Gyermeknyelvről, az anyanyelv elsajátításáról szóló tanulmányt kaptak az érettségizők a középszintű magyarvizsgán. A szövegalkotási feladatnál Márai Sándor egy elbeszélését is lehetett elemezni.
Kerényi Imre a készülő állami propaganda-könyvsorozat részeként mindenfajta jogosultság és engedély nélkül adta ki Weöres Sándor, Szabó Magda és Márai Sándor műveit – írja az Index.hu.
Márai Sándor-idézetet konferált fel évértékelőjében Orbán Viktor, a gondolatot el is mondta. A gond csupán az, hogy az valójában Ottlik Gézától származik. Más esetekben sem volt pontos.
Gárdonyi Géza nevét viseli annak a nyolc magyar felfedezésű kisbolygónak az egyike, amelynek elkeresztelését a múlt év végén hagyta jóvá a Nemzetközi Csillagászati Unió - adta hírül az Egerben megjelenő Egri Magazin legfrissebb száma.
Sok a gond a 2013-as Európa kulturális fővárosának választott Kassán a programok szervezése körül: már a hűtlen kezelés is felmerült, a magyar szervezetek szerint pedig nem kapnak sem elég lehetőséget, sem elég támogatást.
Nyolc bemutatót tervez a következő évadra a budapesti Új Színház, melynek vezetői keddi sajtótájékoztatójukon szép sikerként értékelték a teátrum rövidesen záruló évadát.
Gerd Böckmann, Marozsán Erika, Csányi Sándor és Eperjes Károly főszereplésével kerül csütörtökön a hazai mozikba Sipos József új filmje a Kaland, amely Márai Sándor azonos című színműve alapján készült. A 84 perces filmdráma mintegy 140 millió forintból forgott az idén.
"Nekem száz oldal kell ahhoz, amit ő egyetlen vonallal ki tud fejezni" – mondta Márai Sándor a festő, grafikus, illusztrátor, karikaturista Zórád Ernőről, aki 100 éve, 1911. október 16-án született.
A Helikon online kérdőíves kutatásából kiderül: Márai Sándor a magyar irodalom legjobb három írójának egyike, de az olvasók túl pesszimistának tartják.
Tartozunk annyival Wass Albertnek és Márai Sándornak is, hogy megpróbáljuk helyükre tenni az emigráns magyar írókat – véli Ferdinandy György, akit bosszant nevezettek kritikátlan hazai kultusza.
„Nem rossz ötvenévesnek lenni. A köd lehull a szemünkről, az ember tisztábban lát” – írja Márai Sándor 1950-ben. Naplóiban, melyeket 1950-ben és 1951-ben írt, több a számvetés, mint a korábbi visszaemlékezésekben. E két év a magyar történelem egyik legsötétebb periódusa. Márai jórészt bolsevista pokolként írja le Capri paradicsomából a magyar helyzetet, meglátása szerint a bolsevizmus merénylet az emberiség minden megnyilatkozása ellen.
