Az ítélet értelmében a kormánynak hatályon kívül kell helyeznie a jogsértő szakaszt.
Üzenjük Kátai-Németh Vilmosnak, hogy mi készen állunk az egyeztetésre.
Ezt már Köves Ferenc, a SZÁD elnöke mondta. A szociális és családügyi miniszter a múlt heti bizottsági meghallgatásán beszélt arról, hogy a kormány tárgyalni fog a szakszervezetekkel és a szakmai szervezetekkel is, és azt is mondta, hogy felül fogják vizsgálni a munka törvénykönyvét. A miniszter úgy fogalmazott: a Fidesz-kormány cinikusan szétverte a szakszervezeteket, és azt is mondta, fontos lenne, hogy a munkások tisztességes bért, ne alamizsnát kapjanak.
A Tisza Párt programjában emellett 25 százalékos béremelést ígért a szociális ágazatban dolgozóknak. Köves Ferenc szerint, bár ez csak a bérrendezés első lépése lenne, örülnek annak, hogy az új kormány hajlandóságot mutat a szociális dolgozók helyzetének javítására. A SZÁD 6 másik szervezettel együtt kapcsolatba lépett az új kormánnyal, amire Köves Ferenc szerint már érkezett is válasz, de most azért megvárják, hogy „mindenki elfoglalja az íróasztalát”, és elkezdődhessen az érdemi munka.
A Fideszt keményen kritizálva vázolta terveit a leendő szociális és családügyi miniszter, Kátai-Németh Vilmos
Az Egyenlő Bánásmód Hatóság újraélesztése, egyedülálló szülők támogatása, közfoglalkoztatási reformok indítása, az akadálymentesítés felgyorsítása és teljes átvilágítás a gyermekvédelmi rendszerben – többek között erről beszélt miniszterjelölti bizottsági meghallgatásán a parlamentben Kátai-Németh Vilmos, aki a szociális ágazatért felel majd. A tiszás politikus nem hagyta ki azt sem, hogy felsorolja a Fidesz bűneit az elmúlt évekből.
Erre már csak azért is szükség lenne, mert a szociális ágazatban dolgozók 2019-ben készített 12 pontja ugyanannyira érvényes ma, mint 7 éve volt.
Ebben többek között a pótlékok helyett garantált és kiszámítható béremelést, a munkahelyi biztonság növelését, a szociális célokra fordított költségvetés emelését, valamint ingyenes, rendszeres szupervíziót és egy rugalmasabb nyugdíjba vonulási rendszert követeltek, de javasolták a Nemzeti Munkaügyi Kerekasztal létrehozását is.
Nyitókép: Az MKKSZ „lyukas cipős” demonstrációja 2025. október 6-án a Karmelita kolostor előtt. Fotó: HVG / Cabrera Martin
