65 éve tombol a kínai kommunizmus - Nagyítás-fotógaléria
Hatvanöt éve, 1949. október 1-én kiáltották ki a Kínai Népköztársaságot, melynek alapkövét a pekingi Mennyei Béke kapujánál Mao Ce-tung rakta le. Mao, aki már a Kínai Kommunista Párt 1921-es alapításánál is jelen volt, végül a Csang Kaj-sek vezette Nemzeti Párttal (Kuomintang) szembehelyezkedve, a Vörös Hadseregével az oldalán szerezte meg a hatalmat. A 65 éves népköztársaság az alapítása óta őrzi egykori rendjét, a vezetés pedig továbbra is a kommunisták kezében van, annak ellenére, hogy többször is fegyveresen kellett efojtani az ellenzéki hangokat. Hongkongban közel egy hete tartanak az ellenzéki és diáktüntetések, a résztvevők pedig az évforduló előtt ultimátumot adtak Hongkong kormányzójának: vagy szerdáig visszalép és visszavonják a Peking által hozott kormányzóválasztási jogszabályt, vagy még nagyobb számban vonulnak az utcára.
Napok óta tartanak a diáktüntetések Hongkongban, amelyeket az váltott ki, hogy a pekingi parlament augusztus végén módosította a 2017-es kormányzóválasztás szabályait: az új rendelkezések alapján a választható jelölteket egy 1200 fős, ''a hongkongi társadalom széles körét reprezentáló'' bizottság, de valójában a pekingi vezetés szűri ki, hogy bebiztosítsa magának a város Kína-hűségét.
A hongkongiak ezzel szemben szabad jelöltállítást akarnak, az események pedig a Kínai Népköztársaság 65. születésnapjával esnek egybe - részletes írásunkat a témával kapcsolatban ide kattintva olvashatja, a hongkongi eseményekről készült Nagyítás-fotógalériánkat itt tekintheti meg.
Tienanmen: Kína legkegyetlenebb napjának évfordulója - Nagyítás-fotógaléria
Huszonöt éve, 1989-ben az omladozóban lévő szocializmust, a Szovjetunióban Mihail Gorbacsovval meginduló reformfolyamatokat és a nemzetközi hangulatot látva Kínában is megmozdult valami. A pekingi egyetem diákjai már korábban – 1986-87 telén – felléptek a politikai reformok eléréséért, de a mellettük kiálló, végül 1987-ben elmozdított korábbi főtitkár, Hu Jao-pang halálának ürügyén 1989 áprilisban ismét előálltak a követeléseikkel: sajtószabadságot, a tüntetések tilalmának feloldását, Jao-pang újraértékelését és rehabilitálását, szabadságot, demokráciát, ezen kívül a pártvezetők jövedelmének nyílvánosságra hozatalát, az oktatás támogatásánk növelését, az értelmiség helyzetének javítását is követelték. A szívrohamban elhunyt politikus emlékére összegyűlt több ezer pekingi egyetemista tüntetett a pártközpont előtt és a Tienanmen téren, a megmozdulók lelkesedése pedig Hu Jao-pang hivatalos temetése után sem csökkent. Ezt követően a kínai pártvezetés parancsba adta a katonaságnak, hogy június 4-én reggel hat órára tisztítsa meg a teret: a városba bevonuló hadosztályok egyszerűen átgázoltak a fegyvertelen civileken, útjuk során pedig agyonlőttek mindenkit, aki eléjük került. A tüntetők közé lövetés, illetve a Pekingben lezajlott vérfürdő egyértelművé tette a vezetés álláspontját: nem lesznek politikai reformok, nem lesz demokrácia, és nem lesz többpártrendszer, a keményvonalas politikusok pedig egyértelmű győzelmet aradtak a pártvezetésben. 25 éve vezényeltek tankokat a Tienanmen téri civil tüntetők ellen.
A kínai kommunizmus diszkrét bája - Nagyítás-fotógaléria
A világ még csak találgatott, a Kínai Kommunista Párt legfelsőbb körei, körülbelül 30 ember viszont már jól tudta, kik fogják örökölni a Föld legnépesebb országának és második legnagyobb gazdaságának vezetését. November 8-án kezdődött a párt tízévente összehívott „őrségváltó” kongresszusa, ahol lecserélték a kínai vezetés felét-egyharmadát. Bár a legfontosabb pozíciókat a háttérben már kiosztották, az eredetileg négynaposra tervezett értekezlet elhúzódott a többi pozícióért folyó, utolsó pillanatban tartott alkudozások miatt. A legfontosabb kérdés az volt, hogy kik lesznek majd a legfelsőbb pártszervezet, a kilenctagú Politikai Bizottság Állandó Bizottságának (PBÁB) tagjai. A párt erős embere, Hszi Csin-ping biztos befutónak bizonyult - őt főtitkárnak meg is választották. A többi taggal kapcsolatban viszont csak a kremlinológia módszereit használva találgathatnak az elemzők, a káderek bevonulási sorrendjéből próbáltak a kiosztandó pozíciójukra következtetni.
A leghosszabb nap – Nagyítás-fotógaléria
Ismeretterjesztő Nagyítással emlékezünk meg a normandiai partraszállásról, amelyen nemcsak a világháború, de a háború utáni Európa sorsa is múlt. Emberek, tankok, hajók és csodafegyverek, amelyeknek hatása ma is velünk él.
Észak-koreai Krónika: Kim Dzsong Un valahány éves – Nagyítás-fotógaléria
Kim Dzsong Un 30 éves. Vagy 31. A Wikipédia utóbbit állítja, de több másik forrás szerint most van a kerek évforduló. Mindegy is, Dennis Rodman szerdán dallal köszöntötte fel, képszerkesztőink pedig összerakták, miként számolna be a helyi Krónika e feltétlenül jó hírről. Buli van. Megmutatjuk.
Május 1.: Sör, virsli, kommunisták és kígyó a ligetben - Nagyítás-fotógaléria
Az elmaradhatatlan sör, virsli mellett a szakszervezetek, tízméterenként jelen lévő ellenzéki pártok, volt kommunista jelképek és egy kígyó uralta a hangulatot a Városligetben. Össze-vissza kapkodó képriportunk a munka ünnepéről.
Ilyen a Tienanmen tér óta nem volt – Nagyítás-fotógaléria
Demokráciáért tüntetők tízezrei árasztották el Hongkong belvárosának utcáit, megbénítva a város közlekedését. A demonstrálók egy bevásárlónegyedet és egy lakóövezetet is elözönlöttek. Vasárnap véres jelenetekre került sor a hongkongi utcákon, több tucat tüntetőt őrizetbe vettek. A rendőrfőnök szerint a rendőrség a lehető legfinomabban lépett fel az illegális tüntetés ellen. Az elmúlt három napon 41 ember sérült meg, köztük rendőrök is. Az Occupy mozgalom támogatóiból és diákokból álló tömeg ragaszkodik hozzá, hogy a 2017-es kormányzóválasztáson Hongkong önállóan állíthasson jelölteket, Peking viszont fenntartja magának a jelöltállítás jogát. A rohamrendőrök hétfőn visszavonulót fújtak, miután egész éjszaka gumibotokkal és könnygázzal próbálták feloszlatni a tömeget. Negyed évszázada nem volt ilyen méretű megmozdulás Kínában.