A világ leghíresebb divattervezőit inspirálja alkotásra Frida Kahlo 64 évvel a halála után is, és a Frida-mánia nem hagy alább. A mexikói festőművész, feminista ikon ruhatárának titkát próbáltuk megfejteni.
Frida Kahlo életét végigkísérte a testi-lelki fájdalom, mégsem adta meg magát: szenvedését szenvedéllyé formálta a vásznon és az életben. Már kortársait elvarázsolta, az ezredfordulóra pedig popkulturális ikon lett belőle. Szombaton a Magyar Nemzeti Galériában nyílik festményeiből az első magyar kiállítás. Portrénkban összegyűjtöttük néhány érdekes motívumot, amelyek meghatározták művészetét és a későbbi kultuszt is.
A Mexikóból érkező több mint 30 Frida Kahlo-festmény és grafika mellett láthatunk a festőről készült fotókat, és Kahlo magyar nyelven megírt szerelmes levelét is elolvashatjuk. A Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria kiállítása július 7-én nyílik.
1,45 milliárd forintot szán a kormány Aba-Novák Vilmos Lengyel–magyar barátság – Pannósorozat a varsói magyar kiállítás előcsarnokához című művének a magyar állam javára történő megvásárlására. Az öt nagyméretű kép a Magyar Nemzeti Galériába kerül.
A kérdés jogos, mert Georg Baselitz megosztó figura. Olvasatomban azonban közel sem oly módon megosztó, ahogy azt a művész maga manipulatív módon kívánatosnak tartaná. Nem sétálok bele ebbe a csapdába. Szándékosan nem az esztétikai elveit, művészeti gyakorlatát tekintem határsértőnek, hanem a karrierjére vonatkozó döntéseit, férfi életvitelét, a művész társadalmi szerepéhez köthető felfogását, ezekkel kapcsolatos elszólásait és művésznyilatkozatait, amelyeket Baselitz mint erkölcsi lény produkált pályafutása során, és amely ideológia nyilvánvaló módon a munkáiban is tetten érhető.
Neve ellenére egyetlen állandó kiállítás sem állandó, hanem időszakosan változó. Stabil komponense a múzeumi gyűjtemény, amelynek áttekintő bemutatását szolgálja, változó ellenben a kutató (és néző), aki újra és újra megalkotja a maga történetét egy korszak művészetéről. Az állandó kiállítás átrendezése olykor külső körülményekhez, intézményi változásokhoz kötődik, máskor egy új nemzedék belső késztetésére jön létre. Mondhatnánk, generációs alkotás, amely egy nemzedék olvasatát, újragondolt történelemfelfogását tükrözi, hogy aztán egy emberöltőre meghatározza a látogatók képét a magyar művészetről.
Vasárnap zár a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) Picasso - Alakváltozások, 1895-1972 című kiállítása; az utolsó három napon hosszított nyitvatartással várja a látogatókat az MNG.
Ennél pedig már csak az jobb hír, hogy a nagy érdeklődésre való tekintettel még egy hónapig lehet gyarapítani a nézők számát a Várban a Picasso – Alakváltozások, 1895–1972 című kiállításon.
A nagy aukciókon mostanában rendre rekordárakat elérő Modigliani műveiből először nyílik átfogó tárlat Magyarországon. Mi adja a kiállítás különös jelentőségét?
Egy grafikus a nyilvános tervek alapján elkészítette a Városligetbe tervezett új Nemzeti Galéria élethű látványterveit. Ezeken ijesztően nagynak tűnik a Petőfi Csarnok helyére tervezett épület.
Több mint száz festményt, rajzot és szobrot mutat be a Magyar Nemzeti Galéria Picasso – Alakváltozások című tárlata. A művészettörténet egyik legnépszerűbb festője számos fő művének megtekintéséhez júliusig tehát nem kell Párizsba utaznunk, elég csak felmennünk a Várba.
A Musée national Picasso-gyűjteményéből válogatott hatvan alkotást a művésznek a budapesti Szépművészeti Múzeumban és a Ludwig Múzeumban őrzött alkotásai egészítik ki. A kiállítást jövő áprilistól lehet látogatni a Magyar Nemzeti Galériában.