A határvadászoknak mindössze egy 160 órás „gyorstalpalót” kell elvégezniük, amelyre a jelentkezési feltétel az általános iskolai nyolc osztály elvégzése – emlékeztet Hadházy Ákos.
Közeledik az év vége, így a HVG-n idén is olvasóink segítségét kérjük, hogy eldöntsük, mely események és kik tették olyan emlékezetessé 2025-öt. Ezúttal az év legszürreálisabb eseményeit szedtük össze, amelyekről mi is alig hittük el, hogy tényleg megtörténtek.
Kiderült, mennyivel nő a minimálbér, és miért nem sikerült értékelhető GDP-növekedést összehozni. A Molt hírbe hozták orosz cégek európai érdekeltségeivel, a Fitch nem épp hízelgő véleményt mondott a magyar helyzetről, Völner Pál pedig visszatért. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Az ELTE éghajlatkutatóinak számításai szerint egy emberöltő alatt 25 nappal lett hosszabb a nyár és a tavasz Magyarországon, és ez azt jelenti, hogy az év közel kétharmadát ez a két évszak tölti ki. A klímaváltozás sok mindenben megváltoztatja az életünket, de a Duma Aktuál csapatából volt, aki megpróbálta megtalálni az előnyét annak, hogy melegebb és szárazabb az időjárás hazánkban: például nem kell annyit fűteni és füvet nyírni, illetve homokóra-nagyhatalom lehet belőlünk. Illetve annak is meglehetnek a szépségei nyaralótulajdonosként, ha kiszárad a Balaton: csak egy puszta lesz büfékkel körülvéve.
Az Orbán-kormány és a Mol szívesen rátenné a kezét az amerikai szankciók által ellehetetlenített orosz olajipari érdekeltségekre a Balkánon, de kérdés, elég-e ehhez körbeudvarolni Trumpot és Putyint.
A német konszern odahaza ezrével számol fel állásokat, és Magyarországra telepíti át a termelést, amely így olcsóbb – írja Max Hägler, miután felkereste a kecskeméti üzemet.
A jogállamisági hiányosságok miatt visszatartott források az okai annak, hogy a magyar költségvetés már többet fizet az Európai Uniónak, mint az Európai Unió Magyarországnak.
Tizenötödször találkozott a magyar miniszterelnök Vlagyimir Putyinnal; hetvenhárom év után 9,5 millió fő alá csökkent az ország népessége; megérkezett a Moody’s hitelminősítése. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Az Átlátszó szeptember végén arról írt, hogy Lázár János építési és közlekedési miniszter kinevezése óta még soha nem utazott vonattal hivatalos útra. Több se kellett a Duma Aktuálnak, hogy kivesézze ezt a hírt.
Bár a régióban Csehországnál, Szlovéniánál és Horvátországnál jobban szerepelt Magyarország az egy főre jutó jövedelem inflációval korrigált alakulását, vagyis a reálértéket nézve. Románia utcahosszal vezeti a mezőnyt, de a magyarok előtt vannak a lengyelek és a szlovákok is.
A Belügyminisztérium szerint Grecsó Krisztián azért háborodott fel, mert nem ismeri Pintér Sándor teljes válaszát a kórházakban hagyott csecsemőkkel kapcsolatos kérdésre.
A brit költségvetési hiány csökkentése érdekében belengetett vagyonadó apropóján reflektorfénybe kerültek az aranyvízum programok, amelyek bizonyos összeg befektetéséért cserében állampolgársághoz, illetve letelepedési és tartózkodási engedélyhez lehet jutni. E programok közül ezúttal az új-zélandit járjuk jobban körül.