#mellrák

Egy másik testtel és egy másik élettel kell továbbmenni – mi történik a nőkkel a mellrákból való gyógyulás után?

Amikor valaki túl van a műtéten és a kezeléseken, kívülről úgy tűnhet, hogy lezárult a betegség legintenzívebb időszaka. Sok nő számára azonban ekkor kezdődik egy újabb, kevésbé látható időszak: alkalmazkodni kell a megváltozott testhez, a kiújulástól való félelemhez, illetve a szexualitás, a munka és a hétköznapok átrendeződéséhez. Prof. Dr. Kahán Zsuzsanna onkológus, sugárterapeuta és Halom Borbála, a Mellrákinfó Egyesület alapító-elnöke segítségével annak jártunk utána, mit jelent valójában tovább élni a mellrák után.


„Nem gondolom, hogy hálásnak kellene lennem a ráknak” – A kutató, aki a saját testében találta meg a daganatot

A mellrákról gyakran a szűrés, a gyógyulás és a pozitív történetek nyelvén beszélünk. Flink Lili biológus saját diagnózisa után azonban azt is megtapasztalta, mennyi düh, veszteség, bizonytalanság és tévhit kísérheti a betegséget. BRCA1-mutációval, kemoterápiával és több műtéttel a háta mögött arról beszél, miért veszélyes a csodaszerekbe vetett hit, miért nem szabad a betegeket hibáztatni, és miért nem kötelesség hálásnak lenni a rákért.




Egy egyszerű tapasz kimutathatja a mellrákot

Igazán nem mondható kellemesnek a mellrákszűrés a jelenlegi aranyszabványnak számító képalkotó módszerrel, a mammográfiával. A viselhető egészségügyi technológia azonban ezen a téren is változást ígér, ezúttal egy melltartóra rögzíthető, ultrahangos tapasz formájában.




Az időben felfedezett daganat krónikus betegséggé szelídíthető – mi az, amit megtehetsz?

Bár Magyarországon a 45–65 éveseket hívják emlőszűrésre, a fiatalabb és az idősebb korosztálynak is járnia kellene. De kinek javasolt az ultrahang, a mammográfia vagy a tomoszintézis? Mit jelent a denz típusú mell, ami a nők 40 százalékának van, és hogyan szűrik az implantátummal ellátott mellet? Tóth Mónika Anna radiológus, klinikai főorvos mondta el.




Azt a szót, hogy „rák”, sosem mondja ki – szakorvosok a daganatos betegségek gonoszságáról és mai magyar valóságáról

Az onkológia rákfenéje a betegút – mondja Szántó István onkológus, aki 46 éves praxisa során sem tudta megszokni a rák gonoszságát. Hogyan közli a diagnózist? Miért maradhat sok eset ellátatlanul? Miért elhibázott a mellrákszűrés protokollja Magyarországon Újhelyi Mihály plasztikai sebész szerint? Milyen, amikor a páciens mosollyal távozik az emlőrekonstrukció után? Az onkológussal és a plasztikai sebésszel a hajlamosító génmutációkról és a különféle szűrési lehetőségekről is beszélgettünk.


Kösz, jól: Nem leszel kevésbé nőies attól, hogy mellrákkal küzdesz

Tényleg több nő lesz mellrákos ma, mint húsz évvel ezelőtt? Mit él át a beteg, amikor kézhez kapja a diagnózist? Hogyan érinti a nők identitását és testképét a betegség? Mire van szüksége a betegnek, és ehhez képest mit tud nyújtani az orvos? Érdemes orvost váltani, ha nincs meg a „kémia”? Ezekről a témákról is szó esett a HVG egészségpodcastjának legújabb adásában.


Daganat: 99%-nál is nagyobb a túlélés esélye, de csak akkor, ha időben veszik észre az emlőrákot

A mellrák a leggyakoribb rosszindulatú daganatos betegség a nők körében, minden 14. másodpercben születik egy ilyen diagnózis a világon, hazánkban pedig több mint 7500 új esetet fedeznek fel évente. A betegség egyre fiatalabb korosztályt érint, ami komoly figyelmeztetés arra, hogy az életmódbeli tényezők mind a megelőzés, mind a kezelés során kulcsszerepet játszanak.





A rózsaszín evezősök nyomában: mennyit mozoghat egy rákbeteg?

„A testmozgás szinte minden rákos stádiumban biztonságos és kifejezetten ajánlott” – a Heidelbergi Tumorközpont megállapításánál óvatosabbak a magyar ajánlások, amikor arról van szó, szabad-e, kell-e sportolnia egy daganatos betegnek. Amíg a daganatot el nem távolítják, csak a kíméletes mozgás javallott, de a tudomány mostani állása szerint a sport gyorsítja a felépülést, javítja az életminőséget.