A közmédia új, átmeneti vezetőjét a parlament szakbizottsága választja és nevezi ki hamarosan, ő pedig egy ideiglenes menedzsment élén irányítja a közben önálló cégekre szétdarabolni kívánt MTVA-t. Várhatóan csak őszig, amíg meg nem választják a már végleges vezetőket, miközben utólag lefolytatják az elmaradt társadalmi vitát is.
Sűrű nap az Országgyűlésben: hét jogszabály zárószavazása lesz, köztük a gyűlöletkeltő reklámok tilalmáról szólóé és szigorítják a vizsgálóbizottságok előtti megjelenési kötelezettség szabályait is.
A Tisza Párt új médiatörvény-tervezete határozottan jó irányba lép: megkezdi a média demokratikus rendszerváltását. Tartós és hatékony médiairányítási rendszer azonban akkor születhet belőle, ha nemcsak lebontja a pártpolitikai túlhatalmat, hanem intézményesen garantálja a média szakmai autonómiáját.
A társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter szerint olyan közmédiát szeretnének, amely egyszerre hiteles, objektív, informatív és szórakoztató, valamint hozzájárul a magyar társadalom lelki és szellemi egészségének helyreállításához az elmúlt 16 év után.
A magyar közmédia a Fidesz-kormány idején nem csupán amiatt volt problémás, hogy propagandát közvetített, dezinformált és pazarolt, de sem a jogi konstrukciója, sem a működésének jogi és gazdasági keretei nem feleltek meg a nemzetközi előírásoknak, köztük az Európai Unió követelményeinek. A hazai médiatörvény trükkös módon húzta ki a a médiaszolgáltatást a nagyjából független társadalmi felügyelet és monitorozás alól. Alább azt írom le, hogyan kellene valójában megszervezni egy független, felelős, gazdaságos közmédia-szolgáltatást.
A társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszterjelölt elmondta azt is, mikor jelentik be az államtitkárokat.
Tizenegy hónap összes esti közmédiás híradóját végignézték a Republikon Intézetnél,és arra jutottak, hogy az MTVA továbbra is hozza a formáját: kormányzati narratívát, aránytalanságokat, ellenzéki lejáratást, kormányközeli „szakértőket” és a közszolgálatiság hiányát találták.
Az Európai Parlament végleg rábólintott arra az új jogszabályra, amelyet az EU-s országokban működő média függetlenségének védelmére szántak. Majdhogynem triviális normákat foglalt írásba, azokat is főként ajánlásokként, de úgy tűnik, a magyar kormánynak már ez is több a soknál.
A tagállamok uniós nagykövetei jóváhagyták a Tanács és az Európai Parlament tárgyalói között decemberben létrejött ideiglenes megállapodást a médiaszolgáltatások közös keretének létrehozásáról, valamint a médiaszabadság, a médiapluralizmus és a szerkesztői függetlenség védelméről szóló új uniós törvényről. Csak Magyarország nem támogatta a jogszabályt, azonban nem volt vétójoga a kormánynak.
Egy tervezet szerint a médiaszabadságról szóló törvény megtiltaná, hogy az újságírókat kémprogramokkal figyeljék meg, védené a forrásaikat, és átláthatóságot követelne az állami hirdetések esetében.
Bár az álhírek terjedésére hivatkoznak, korábban éppen az orosz állami média riogatott már megcáfolt vélelmezésekkel.
A törvénymódosítás jelentősen korlátozta volna a kormánytól független hírszolgáltatókat.
A TVN televízió elleni kormányzati támadás miatt tiltakozott az ellenzék.
A hatóság szerint a jelenet nem volt meghatározó az epizódban. A nemzeti konzultáció kitöltésére felhívó reklám esetében sem történt jogsértés a Médiatanács szerint.
Antony Blinken külügyminiszter közölte, mélységesen nyugtalanítja az Egyesült Államokat a jogszabály elfogadása.
A reklámügynökségek és a média is várják a korhatárbesorolási irányelveket, de egyelőre teljes a csend.
A független hírszolgáltatás elhallgattatása olyan fontos, hogy még a szövetséges Egyesült Államokkal is vállalják a konfliktust.
A közösségi oldal a médiapiac szabályozásáról szóló törvény miatt hozta meg a döntést, közleményük szerint "nehéz szívvel".
Korábban már a Facebook is fenyegetőzött a tervezett szabályozás miatt.
A veszteség fájdalmas, igazságtalan, de jogilag alátámasztható. Nálunk a jogviszonyok teszik jogszerűvé azt, ami gyalázatos, és jogsértővé azt, ami értékes. Vélemény.
