És akkor a gödi szennyezés füstje a Karmelitát is elérte

Hétfő reggel hatig kellett várni, hogy kitörjön a hét botránya: akkor írta meg a Telex, hogy a gödi Samsung-gyár mixing részlegének levegőjében a határértéket sok százszorosan meghaladó koncentrációban voltak rákkeltő anyagok, a kormány pedig tudott erről, de a cég lobbiereje és az akkuipari nagyhatalmi álmok erősebbek lettek az aggodalmaknál. Az ellenzéki politikusok sorra tették a feljelentéseket, a rendőrség nyomozást is indított, Szijjártó Péter pedig a Telexet jelentette fel álhírterjesztésért. A kormány beleállt a történetbe, a Samsunggal együtt állítja, hogy maximálisan biztonságos az üzem.

Aztán a Telex azt is megírta, hogy a gödi gyár vezetése a kormánytól várta volna, hogy ellehetetlenítse az üggyel szintén sokat foglalkozó Átlátszót, azt pedig a HVG-nek idézte fel a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke, hogy a vállalat a kormány segítségével tűzzel-vassal irtotta a dolgozói érdekképviseletet. Hogy a kormányülésen mi hangzott el, azt a mostani szabályok szerint nem igazán lehet bizonyítani – itt tartunk most, de egész biztos, hogy nincs még vége az ügynek.

Normál körülmények között a hét egyik legfontosabb híre lehetett volna, így viszont a gödi botrány és a Magyar Péter ellen induló lejáratási kísérlet mögött szinte fel sem tűnt: sorozatban az egymást követő negyedik évben is az Európai Unió legkorruptabb országa lett Magyarország a Transparency International jelentése szerint, annyi különbséggel tavalyhoz képest, hogy most Bulgária még többet rontott a pontszámán, úgyhogy holtversenyben vagyunk az EU utolsói.

Túry Gergely

Martin József Péter, a TI Magyarország ügyvezető igazgatója arról beszélt a HVG kérdésére: van már néhány európai ország az Unión kívül, amely megelőz minket – Montenegró, Koszovó, Észak-Macedónia –, a magyar korrupciós helyzet pedig egyre inkább a latin-amerikaira hasonlít. Már csak azért is, mert mostanra véget ért a 2010-es éveknek az a különös helyzete, hogy az egyre nagyobb korrupció ellenére is nőtt az életszínvonal, mára a rendszer korruptsága egyértelműen rombolja a gazdaságot is.

Közel nyolc éve nem látott szintre esett az infláció, a fogyasztói árak most 2,1 százalékkal magasabbak csak, mint egy éve voltak. Ebben fontos szerepet játszott az árrés szabályozása – a kormány azzal a lendülettel meg is hosszabbította május végéig, a kereskedők tiltakozása ellenére –, a szokásosnál visszafogottabb január eleji átárazások, de a tavaly januárinál sokkal olcsóbb benzin és az élelmiszerárak világpiaci zuhanása is. Az alacsony infláció azt is jelenti, hogy belátható közelségbe került a kamatcsökkentés, a bankok pedig véget vethetnek az alapszámla ingyenességének. Az év elején szokásos módon átírták azt is, mi és milyen súllyal számítson bele az inflációba – búcsúzunk az after shave-től és a 3D-s mozitól, itt van helyettük a tortilla.

Persze az ország helyzete ettől még nem fényes: a gazdasági növekedésünk már megint a legalacsonyabb volt az EU-ban, a GDP-nk pedig most alacsonyabb, mint amekkora a legutóbbi parlamenti választás idején volt, egy kevés esély maradt arra, hogy az idei választásig legalább visszatér a 2022. második negyedéves szintre.

A hét képe: Iványi Gábor a vádlottak padján

Fazekas István

Új mélységekbe süllyedt a kampány a héten, miközben amúgy valóban lenne miről beszélni az érdemi kérdések közül is. Miután a Tisza Párt az előző hétvégén bemutatta a programját, el lehetett kezdeni azt elemezni. Mi úgy számoltunk, hogy a dokumentumban szereplő ígéretözön évente nagyjából 2-3 ezer milliárd forintjába kerülne az országnak, az ellenzéki párt 3300-4200 milliárd forint, évente előteremthető pénzről beszél.

Az ígéretlistán az egyik legnagyobb, 500 milliárd forintos tétel az, amennyivel az egészségügy költségvetési támogatását emelnék évente, a családtámogatások szintén közelítenék ezt az összeget, de a nyugdíjasoknak adott ígéretek is 400 milliárd környékén vannak. Ahhoz, hogy behozzanak ennyi pénzt, a legnagyobb egyszeri tétel az EU-pénzek megszerzése lenne, de hosszú távon más is kell. Itt jöhet képbe a közbeszerzések túlárazásának csökkentése, a propaganda és a NER-közeli cégek támogatásának leállítása és a gazdaság remélt felpörgése.

Az újságírói több, mint harmadától megválik a Washington Post, mert a tulajdonosa, Jeff Bezos el akarja tüntetni a veszteséget – illetve bírálói szerint mert becsicskul Donald Trumpnak. Pedig Bezost annak idején megmentőként üdvözölték, ő maga is presztízskérdésnek nevezte a lap felvirágoztatását.

Oliver Contreras / AFP

A nagy amerikai cégek közül a Disney került még a figyelem középpontjába a hosszú távú terveivel, hiszen második nekifutásra sikerült megválasztani a cég élére a vidámparkok irányításával nevet szerzett Josh D’Amarót. Az új vezető feladata az lesz, hogy a filmes és a streaminglábát megerősítse a vállalatnak, hogy újra legyenek pénzre váltható hőseik és meséik.

Felbolygatta a biztosítási szakmát egy levél, amelyet állami fenntartó intézmények küldenek ki az alájuk tartozó szervezeteknek arról, hogy a jövőben „mellőzzék” a független biztosításközvetítők alkalmazását. A hivatalos indok a költségracionalizálás és a nagyobb verseny.

A szakmában nagy a tanácstalanság, hogyan értelmezzék a kormány váratlan – amúgy indokolt – takarékossági intézkedését: ennyire nincs pénz a kasszában vagy ez egyfajta jelzés arra, hogy még Mészáros Lőrinc piaclehúzásának is van határa. A leggazdagabb magyar ugyanis ezt a piacot is letarolta, a Hungarikum Alkusz az állami intézmények és cégek biztosításközvetítésénél megkerülhetetlen.

Százmilliárdos piacot forgathat fel Magyarországon az, ahogyan eldurvult a fitneszháború. Az ország fitnesziparában az hozhatja el a nagy változásokat, hogy a nemrég feltűnt influenszerek harcot hirdettek azok ellen, akik szerintük kamu tanításokkal próbálják lehúzni a követőiket. Tény, hogy nagyon sok pénzt el lehet költeni étrendkiegészítőkre, amelyet a mítoszvadászok placebónak tartanak, vagy a legjobb esetben is pénzkidobásnak.

Mihály Andor, a Fizikalozófia oldal működtetője

Facebook / Fizikalozófia

De hogy még bonyolultabb legyen a helyzet, beszálltak a harcba a profi testépítők is, akik közül többen nehezményezik, hogy az új generáció más edzéselveket követne. Itt viszont kétfelé megy a vita, hiszen teljesen más a célközönség: ahogy a HVG-nek nyilatkozó edzők elmondták, egyre inkább azok a 45-ön túli férfiak keresik őket, akik nem egy profi életét akarják követni, hanem az egészségmegőrzésért edzenek.

Nyitókép: A gödi Samsung gyár bejárata. Fotó: HVG / Reviczky Zsolt