szerző:
hvg.hu

Az Orbán-kormányt ért intenzív nemzetközi sajtóbírálatok nem egyenlők ugyan a nyugati országok vezetésének kritikáival, de szakértők szerint diplomáciai szinten mindenképpen visszaütnek.

Orbán Viktor nemzetközi tekintélyvesztését mutatja, hogy az elmúlt időszakban a külföldi sajtó szinte megállás nélkül ostorozza a magyar kormányt, amelyik láthatóan bénultan figyeli az eseményeket. Sőt, néha még kínos helyzetbe is lavírozza magát. Ennek egyik emlékezetes mozzanata volt, amikor a luxemburgi külügyminiszter, Jean Asselborn egy interjúban élesen bírálta a magyar médiatörvényt, mire Orbán Viktor szóvivője, Szijjártó Péter azt állította: amit Asselborn nyilatkozott, az nem a luxemburgi kormány hivatalos álláspontja. Csakhogy Asselborn a hvg.hu-nak adott telefonos interjújában azt állította, hogy külügyminiszterként és miniszterelnök-helyettesként ő bizony a luxemburgi kormány nevében beszélt.

„Más a sajtóhír és más a diplomáciai üzenet”

S bár a minap már a német külügyi államminiszter, Werner Hoyer is annak a véleményének adott hangot, hogy médiaügyekben a soros EU-elnök Magyarország helyett inkább az Európai Bizottság tárgyaljon Fehéroroszországgal és Ukrajnával, hvg.hu-nak nyilatkozó, a nemzetközi kapcsolatokat, a diplomáciát és a protokollt jól ismerő szakértők szerint a soha nem látott intenzitású negatív külföldi sajtóvisszhang valóban nem tekinthetőek külföldről érkező kódolt kormányüzeneteknek. „Külön kell választani a sajtóhíreket a diplomáciai üzenetektől” - magyarázta a hvg.hu-nak Pintér István, a Geopolitikai Tanács elnöke.

Pintér István szerint adott ország üzenete nem attól erős, hogy a sajtóban jelenik meg. „Adott esetben akár egy bojkott erősségével is felérhet az, ha egy tapasztalt diplomata egy másik tapasztalt diplomatának vacsora közben elmond néhány mondatot, megjelölve esetleges magas szintű, miniszterelnöki vagy kancelláriai forrását” – mondta. Igaz, ha a diplomata tapasztalatlan, akkor a „finom, de üzenetértékű” mondatokat sem képes dekódolni. „Ez legalább olyan nagy baj, mint amikor a diplomata nem meri hazajelenteni a küldő külügyminisztériumának a valódi híreket. Ezzel ugyanis vakvágányra viheti az otthoni döntéshozatalt” – magyarázta a szakértő, hangsúlyozva, hogy ez nem a magyar helyzetre, hanem általánosságban értendő.

Becsomagolva is megértik

A klasszikus diplomáciában a metabeszéd segítségével fejezik ki tetszésüket vagy nem tetszésüket a felek – mondta a hvg.hu-nak Görög Ibolya protokollszakértő, aki 1987 és 1999-ig a Miniszterelnöki Hivatal protokollfőosztályát vezette, így számos kormányfő – köztük Orbán Viktor – keze alatt is dolgozott. „A metabeszédnek nagyon komoly tartalma, üzenete van. Világos, egyenes beszéd, csak be van csomagolva, hogy ne legyen sértő” – hangsúlyozta a szakértő. A metabeszéd egyik funkciója, hogy a felek megmondhassák egymásnak a véleményüket, de ne túl direkten. Ha például egy külföldi diplomata vagy állami vezető „rosszallását fejezi ki” egy ügyben, az diplomáciai nyelven már az egyik legerősebb bírálatnak számít, függetlenül attól, hogy a sajtón vagy diplomáciai csatornákon keresztül üzen így az illető.

„Ezt előre lehetett volna észlelni”

Magyarország az utóbbi időben egy „nagyon összehangolt támadás-sorozat alá került”, ami részben az EU-elnökséggel is összefügg – állítja Pintér István. „Ezekre a támadásokra fel lehetett volna készülni, hiszen egy tapasztalt, professzionális diplomácia az intő jeleket időben észleli és megteszi azokat a lépéseket, amelyek szükségesek egy adott ország jó hírnevének fenntartásához. Ez az egyik legfőbb feladata a diplomáciának” – hangsúlyozta a Geopolitikai Tanács elnöke. Szerinte a külföldi újságírók „valahonnan megkapták a sok esetben téves, fals információkat”. Példának a médiatörvényt említette, amit a külföldi sajtó sokszor úgy bírált, hogy az újságírók el sem olvasták, meg sem kapták az eredeti szöveget. Úgy véli, a sajtóbírálatok összefüggésben vannak azzal is, hogy az EU-elnökség miatt a Magyarországról szóló – akár téves – információk könnyebben eladhatóak a médiában. „Nem a külföldi sajtóban, hanem a diplomáciai csatornákon keresztül érkező üzeneteket kell komolyan venni” – hangsúlyozta Pintér István.

Orbán Viktor és Angela Merkel. Már nem olyan a kapcsolat, mint régen
©

„Vége a függönyök mögötti diplomáciának”

Némileg másképp látja ezt Romsics Gergely, a Magyar Külügyi Intézet tudományos munkatársa. Szerinte már vége annak a kornak, amikor a diplomácia egy rejtélyes terület volt, s a fontos dolgok „a függönyök mögött dőltek el”. „Ez nyilván megfelel a 18-19. századi európai diplomáciai gyakorlatnak és vannak elemei, amelyek megmaradtak napjainkra is” - közölte. Példának említette Irán és az Egyesült Államok kapcsolatát, ahol tudni lehet, hogy a két ország diplomatái különböző nemzetközi szervezetek mellékszobáiban szeretnek találkozni egymással, s ott tényleg nem tudhatjuk – legfeljebb csak a nagyon bennfentes szakértők -, hogy ők hogyan és mit üzengetnek egymásnak. „Ez a fajta archaikus kommunikációs módszer olyan esetekben meghatározó ma is, amikor különböző feszültségek miatt a két ország közötti kapcsolatok nagyon gyengék, és a diplomácia sem használhatja a nyilvános fórumokat aggályok nélkül, illetve abban az esetben, ha nagyon érzékeny, például biztonságpolitikai kérdésről van szó.

Ám minél inkább baráti országok közötti viszonyokról beszélünk, s minél inkább mozdulunk el a liberális pólus fele, ahol megerősödik a politikának a sajtó és társadalom általi kontrollja, annál kevésbé őrzi meg dominanciáját az archaikus, titkos diplomácia” - magyarázta. „„Ezt úgy kell elképzelni, mint egy négypólusú mátrixot. Felül van a kormány-kormány, alul a társadalom-társadalom pólus. A kapcsolatok minőségét az határozza meg, hogy ezek mennyire tudják egymást kölcsönösen, illetve keresztben megszólítani. Márpedig a tipikusan európai liberális országokban a leggyakoribb, hogy ezek a pólusok egymást kölcsönösen elérik, mindegyik képes megszólítani – ha nem is egyenlő erővel – a többi pólust” – fogalmazott Romsics. Földhöz ragadtabb példát is említett. „Amikor a magyar ember 1989-ben látta a bécsi bevásárlóközpontot, az egy társadalom-társadalom típusú kapcsolat volt. Amikor eljött egy külföldi politikus, például az idősebb Bush, és mondott egy nagyhatású, a társadalmi várakozásokat befolyásoló, alakító beszédet, az a kormányzat-társadalom típusú interakcióra volt példa.” Mint mondta, a hazai intézményekbe vetett bizalom a rendszerváltás után alacsony volt, s abban a helyzetben nagyon erősen tudtak beáramolni a külföldi elvárások akár a nyugati kormányzatok, akár a nyugati társadalmak felől. „Ettől kezdve a magyar politikusnak nem volt választása, az európai és atlanti integrációt támogatnia kellett” - mondta.

Számít az, hogy mit ír a sajtó

Jóllehet abban nincs vita a szakértők között, hogy a külföldi sajtóbírálatok nem tekinthetők kódolt külföldi kormányüzeneteknek, Romsics Gergely szerint igenis kihatással lehetnek a kormányközi kapcsolatokra is. „A bürokrata és a politikus gyakran nem kreatív értelmiségi. Sémáit, amellyel a világot értelmezi, legalább részben veszi valahonnan. Márpedig ezeket a sémákat – saját bürokratikus kultúrája mellett – a sajtó, a tudomány, a közélet termeli ki” - fogalmazott. Magyarán a sajtó kialakít az elitcsoportokban (és akár szélesebb társadalmi csoportokban is) bizonyos várakozásokat azzal kapcsolatban, hogy egy adott kormány miként kezelje Magyarországot. Ezek a várakozások pedig közvetve vagy közvetlenül, de részben felszivárognak a kormányzati gondolkodás és tervezés szintjére.

„Az információs társadalomban a diplomata már nem egy külön világban él, sőt, az újságból is tájékozódik. Emiatt középtávon már nemcsak presztízsköltsége van a dolognak, hanem egy megbízhatósági költsége is. Minden, a magyar kormánnyal végzett interakcióra kerül egy kockázati prémium” – kommentálta a helyzetet egy név nélkül nyilatkozó diplomáciai szakértő. Hangsúlyozta, hogy a diplomácia készpénze a presztízs és jelenleg a presztízs elvesztése elkerülhetetlen rövid távon, ha csak nincsen valami nagyon határozott ellenkommunikáció. Szerinte Martonyi János külügyminiszter megtette a legfontosabb lépést, amikor kifelé beszélve azt mondta, hogy nem zárja ki a médiatörvény korrigálását, ha később kiderül, hogy az nem működik megfelelően. Mindez persze nem jelentheti azt, hogy olyan esetekben, ahol félreértésről vagy rosszindulatú értelmezésekről van szó, a magyar kormánynak nem kellene „sarkára állnia”. Az egyértelműen védhető pozíciókat tartani kell, ugyanakkor másutt rugalmasságot is kell demonstrálni. És fontos természetesen, hogy mindez egységesen történjen.

Mi lesz most?

Egy másik név nélkül nyilatkozó szakértő is úgy látja, hogy a jelenlegi helyzetben mindenki abban érdekelt, nehogy elmérgesedjen a viszony, ugyanakkor ne kelljen engednie a minimum elvárásaiból. „A felek feltérképezik azoknak a lehetséges jövőbeni megállapodásoknak a halmazát, amelyek esetleg számukra elfogadhatóak és utána megpróbálják ezeket egymás fölé rakni, hogy lássák, összeérnek-e. Ez fog most elkezdődni. Az elnökség egyfajta sürgősséget adhat az ügynek” - fogalmazott. Úgy látja, a kormány ugyan nem változtathatja meg a médiatörvényt azonnal (ehhez túlságosan elkötelezte magát a belpolitikában), de van még némi mozgástere később is. „Játszhat például azzal, hogy gesztust gyakorolva azt mondja: az Európai Bizottság foglaljon állást gyorsabban a törvényről, s ez esetben a kormány vállalja, hogy visszatér a témára majd és levonja a konzekvenciákat mind a hazai tapasztalatok, mind pedig a külföldi vélemények alapján, végül pedig prezentál – ha kell – egy kiigazítási stratégiát”.

Az biztos, hogy tartósan a magyar kormány sem tud szembemenni a normákkal, erre még az Egyesült Államok sem volt hosszútávon képes például Irak ügyében – hívta fel a figyelmet a szakértő, hozzátéve azt is, hogy „kívül” sincsenek kemény eszközök arra, hogy kikényszerítsék a változást. „Gazdasági szankciókat sem lehet életbe léptetni ellenünk, éppen az EU-tagság véd minket meg ez ellen.”

Már semmi nem lesz olyan, mint régen

De ha ki is állja a vihart a magyar kormányzat, teljesen már nem tud visszatérni a kiindulóponthoz, így a németekkel való kapcsolatunk sem lesz olyan, mint korábban. „Az biztos, hogy a németek hidegen fogadják majd a magyar gesztusokat, ezért többszörösen kell pluszt lépnie Budapestnek ahhoz, hogy Berlinből ne mínusz legyen a válasz” – érzékeltette egy szakértő, hogy a jövőben „pedáloznia” kell Orbánéknak Angela Merkelékkel szemben.

A hidegebb viszonynak több jele is lehet. „Ritkulhatnak a kapcsolatok és a közös találkozókon Merkel távolságtartó lehet Orbánnal. Jobb esetben ezt csak a többi politikus fogja észrevenni, rosszabb esetben pedig a közvélemény is” – magyarázta a szakértő, emlékeztetve arra, hogy a német kancellár egy ízben Silvio Berlusconit is csúnyán „helyre tette”.

Bár a Washington Post azt javasolta Hillary Clinton külügyminiszternek, hogy bojkottálja a májusra tervezett látogatását, a hvg.hu-nak nyilatkozó további szakértő szerint bojkottra nem kerül sor. „Orbánnak nagyon jó a kapcsolata az amerikai nagykövettel, s ez sokat számít. Ahogy az sem elhanyagolható, hogy az előző nagykövet nem ápolt túl jó viszonyt a szocialistákkal. Ráadásul az amerikaiak általában értékelik a gesztusokat, ami megkönnyítheti Orbánék dolgát. Nem beszélve arról, hogy a Clinton-látogatás időpontja még elég távol van”.

A diplomáciát persze más szereplők is befolyásolhatják. Például azon multinacionális vállalatok vezetői, akik Brüsszelben és Berlinben panaszolták el az Orbán-kormány rájuk kivetett extraadóit, s azt, hogy a magyar cégekkel szemben hátrányba kerülhetnek – fogalmazott forrásunk. „Ezek a vállalatvezetők – amennyiben összefognak - diplomáciai szintre emelhetik a kérdést. Ha képesek kollektív cselekvésre, akkor elég komoly erőt tudnak képviselni, amely ugyan nem közvetlenül hatna, de stratégiai szempontból jelentősége van. Ám még ennél is erősebbek lennének, ha a magyar helyzetben közvetlenül nem érintett külföldi cégeket is bevonnák a harcba”.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
hvg.hu Itthon

Médiatörvény: behódol-e az RTL Klub és a TV2?

A médiahatóság által kivethető súlyos bírságok csökkenthetik a legnagyobb hazai kereskedelmi tévék és rádiók értékét, amelyeket így olcsóbban vásárolhatnának meg Fidesz-közeli befektetők – legalábbis ezt vázolja fel a médiatörvény gazdasági hatásairól szóló egyik elemzői forgatókönyv.

Elloptak Zuglóban egy domborművet

Elloptak Zuglóban egy domborművet

Azok a betegek járnak a legrosszabbul Kínában, akik nem a koronavírus fertőzöttjei

Azok a betegek járnak a legrosszabbul Kínában, akik nem a koronavírus fertőzöttjei

Őrizetben egy emberöléssel gyanúsított pakisztáni

Őrizetben egy emberöléssel gyanúsított pakisztáni

A Lánchídon is áttekernek majd a Giro d’Italia résztvevői

A Lánchídon is áttekernek majd a Giro d’Italia résztvevői

Távirányítással manipuláló hatalomról beszélt kiáltványában a hanaui mészárlás elkövetője

Távirányítással manipuláló hatalomról beszélt kiáltványában a hanaui mészárlás elkövetője

Ilyen, amikor a nyomasztó posztkommunista kulisszát a film noir kellékeire cserélik

Ilyen, amikor a nyomasztó posztkommunista kulisszát a film noir kellékeire cserélik