Egy volt szovjet ügynök állítása szerint Sztálin jóváhagyásával széles körű, meglepő részletességű kémkedés folyt Mao Ce-tunggal szemben, a szovjet hírszerzés még a kínai elnök székletét is kivizsgálta, hogy így tudjanak meg többet Mao életviteléről, illetve megpróbálhassák megjósolni lehetséges döntéseit.
Hatvanöt éve, 1949. október 1-én kiáltották ki a Kínai Népköztársaságot, melynek alapkövét a pekingi Mennyei Béke kapujánál Mao Ce-tung rakta le. Mao, aki már a Kínai Kommunista Párt 1921-es alapításánál is jelen volt, végül a Csang Kaj-sek vezette Nemzeti Párttal (Kuomintang) szembehelyezkedve, a Vörös Hadseregével az oldalán szerezte meg a hatalmat. A 65 éves népköztársaság az alapítása óta őrzi egykori rendjét, a vezetés pedig továbbra is a kommunisták kezében van, annak ellenére, hogy többször is fegyveresen kellett efojtani az ellenzéki hangokat. Hongkongban közel egy hete tartanak az ellenzéki és diáktüntetések, a résztvevők pedig az évforduló előtt ultimátumot adtak Hongkong kormányzójának: vagy szerdáig visszalép és visszavonják a Peking által hozott kormányzóválasztási jogszabályt, vagy még nagyobb számban vonulnak az utcára.
Visszafogottság és kettősség jellemezte Mao Ce-tung születésének 120. évfordulóját Kínában. Nemcsak a néhai vezető dicső tetteit, hanem azokat a - Mao halála után kezdődött - gazdasági reformokat is méltatták, amelyek szöges ellentétben állnak a kommunista Kína atyjának elképzeléseivel.
Mao Ce-tung érdemei felülmúlják hibáit a kínaiak elsöprő többsége szerint. Ez derült ki a "nagy kormányos" születésének 120. évfordulója alkalmából készített, a kínai hivatalos sajtóban kedden közzétett felmérés eredményeiből.
A vártnál tízszer magasabb áron kelt el egy Mao Ce-tungot ábrázoló fotó, amelyet negyedik felesége, Csiang Csing, a 20. századi kínai történelem egyik leggyűlöltebb személyisége készített a kínai kommunista vezérről.
Hozzávetőleg 11,4 millió dollárért kelt el a 19-20. századi kínai festészet nagy alakjának, Csi Paj-sinak egy képe egy Pekingben tartott árverésen hétfőn - közölte a Poly aukciós ház.
Feltehetően a kínai kormányfő hétvégi budapesti látogatása nyomán vált érdekessé az a neten keringő magyar röplap (ha hiteles példányról van szó), amely 1956 őszén, a forradalom és szabadságharc idején keletkezhetett. Eszerint Kína a magyarokat támogatta 1956-ban a Szovjetunióval szemben. De vajon tényleg támogattak minket?