Az LMP az Országgyűlés január 17-i összehívásán dolgozik – derült ki Karácsony Gergelynek, az ökopárt frakcióvezető-helyettesének csütörtöki sajtótájékoztatóján. Az LMP a médiatörvény legelfogadhatatlanabb vadhajtásait szeretné visszavonatni a január 17-i ülésnapon.
Nem valószínű, hogy lesz rendkívüli parlamenti ülésnap január 17-én a médiatörvény ügyében, mivel az ellenzéki pártok közül csak az 58 fős MSZP-frakció támogatja a 15 frakciótagot számláló LMP ebbéli kezdeményezését, a házszabály pedig a képviselők egyötödének támogatásához köti az ülés összehívását. A Jobbik közölte: nem támogatják a rendkívüli ülést.
A miniszterelnök szóvivője szerint diszkrimináció lenne, ha kizárólag Magyarországot köteleznék médiatörvénye egyes passzusainak megváltoztatására, a már hatályos magyar jogszabályban ugyanis nincs olyan rendelkezés, amely más uniós tagállam joganyagában ne lenne megtalálható.
Az Európai Bizottság gyors és félreérthetetlen fellépésére van szükség a médiatörvény miatt Magyarország ellen. Minderről az osztrák szociáldemokrata európai parlamenti képviselők delegációvezetője beszélt.
Novák Előd szerint egyes hírekben tévesen az jelent meg a Jobbikról, hogy "a cél érdekében készek akár az MSZP-vel is közösen protestálni.
Laurent Wauquiez francia Európa-ügyi miniszter közölte, nem akarják megleckéztetni hazánkat. Mindezt azután mondta, hogy Budapest éles kritikával illette a magyar médiatörvény módosítására tett francia kérést.
Az Orbán-kormányt ért intenzív nemzetközi sajtóbírálatok nem egyenlők ugyan a nyugati országok vezetésének kritikáival, de szakértők szerint diplomáciai szinten mindenképpen visszaütnek.
Gyurcsány Ferenc blogjának idei első bejegyzésében röviden kitért a médiatörvényre és a Pirate Bay-re is.
Mi értelme volt tisztességes előkészítés nélkül, a szakmai szervezetekkel és az ellenzékkel való egyeztetés nélkül, rohammunkában keresztülhajtani az Országgyűlésen a médiára vonatkozó törvényeket? – teszi fel a kérdést Elek István Martonyi Jánoshoz intézett levelében.
A médiatanács minél kevesebb írott sajtót érintő ügyben járna el - ezt mondta Koltay András, a testület tagja, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság csütörtöki sajtóbeszélgetésén, aki arra is emlékeztetett, hogy a sajtótermékekre és a hírportálokra vonatkozó szabályok csak júliustól - Magyarország uniós elnökségének lejárta után - hatályosak.
A Külügyminisztérium európai uniós ügyekért felelős államtitkára szerint "nem véletlen", hogy a bizottság még nem minősítette a magyar médiatörvényt.
A névaláírás nélkül közölt, így a gazdasági-pénzügyi lap szerkesztőségének álláspontját tükröző írás szerint ha Magyarország megsért egy alapvető jogot, amelyben megállapodtak az EU-államok, akkor Brüsszel nem maradhat tétlen.
A médiatörvény kormányzati kommunikációjának hibáiról és a történetre adott reakciókról ír a Véleményvezér.
A Frankfurter Rundschaunak nyilatkozó Alexander Lambsdorff kijelentette: a brüsszeli bizottság nem vonulhat vissza egy hosszadalmas jogi vizsgálat mögé.
A szocialisták a jogszabály teljes megsemmisítését kérik a testülettől, mivel részleteiben javíthatatlannak tartják.
A The European Voice című brüsszeli hetilap szerint Magyarországnak el kell oszlatnia a médiatörvénnyel kapcsolatos kételyeket.
Senkit nem terhel személyes felelősség amiatt, hogy Magyarországnak rossz a nemzetközi sajtóvisszhangja - jelentette ki Kovács Zoltán, a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár a Magyar Televízió Ma reggel című műsorában csütörtökön.
A magyarországi médiatörvény megalkotásának hátteréről írt csütörtöki számában két román napilap. A magyar médiatörvény rendelkezései érvényesek a magyarországi lapok romániai tudósítóira is, ők azonban azt mondják, nem kaptak otthonról instrukciókat.
A Népszabadság, a Népszava, a 168 Óra és a Magyar Narancs a jelentette meg csütörtöki számában azt a szöveget, amelyben köszönetet mondanak - a részletesen felsorolt - szakmai szervezeteknek, hírügynökségeknek, nyomtatott sajtótermékeknek és televízióknak.
A médiahatóság által kivethető súlyos bírságok csökkenthetik a legnagyobb hazai kereskedelmi tévék és rádiók értékét, amelyeket így olcsóbban vásárolhatnának meg Fidesz-közeli befektetők – legalábbis ezt vázolja fel a médiatörvény gazdasági hatásairól szóló egyik elemzői forgatókönyv.
